Sokan továbbra is az alacsony béremelésre panaszkodnak, miközben a megnövekedett munkaterhelés is komoly problémát jelent. A vezetők egyharmada szektorspecifikus kihívásokra vezeti vissza a problémákat.
A vezetők 52 százaléka a hibrid munkavégzést tartja a leghatékonyabbnak, ami vagy két vagy három munkanap irodai jelenlétet jelent egy héten. A válaszadók mindössze 8 százaléka tette le a voksát a teljes irodai jelenlét mellett, miközben 15 százalék szerint az otthoni munkavégzés a leghatékonyabb, ők nem követelik meg a bejárást. További 21 százalék úgy látja, hogy a vezetőknek érdemes az irodában lenniük, de a csapat otthonról is végezheti a munkát.
„Összességében a vezetők 80 százaléka úgy gondolja, hogy versenyhátrányt okoz, ha súlyosan korlátozzák az otthoni munkavégzést. A jelöltek egyharmadát azonnal elveszíti az a cég, amelyik nem engedélyez valamennyi otthoni munkavégzési lehetőséget. Ugyanabban a pozícióban sokkal magasabb bérigényt jelölnek meg a dolgozók ott, ahol nincs HO, mint ott, ahol engedélyezik az otthoni munkavégzést, illetve szinte kivétel nélkül kérnek vállalati autót is a csomagba” – tette hozzá Rónai Dániel.
A vezetők 43 százaléka 4-6 százalék közötti béremelést kapott idén, ugyanakkor 17 százalékuknak ennél kisebb mértékben nőtt a bére. A menedzserek egynegyede azonban 7-9 százalék közötti. Ennél nagyobb, 10 százalék feletti emelést azonban csak 14 százalék tudott elérni. A vezérigazgatók bruttó 2,4-4,5 millió forintot keresnek havonta, attól függően, hogy mekkora cégnél dolgoznak. Ezzel csak az IT-szakemberek tudnak versenyre kelni.