42 milliárd forintnak annyi
A Vállalkozásfejlesztési és Pénzügyi Szemléletformálási Alapítvány által támogatott eseményen elhangzott, hogy az elektronikus tranzakciók száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2024-ben pedig már minden pénzforgalmi tranzakció 42 százalékát így intézték. Ez a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint 2030-ra a kétharmadot is elérheti, így a banki csalások elleni küzdelem a következő években csak egyre fontosabb lesz.
A digitalizációval együtt pedig megjelentek a digitális bűnözők is: 2024-ben Magyarországon 42 milliárd forintnyi sikeres csalás történt. Az elmúlt években az MNB szigorított az ügyfélvédelmi szabályokon, a bankok pedig fontos fejlesztéseket hajtottak végre a csalások megelőzése és megakadályozása érdekében. Emiatt mostanra már a korábbinál kevesebb pénzt csalnak ki a magyarokból, de ez még mindig ötmilliárd forint negyedévente.
A leggyengébb láncszem
A pénzügyi csalások a következő időszakban valószínűleg az emberi manipuláció kifinomodása irányába fognak fejlődni – mondta Rajna Gábor, a Raiffeisen Bank lakossági bankolásért felelős vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint a gépeket, rendszereket lehet és kell fejleszteni, de “a leggyengébb láncszem továbbra is az ember„, ezért az olyan felhasználóknak, mint a kis- és középvállalatok, elsősorban a pénzügyeik kezelésével megbízott munkavállalóik fejlesztésére kellene koncentrálni. A szakember szerint a kis- és középvállalatoknál a legfontosabb a “négy szem elv” alkalmazása, vagyis az, hogy végrehajtás előtt minden fontos tranzakciót legalább ketten átnézzenek. Érdemes tehát szimulálni ismert csalásokhoz hasonló helyzeteket, akár rendszeresen is, hogy megfelelő gyakorlatra tegyenek szert a munkatársak.
