Pletser Tamás olaj- és gázipari elemző szerint Szerbia és Aleksander Vucic elnök számára létkérdés, hogy hamar megoldás találjanak a NIS problémájára. A cég 56,15 százalékban orosz tulajdonban van, a kontroll a Gazpromnyeft nevű orosz vállalatóriásé. A szerb cég ellen az orosz tulajdonlás miatt az amerikai kormány 2025. január 10-én szankciókat vezetett be, tehát még Joe Biden kormányzása alatt indult a folyamat. Ezek az amerikai szankciók többszöri halasztás után tavaly október 2-án életbe léptek. És mivel a horvát Janaf, a NIS fő kőolaj szállítója nem kívánt szembemenni az amerikai kormányzati akarattal, a szerb vállalat nyersolaj ellátás nélkül maradt ettől az időponttól kezdve. Emiatt decemberben a szerbek kénytelenek voltak lekapcsolni a NIS egyetlen működő finomítóját a Belgrád melletti Pancsevóban. Ez az üzem a nyersolaj szükségletének 80 százalékát importálja, míg a NIS napi 17-18 ezer hordó kőolajat termel az ország északi, vajdasági részén. A pancsevói finomító névleges kapacitása 90 ezer hordó/nap. A nemzetközi piacon vásárolt napi 70-73 ezer hordó kőolaját kizárólag a Janaf által működtetett Adria rendszeren keresztül lehet beszállítani Szerbiába.

A szankciós nyomás hatására a szerb kormány és az orosz tulajdonos is hajlandóságot kezdett mutatni a NIS eladására. Az amerikai hivatal, az OFAC emiatt ideiglenesen enyhített a szankciókon. A NIS december utolsó napjaiban 2026. január 23-ig tartó mentességet kapott a szankciók alól, ami azt jelenti, hogy a szerb vállalat ebben az egy hónapnál is rövidebb időszakban ismét nyersolajhoz juthat. Az persze nyitott kérdés, hogy mennyi nyersolajat sikerül összevásárolni és beszállítani ezen rövid időszak alatt, de valószínű, hogy március elejéig üzemelni fog Pancsevo.