hirdetés

A járvány első hónapjai: mennyire fájt a magyar munkerőpiacnak?

Milyen következményekkel jár a koronavírus megjelenése a foglalkoztatásban? Mennyivel dolgoztak kevesebbet a magyarok? Mit okozott a home office? Többe között ezekre a kérdésekre is választ ad a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap közzétett elemzése, amely az év első felében lezajló munkaerőpiaci folyamatokat vizsgálta. 
hirdetés

Az elemzés rögtön emlékeztet: 2020 első hónapjaiban Európában is megjelent és gyors ütemben kezdett terjedni a koronavírus okozta betegség, amit a járványügyi hatóságok Magyarországon márciusban mutattak ki. A koronavírus-fertőzés terjedése elleni védekezés érdekében több olyan intézkedés is született, amelyek heti szinten is jelentősen befolyásolták a munkaerőpiaci folyamatokat.

Mit lépett a kormány?

A kormány – a korlátozó intézkedések mellett – a gazdasági válság megelőzésére, illetve mérséklésére áprilisban gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett, azzal a céllal, hogy a munkaadókat és munkavállalókat, valamint a lakosság egyéb csoportjait megvédje a járványhelyzet okozta gazdasági visszaeséstől és a negatív pénzügyi következményektől. A gazdaságvédelmi csomag tartalmazza többek között a munkaadók beruházási támogatásait: a munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra írtak ki pályázatokat.

Továbbá a munkák leállásának idejére a kieső munkaidőre járó munkabért az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalta, a kutatási és fejlesztési munkakörben dolgozók után pedig legfeljebb 3 hónapra a munkabérrel arányos (maximum 318 920 forint) bértámogatást nyújtott, emellett vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett, amelyeknek keretében kedvező kamatozású vállalati hitelek igénylésére nyílt lehetőség.

A KSH adatai szerint az év első felében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességben 4 millió 437 ezer fő volt, 67 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatás szintje áprilisban volt a legalacsonyabb, majd a korlátozó intézkedések feloldásával párhuzamosan fokozatosan emelkedett a létszám, júniusban a számuk már elérte a – járványt és a korlátozó intézkedéseket megelőző – januári értéket.

A létszámcsökkenés mellett a munkavégzés és a termelés körülményeinek megváltozását jelzi, hogy jelentősen megnőtt azok aránya a foglalkoztatottakon belül, akik a válaszadást megelőző héten nem dolgoztak, ideiglenesen távol voltak a munkájuktól. Ez áprilisban volt a legmagasabb, akkor a foglalkoztatottak 12 százalék-a nem végzett a referenciahéten munkát – túlnyomó többségük a koronavírus-járvánnyal összefüggő okok miatt –, ami hatszorosa volt az előző év azonos időszakában mértnek. A korlátozó intézkedések enyhítésével párhuzamosan májustól csökkenni kezdett a munkájuktól ideiglenesen távol lévők aránya, júniusra kevesebb mint kétszerese volt az ilyenkor szokásosnak.

A munkáltatók egy része átmenetileg szüneteltette a tevékenységét dolgozóik munkaviszonyának fenntartása mellett, ami több mint 73 ezer munkavállalót érintett a II. negyedévben. A digitális oktatásra való átállás, valamint az óvodák, bölcsődék bezárása miatt sok szülő kénytelen volt szüneteltetni a munkavégzést. Sokan fizetett vagy fizetés nélküli szabadságra mentek, a szabadságon és a betegszabadságon lévők száma duplája volt az előző év azonos időszakinak. A távolmaradás legjellemzőbb okaként 101 ezren a koronavírus-járvánnyal összefüggő egyéb okot jelölték meg.

Kevesebbet dolgoztunk

A munkától való kényszerű távolmaradás egyenes következménye, hogy a ledolgozott órák átlaga jelentősen elmaradt a szokásos óraszámtól, ami legmarkánsabban áprilisban jelentkezett, amikor közel 9 és fél órával dolgoztunk kevesebbet egy héten. Ez az ilyenkor megszokotthoz képest is jelentős eltérés. A munkával töltött idő drasztikusan csökkent a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a feldolgozóipar, a művészet, szórakoztatás, szabadidő, valamint a fodrászatot, szépségápolást és a fizikai közérzetet javító szolgáltatásokat magába foglaló egyéb szolgáltatás ágazatokban.

Mindenki otthonról

A rendszeresen home office-ban vagy távmunkában dolgozók aránya áprilisban volt a legmagasabb (8,4 százalék), az összes érintetté pedig májusban (17,2 százalék). Júniusban csökkent a létszámuk, de még így is többszöröse volt a szokásosnak.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként azok a vállalkozások, amelyek munkavállalóikat a leépítés helyett csökkentett munkaidőben foglalkoztatták tovább, a kieső munkaidőre arányosan járó jövedelem kompenzációjaként az év végéig bértámogatást igényelhetnek. A második egyedévben ugyan 21 százalékkal nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest, a foglalkoztatottakon belüli arányuk azonban továbbra is rendkívül alacsony (6,5 százalék) – állapította meg a KSH elemzése.

hirdetés

Véleményvezér

Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?
Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Nagy vitatéma, hogy hasznosak-e az ársapkák, vagy nem. A benzin esetében nagy volt a bukta, de kérdés, mi lenne az élelmiszerek esetében.
Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Pétervására város fideszes polgármestere nemcsak kastélyt épített uniós pénz felhasználásával magának.
Újabb EU pénzből épített fideszes kastélyt talált Hadházy Ákos

Újabb EU pénzből épített fideszes kastélyt talált Hadházy Ákos

A független képviselő töretlen szorgalommal igyekszik utánajárni, hogy hová kerülnek az uniós pénzek.
Az összeszerelő-üzemként működő magyar gazdaság nagyon kitett a globális láncokban mutatkozó zavaroknak

Az összeszerelő-üzemként működő magyar gazdaság nagyon kitett a globális láncokban mutatkozó zavaroknak

A rendkívül magas magyar infláció mögött rossz, vagy tudatos kormányzati intézkedések állnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo