Az eseményen többször szóba került annak a kérdése, hogy pontosan ki mennyiben felelős a banki csalásokért. Weissmüller Gábor, a Magyar Bankszövetség csalás elleni munkacsoportjának vezetője felhozta, hogy bár a legtöbb esetben az ügyfelek hibáznak, szerinte “a labda a bankoknál és a szabályozónál pattog”, a problémákra pedig elsősorban nekik kellene megoldásokat találni. A legtöbben sajnos azonnal bezárják azokat a tájékoztató emaileket, amelyeket a bankjuktól kapnak, és nem életszerű, hogy minden felületen 18 karakteres, kis- és nagybetűkből, valamint különleges karakterekből álló jelszavakat használjunk.

Lemaradnak a bankok 

Hasonlóan látja Czimer Gergely, a Raiffeisen Bank vállalati és digitális fizetési megoldásokért felelős ügyvezető igazgatója, aki szerint rengeteget dolgoznak a csalások megakadályozása érdekében, de mivel a banki csalások jelentős százalékában az ügyfél jár el gondatlanul, ezért az egyik első lépés a saját felelősség felismerése. Hiba lenne éppen ezért elmenni abba az irányba, hogy valaki mindig kárpótolja az ügyfeleket – így ugyanis szerinte csökkenhet a felhasználók figyelme. A pénzügyi rendszer szereplőinek ugyanis közös érdeke és célja kell legyen a csalások megakadályozása.

Az viszont komoly probléma Zátonyi János, az MBH Bank fizetési megoldások és innovációs központjának igazgatója szerint, hogy a jogszabályi előírások miatt a bankok nem mindig tudnak olyan gyorsan fejleszteni, mint a csalók, és hogy a Google nem tesz eleget a csaló oldalak kiszűréséért, ezek gyakran felugranak a kereséseknél a szponzorált tartalmak között. Az egyik megoldás az lehet, hogy ösztönzik a felhasználókat arra, hogy tényleg olvassák el a figyelmeztető üzeneteket, és az is segítene, ha a hatóságok ügyesebben felderítenék a csaló hálózatokat.