Pletser Tamás olaj- és gázipari elemző szerint Szerbia és Aleksander Vucic elnök számára létkérdés, hogy hamar megoldás találjanak a NIS problémájára. A cég 56,15 százalékban orosz tulajdonban van, a kontroll a Gazpromnyeft nevű orosz vállalatóriásé. A szerb cég ellen az orosz tulajdonlás miatt az amerikai kormány 2025. január 10-én szankciókat vezetett be, tehát még Joe Biden kormányzása alatt indult a folyamat. Ezek az amerikai szankciók többszöri halasztás után tavaly október 2-án életbe léptek. És mivel a horvát Janaf, a NIS fő kőolaj szállítója nem kívánt szembemenni az amerikai kormányzati akarattal, a szerb vállalat nyersolaj ellátás nélkül maradt ettől az időponttól kezdve. Emiatt decemberben a szerbek kénytelenek voltak lekapcsolni a NIS egyetlen működő finomítóját a Belgrád melletti Pancsevóban. Ez az üzem a nyersolaj szükségletének 80 százalékát importálja, míg a NIS napi 17-18 ezer hordó kőolajat termel az ország északi, vajdasági részén. A pancsevói finomító névleges kapacitása 90 ezer hordó/nap. A nemzetközi piacon vásárolt napi 70-73 ezer hordó kőolaját kizárólag a Janaf által működtetett Adria rendszeren keresztül lehet beszállítani Szerbiába.
Fotó: NIS