Ami fontosabb fejlemény, hogy az OFAC március 24-ig jóváhagyta, hogy a NIS tulajdonlásáról szóló tárgyalások folytatódjanak. A hírek szerint a Mol mellett az Egyesült Arab Emirátusok olajcége, az ADNOC is érdeklődik a NIS iránt, de a politikai nyilatkozatokból az jön le, hogy a szerb kormánynak a Mol lenne a leginkább elfogadható vevő.

A szakértők is a Mol-t tartják az esélyesnek. Ennek három oka van. Egyrészt a két cég között jelentős a szinergia a közös piacok és a logisztikai kapcsolat miatt. A Mol komoly tapasztalatokkal rendelkezik a szénhidrogén termelés, a finomítás és a kiskereskedelem területén, ami a NIS számára is érték lehet. Ennek a szinergikus hatásnak a jelenértéke akár milliárdos tétel is lehet dollárban. Másrészt a két cég, melyek alapvetően tengerparttal nem rendelkező piacokon működik, közösen nagyobb erőt képvisel az olajbeszerzés területén az őket alapanyaggal ellátó Janaffal szemben. A horvát vállalat árbevételének 90 százaléka ettől a két csoporttól származik. Tervek születtek a Mol és a NIS olajvezetékeinek összekapcsolásáról is, ami lehetővé teszi, hogy a NIS közvetlenül orosz kőolajat vegyen, vagy ha ez nem elérhető, akkor Ukrajnán keresztül vásároljon kazah vagy azeri nyersolajat, amit az Odessza-Brody, illetve a Barátság rendszeren keresztül lehetne eljuttatni Magyarországon át Szerbiába. Végül ki kell emelni, hogy a Gazpromnyeft összességében nem végzett rossz munkát a szerb cég modernizációjában az elmúlt 15 évben. A Gazpromnyeft 2008 decemberében vette meg a NIS 51 százalékát 400 millió euróért, azóta ez az érték egyértelműen nőtt a NIS értékteremtő finomítói, energetikai és kiskereskedelmi beruházásainak köszönhetően.