De hol vezetnék be ezt a változást? Itt nem konkrétan Budapest lett nevesítve a javaslatban. A tervezet értelmében azon településeken emelkedne meg az adó mértéke, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Ugyanakkor azon településeken marad 38 400 forint a szobánkénti évi átalányadó, ahol ezt a szintet nem lépte át a vendégéjszakák száma.
A jogszabályváltozás 2025-től lépne életbe a tervek alapján, vagyis a jövő évben az érintetteknek már a megemelt adót kellene megfizetniük. De mely települések lennének érintettek? A kérdéses települések listáját a KSH adatbázisa alapján a NAV minden év január 31-ig köteles közzétenni. (2025-ben ezen közzétételnek már január 15-ig meg kell történnie.)
A KSH egyik korábbi publikációjában már láthatjuk a 2023-as év 15 legnépszerűbb hazai turisztikai célpontjainak listáját az ott eltöltött vendégéjszakák számával együtt:
- Budapest, 14 162 000 vendégéjszaka
- Siófok, 1 117 000 vendégéjszaka
- Hajdúszoboszló, 1 112 000 vendégéjszaka
- Hévíz, 1 069 000 vendégéjszaka
- Balatonfüred, 888 000 vendégéjszaka
- Bük, 744 000 vendégéjszaka
- Zalakaros, 730 000 vendégéjszaka
- Gyula, 596 000 vendégéjszaka
- Szeged, 595 000 vendégéjszaka
- Sárvár, 581 000 vendégéjszaka
- Debrecen 577 000 vendégéjszaka
- Eger, 571 000 vendégéjszaka
- Miskolc, 498 000 vendégéjszaka
- Győr, 485 000 vendégéjszaka
- Nyíregyháza, 391 000 vendégéjszaka
Nincs kimondva tehát a tervezetben, hogy Budapesten emelkednek az adók, de a vendégéjszakák száma alapján ez egyértelműen kiolvasható. Az összes vendégéjszakák száma 2023-ban egyedül Budapesten lépte át a 2 milliót. (Ez az év lesz az irányadó a 2025-ös átalányadó szempontjából.)
