A banki csalások elkövetői “nemzetközi digitális pszichológusok” lettek – mondta a konferencián Orbán Tamás, a Visa közép-kelet-európai kockázatkezelési menedzsere. A kiberbűnözőknek magasszintű pszichológiai tudása van, amelyet a mesterséges intelligencia segítségével egyre könnyebben használnak, és folyamatosan tesztelik, hogy melyik csalási típus működik. Amikor aztán valami bejön, azonnal felskálázzák, és elkezdik nagyon sok emberen alkalmazni. Orbán egy friss példát is felhozott: a csalók szeretnek eseményekre reagálni, ha például történik a világban valahol egy tragédia, azonnal létrehoznak adománygyűjtő oldalakat, de a 13. és 14. havi nyugdíj utalásakor is várható, hogy megjelennek majd erre felhúzott csalások.

Az online csalások feltűnően nagy része, körülbelül 30 százaléka adatlopással indul, ami azért különösen komoly probléma, mert egyetlen ellopott jelszó egy-egy nagyobb rendszert is veszélybe sodorhat – tette hozzá Wittinghoff Dániel, a Mastercard kibervédelmi üzletfejlesztési igazgatója. Az utóbbi időszak egyik fontos trendje, hogy megjelentek a deepfake alapú csalások, a megtévesztő tartalmú videókkal és hangokkal pedig különösen könnyű átverni a digitálisan nem érett, ilyenekhez nem értő ügyfeleket. A hatékony védekezésnek három pilléren kellene alapulnia, a technológiai fejlesztésen, az edukáción és a különböző szereplők közötti együttműködésen.

Mit lehet tenni a csalások ellen?

A csalások megelőzése érdekében a bankok egy sor eszközt bevetnek, az egyik ezek közül, hogy a mobilról indított utalásoknál ellenőrzik, milyen folyamatok játszódnak le az eszközön – mondta Dr. Kósa Anna, a magyarországi Erste Bank compliance vezetője. Ezt úgy kell elképzelni, hogy azalatt a néhány másodperc alatt, amíg a felhasználó rögzíti az utalás adatait – például beírja a számlaszámot – megnézik, milyen appok futnak még a háttérben, nem történik-e az eszközön valami nagyon szokatlan. Ha igen, közbelépnek.