Bár a hivatalos munkanélküliségi mutatók kedvezőek, a strukturális munkaerőhiány egyre élesebben jelentkezik az építőipar, a mezőgazdaság, valamint az élelmiszerfeldolgozó- és logisztikai szektorokban. A megfelelő képzettségű munkaerő hiánya gyakran akadályozza a megrendelések teljesítését és a termelés zavartalan működését.
„A munkaerő-kölcsönzés és a külföldi munkavállalók bevonása önmagában nem probléma – sőt, sok esetben ez az egyetlen reális megoldás. A kockázat ott kezdődik, amikor mindez átgondolatlanul, kizárólag operatív kényszerből történik” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Tipikus hibák
A Niveus tapasztalatai szerint a cégek gyakran alábecsülik a munkaerő-kölcsönzés és a külföldi foglalkoztatás komplexitását. A tényleges munkavégzés helye, az adóügyi illetőség, a járulékfizetés országa, valamint a munkáltatói jogkörök megosztása mind olyan tényezők, amelyek hibás kezelése komoly kockázatokat hordozhat.
„Egy rosszul kialakított konstrukció nemcsak adókockázatot, hanem munkaügyi bírságot vagy akár több országot érintő jogvitát is eredményezhet. A hatóságok egyre inkább ezekre az összetett foglalkoztatási modellekre fókuszálnak” – tette hozzá Bagdi Lajos.
Mikor működik jól a munkaerő-kölcsönzés?
A Niveus szerint a munkaerő-kölcsönzés akkor válik valódi megoldássá, ha nem ideiglenes kényszermegoldásként, hanem tudatosan felépített modellként jelenik meg a cég működésében. Ilyen lehet például, ha:
