Az Atradius elemzői szerint a magyar háztartások fogyasztásnövekedését az alacsony infláció és az erősödő foglalkoztatottság tette lehetővé. A hitelbiztosító 2017-re azt várja, hogy folytatódik az általános fogyasztásbővülés, de a növekedés üteme elmarad majd az elmúlt 3 év átlagától.
A piacvezető hitelbiztosító országigazgatója kiemelte, 2014 óta az Európai Unió átlagát meghaladó mértékben nőtt a tartós fogyasztási cikkek piaca Magyarországon. „2016-ban 4 százalékos volt a háztartások általános fogyasztásnövekedése, amivel megelőzzük nemcsak a szomszédos országok, de az EU tagállamainak jelentős többségét is. A tartós fogyasztási cikkek kereskedelme még ennél is nagyobb mértékben nőtt, 6,8 százalékkal. Ezen cikkeken belül a műszaki termékek értékesítése 10 százalék feletti növekedést produkált” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
A net pörgeti az árversenyt
A nem élelmiszertermékek, az ún. non-food tartós fogyasztási cikkek piacát óriási árverseny jellemzi, amit elsősorban az online kereskedelem pörget. (A GKI felmérése szerint viszont már látszik a vége.) Az Atradius elemzése szerint tavaly 24 százalékkal nőtt az internetes kereskedelem Magyarországon, így az online vásárlások aránya elérte a teljes kiskereskedelmi forgalom közel 4 százalékát. Mindez azonban nem jelent profitcsökkenést a kereskedők számára, mert a növekvő fogyasztói igények ellensúlyozzák az árverseny számukra negatív hatásait.
A magas áfa a fő kockázat
A hitelbiztosító elemzői a 27 százalékos áfát tartják a szektor legjelentősebb kockázatának. A magas adó következménye gyakran az adócsalás, és egy áfacsaló vevő nehéz helyzetbe sodorhatja a tisztességesen működő szállító vállalatot is. Az Atradius szakemberei ezért azt javasolják a vállalatoknak, kövessék figyelemmel a vevőik cégadatait, és egy váratlan cégnév- és tulajdonosi szerkezetváltozás esetén, vagy ha hirtelen osztalék- vagy profitnövekedés szerepel a vevő mérlegében, törekedjenek az adott kintlévőségük mielőbbi behajtására.
