Annak már évek óta tanúi vagyunk, hogy lassacskán minden valóságshow-vá válik. A Nagy Testvér világa a sportot sem hagyta érintetlenül. A Bleacher Report az Egyesült Államokban azzal csinál pénzt, hogy az amerikai kosárlabdameccseken kívüli „drámát” közvetíti a publikumnak. Az NBA-válogatókat, a csapatokba bekerülés folyamatát, amikor nagyok a tétek, ki mekkora gázsival tud elhelyezkedni.
A sportolók is rájöttek, hogy érdemes életük egyre több aspektusát megnyitni a rajongóik előtt, mert így több pénzt kereshetnek, mint a pályán. A játékosok egyre inkább szórakoztatóipari személyiségekként látják magukat, nem pusztán sportolókként. Ők már okosan használják nemcsak a Twittert és a Facebook-oldalukat, de a Snapchatet is (ami ágyékmutogató platformból lett a politikusok és hírességek terepe), mint platformot, ami erősíti a „márkájukat".
A közvetlenségre hajtanak, ennek érdekében olyan videókat posztolnak, amikben az okostelefonjuk kamerájába beszélnek, s így direkt a néző szemébe néznek (érdemes megjegyezni ezt a trükköt).
Időnként a párjuk is csatlakozik a népszerűsítési kampányhoz: a kosárlabdázó Steph Curry felesége, Ayesha Curry szakácskönyvet jelentetett meg, konyhai eszközöket árusít (házhoz szállítással), és hamarosan önálló főzőműsorral is jelentkezik a Food Networkön.
Fotó: Wikipedia
A játékos és a képek joga
A futballban a nemzeti teameknél télen általában január 1–31, nyáron pedig július 1.–augusztus 31 között van nyitva az átigazolási „ablak”. Ha egy klub át akar igazolni egy nagyon értékes játékost, először a focista ügynökével kell felvennie a kapcsolatot. Amikor a sportoló már annyira híres, hogy cégek állnak sorba azért, hogy reklámarcuk legyen, kötelező, hogy egy hivatásos ügynök intézze az ilyen ügyleteit, többek között az átigazolást. Az ügynök az előző tulajtól kapja meg a részesedését az átigazolási megállapodásból.
A „kérő” fél az ügynökkel és a „tulajdonos” csapattal egyaránt egyezkedik, hiszen az ilyen szerződések szabályozzák nemcsak a fizetést, a jutalmakat, hanem azt is, ki milyen mértékben használhatja a sztárfocista arcát (a klub a saját háza táján és/vagy maga a sportoló a saját marketingügyleteivel). Ez az úgynevezett „image rights”.
Amikor például 2006-ban újra kellett tárgyalni David Beckham szerződését a Real Madridnál, az volt a követelése, hogy adják vissza neki a külsejével és képmásával való rendelkezési jog 50 százalékát, vagyis onnantól kezdve 100 százalékban ő diszponálhasson a reklámügyletei felett, és dönthesse el, milyen márkával milyen kampányokra köt szerződést. A Real Madrid erre nem volt hajlandó, Beckham ott is hagyta a klubot. 128 millió fontért átment az L.A. Galaxyhoz Amerikába, mert ott megkapta az „image rights” 100 százalékát.
Fotó: Wikipedia
Az ING összesítette, hogy az idei, 2016-os foci-EB-n részt vevő nemzeti csapatok, illetve összes tagjaik átigazolási díjai mennyi eurót tesznek ki. Az átigazolási díj a szakmai véleményformálók becslésein alapul, és a játékost megvásárló sportklubnak kell kifizetnie az előző tulajdonos felé. És bizony sok-sok millió euróról van szó. Mert a legjobb csapatokban nemcsak egy-két kimagasló focista játszik, hanem a team egésze vagy legalábbis többsége önmagában is értékes.
Átigazolási díj (millió euró)
Csapat Teljes csapat Legértékesebb játékos
1. Spanyolország 658 Sergio Busquets: 47 2. Németország 566 Thomas Müller: 71 3. Franciaország 493M Paul Pogba: 61 4. Belgium 452 Eden Hazard: 66 5. Anglia 447 Raheem Sterling: 47 6. Olaszország 314 Leonardo Bonucci: 28 7. Portugália 305 Cristiano Ronaldo: 104 8. Horvátország 260 Luko Modric: 66 9. Lengyelország 174 Robert Lewandowski: 66 10. Törökország 171 Arda Turan: 33 11. Magyarország 28 n.a.
Forrás: Business Insider, ING
