Régiónként eltérően alakult a foglalkoztatottság
A statisztikai hivatal arra is rávilágított, hogy a foglalkoztatottságban bekövetkezett változások eltérően érintették az egyes régiókat. Míg Budapest és Pest régiókban minimálisan nőtt az előző évihez képest (0,4, illetve 0,3 százalékponttal), addig a többiben csökkent a foglalkoztatottság. A legjobban 2,2 százalékponttal Dél-Dunántúlon volt alacsonyabb a ráta értéke, de jelentősen csökkent Észak- és Dél-Alföldön is, és a korábban stabilan növekvő dunántúli régiók sem tudták elkerülni a visszaesést.
Európai viszonylatban a középmezőnyben
A második negyedévében a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája az uniós országok túlnyomó többségében csökkent azonos időszakához képest, legjobban Spanyolországban, 4,5 százalékponttal. Magyarország foglalkoztatottsága a 20-64 évesek körében (74 százalék) 1,1 százalékponttal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakához, illetve 1 százalékponttal az előző negyedévhez képest.
Akik magukat munkanélkülinek mondták...
A statisztikai hivatal adatai szerint áprilisban a magukat munkanélkülinek tekintők száma (425 ezer fő) 238 ezer fővel volt több az ILO-definíció (vagyis munkanélküli az, akinek nincs munkája, az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, és ha találna, 2 héten belül munkába tudna állni) szerinti létszámnál. Júniusban már kevesebben, 394 ezren vallották magukat munkanélkülinek.
Megugrott a potenciális munkaerő-tartalék
Ide a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak tartoznak. Számuk az év első felében közel 387 ezer főre nőtt, ami 86 ezer fővel több, mint 2019 azonos időszakában. Már márciusban megugrott azoknak az inaktívaknak a száma, akik szerettek volna dolgozni, de a lehetőségek korlátozottsága miatt aktívan nem tudtak munkát keresni. A korlátozások enyhítése, majd a vészhelyzet megszüntetése májustól élénkítő hatással volt a munkaerőpiacra, ami a munkanélküliek számának növekedésével járt, amivel párhuzamosan csökkent az inaktív tartalék. A potenciális munkaerő-tartalék júniusban érte el a csúcsát - jegyzi meg a KSH.
A turizmusban, vendéglátásban vesztették el a legtöbben a munkájukat
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén egy év alatt 17 százalékkal visszaesett az alkalmazásban állók száma. Emellett az adminisztratív és az egyéb szolgáltatás területén csökkent a nemzetgazdaságra jellemző átlagnál jóval nagyobb ütemben a létszám. Az előbbi területen 11, utóbbi esetén 7 százalékkal dolgoztak kevesebben 2020 I. félévében, mint egy évvel korábban. Létszámnövekedés csak néhány nemzetgazdasági ágban volt megfigyelhető. Hogy miként látják a szektor helyzetét a szakmai szervezetek, arról friss cikkünket itt találja.
194 ezer munkavállaló kapott járulékkedvezményt
Márciusától lehetőség nyílt arra, hogy csökkentett közterheket kelljen fizetni azoknak a munkáltatóknak, akik nem minősülnek költségvetési kifizető szervnek. 2020. március–június során havonta átlagosan 194 ezer és az őket foglalkoztató munkáltató részesült ilyen jellegű kedvezményben. A legtöbb kedvezményezett a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a művészet és szabadidő, az információ és kommunikáció, valamint az adminisztratív szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban dolgozott.
A KSH munkaerőpiaci felmérése alapján közölt foglalkoztatási adatok szerint 2010-2019 között 3,7 millióról 4,5 millióra, 780 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ezt árnyalja, hogy ugyanezen időszak alatt a NAV adatai szerint „csupán” 570 ezer fős volt a növekedés - írja elezésébena a GKI Gazdaságkutató. Szerintük az eltérés egyik oka, hogy a KSH munkaerőpiaci adatai nem veszik figyelembe a kivándorolt magyarok valós számát. 2019-ben az Eurostat adatai alapján már több mint 450 ezer magyar élt Európai Uniós tagországokban, míg 2010-ben „csak” 190 ezer. A kivándoroltak 84 százaléka volt gazdaságilag aktív. Ez jelenti, hogy több mint 200 ezer foglalkoztatott valójában nem Magyarországon foglalkoztatott. Ha a KSH adatait korrigáljuk a tartósan az EU-ban élő gazdaságilag aktív magyarok számával, akkor egy, a valósághoz közelebb álló foglalkoztatott számot kapunk (4,3 millió fő). Ezt támasztja alá, hogy az így kalkulált foglalkoztatás szinte minden évben közel állt a NAV-nál megjelent, munkaviszonyból jövedelmet szerzők számával.
Fontos kiemelni, hogy a NAV adatai között 165 ezer (az összes kereső közel 4,5 százaléka) olyan alkalmi-, idény-, diák- és közmunkás is jelen van, aki egy év alatt kevesebb, mint egy havi bruttó minimálbért keresett. Továbbá több mint 1,3 millió (az összes kereső 30 százaléka) olyan volt, aki 1 év alatt a 12 havi bruttó minimál bért vagy kevesebbet kapott. Bár a 2016-os kiugróan magas (1,5 millió fős) adathoz képest javuló tendencia figyelhető meg, de az is jól látható, hogy stabilan 1 millió fő feletti a számuk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számában nem történt javulás. Sőt 2010-hez képest még nőtt is a számuk - közölte a GKI.
A cikk megjelenése után a KSH az alábbi kiegészítést külde szerkesztőségünknek:
Az európai munkaerő-felmérés a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.
A KSH által publikált munkaerő-felmérésből származó foglalkoztatotti létszámadatok – a vonatkozó EU-s szabállyal összhangban – azon külföldön dolgozó személyek adatait is tartalmazzák, akiket az adatszolgáltató magyarországi háztartás a családhoz tartozónak deklarál. Ezek a személyek vagy napi rendszerességgel ingáznak, vagy pedig időszakosan dolgoznak külföldön, és jövedelmükkel az adatot szolgáltató háztartás megélhetéséhez hozzájárulnak. Az adatok viszont – a felvétel sajátosságaiból adódóan – nem tartalmazzák azon külföldön dolgozó személyek adatait, amelyek esetében valamennyi háztartástag külföldön tartózkodik, őket a lakóhely szerinti ország statisztikáiban veszik számba.
A munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adataiban az elmúlt 10 évben 50 és 130 ezer fő között változott a külföldön dolgozók száma, az utolsó adat 2020. III. negyedévében 94 ezer fő volt.
