Milyen következményekkel jár a koronavírus megjelenése a foglalkoztatásban? Mennyivel dolgoztak kevesebbet a magyarok? Mit okozott a home office? Többe között ezekre a kérdésekre is választ ad a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap közzétett elemzése, amely az év első felében lezajló munkaerőpiaci folyamatokat vizsgálta. 

A gazdaság koronavírus-járvány miatti tavaszi teljes leállása rengeteg ember munkahelyét szüntette meg. Bár a munkaerőpiaci statisztikák összetettsége és bonyolultsága nehezen lehetett pontosan felmérni az okozott károkat, a nemrég közzétett negyedéves adatok már tisztázzák a képet.

Akár azt is kijelenthetjük, hogy évtizedes mélypontot jelent az az összeg, amit a hetedik hónapban ellátásokra költött az Orbán-kormány. A 781 millió forint töredéke még annak a költségvetési forrásnak is, amit békeidőben, kevés munkanélküli és nyilvántartott álláskereső mellett erre a célra fordított.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hétfőn délelőtt közzétett jelentése szerint Magyarországon júniusban újabb 13 ezer ember veszítette el az állását és kérte álláskeresőként való regisztrációját a munkaügyi hivataloknál. Ezzel 376 290-en lettek a regisztráltak, a koronavírus-járvány megjelenése óta pedig már 112 290-en veszítették el az állásukat hivatalosan.

A munkanélküliek száma 187 ezer fő volt áprilisban.