Az elemzés rögtön emlékeztet: 2020 első hónapjaiban Európában is megjelent és gyors ütemben kezdett terjedni a koronavírus okozta betegség, amit a járványügyi hatóságok Magyarországon márciusban mutattak ki. A koronavírus-fertőzés terjedése elleni védekezés érdekében több olyan intézkedés is született, amelyek heti szinten is jelentősen befolyásolták a munkaerőpiaci folyamatokat.

Mit lépett a kormány?

A kormány – a korlátozó intézkedések mellett – a gazdasági válság megelőzésére, illetve mérséklésére áprilisban gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett, azzal a céllal, hogy a munkaadókat és munkavállalókat, valamint a lakosság egyéb csoportjait megvédje a járványhelyzet okozta gazdasági visszaeséstől és a negatív pénzügyi következményektől. A gazdaságvédelmi csomag tartalmazza többek között a munkaadók beruházási támogatásait: a munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra írtak ki pályázatokat.

Továbbá a munkák leállásának idejére a kieső munkaidőre járó munkabért az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalta, a kutatási és fejlesztési munkakörben dolgozók után pedig legfeljebb 3 hónapra a munkabérrel arányos (maximum 318 920 forint) bértámogatást nyújtott, emellett vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett, amelyeknek keretében kedvező kamatozású vállalati hitelek igénylésére nyílt lehetőség.

A KSH adatai szerint az év első felében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességben 4 millió 437 ezer fő volt, 67 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatás szintje áprilisban volt a legalacsonyabb, majd a korlátozó intézkedések feloldásával párhuzamosan fokozatosan emelkedett a létszám, júniusban a számuk már elérte a – járványt és a korlátozó intézkedéseket megelőző – januári értéket.

A létszámcsökkenés mellett a munkavégzés és a termelés körülményeinek megváltozását jelzi, hogy jelentősen megnőtt azok aránya a foglalkoztatottakon belül, akik a válaszadást megelőző héten nem dolgoztak, ideiglenesen távol voltak a munkájuktól. Ez áprilisban volt a legmagasabb, akkor a foglalkoztatottak 12 százalék-a nem végzett a referenciahéten munkát – túlnyomó többségük a koronavírus-járvánnyal összefüggő okok miatt –, ami hatszorosa volt az előző év azonos időszakában mértnek. A korlátozó intézkedések enyhítésével párhuzamosan májustól csökkenni kezdett a munkájuktól ideiglenesen távol lévők aránya, júniusra kevesebb mint kétszerese volt az ilyenkor szokásosnak.

A munkáltatók egy része átmenetileg szüneteltette a tevékenységét dolgozóik munkaviszonyának fenntartása mellett, ami több mint 73 ezer munkavállalót érintett a II. negyedévben. A digitális oktatásra való átállás, valamint az óvodák, bölcsődék bezárása miatt sok szülő kénytelen volt szüneteltetni a munkavégzést. Sokan fizetett vagy fizetés nélküli szabadságra mentek, a szabadságon és a betegszabadságon lévők száma duplája volt az előző év azonos időszakinak. A távolmaradás legjellemzőbb okaként 101 ezren a koronavírus-járvánnyal összefüggő egyéb okot jelölték meg.

Kevesebbet dolgoztunk

A munkától való kényszerű távolmaradás egyenes következménye, hogy a ledolgozott órák átlaga jelentősen elmaradt a szokásos óraszámtól, ami legmarkánsabban áprilisban jelentkezett, amikor közel 9 és fél órával dolgoztunk kevesebbet egy héten. Ez az ilyenkor megszokotthoz képest is jelentős eltérés. A munkával töltött idő drasztikusan csökkent a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a feldolgozóipar, a művészet, szórakoztatás, szabadidő, valamint a fodrászatot, szépségápolást és a fizikai közérzetet javító szolgáltatásokat magába foglaló egyéb szolgáltatás ágazatokban.

Mindenki otthonról

A rendszeresen home office-ban vagy távmunkában dolgozók aránya áprilisban volt a legmagasabb (8,4 százalék), az összes érintetté pedig májusban (17,2 százalék). Júniusban csökkent a létszámuk, de még így is többszöröse volt a szokásosnak.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként azok a vállalkozások, amelyek munkavállalóikat a leépítés helyett csökkentett munkaidőben foglalkoztatták tovább, a kieső munkaidőre arányosan járó jövedelem kompenzációjaként az év végéig bértámogatást igényelhetnek. A második egyedévben ugyan 21 százalékkal nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest, a foglalkoztatottakon belüli arányuk azonban továbbra is rendkívül alacsony (6,5 százalék) – állapította meg a KSH elemzése.