A csatlakozás előnye látványos a kamatok alakulásában
A hazai kamatszint csaknem kétszerese az eurózóna kamatszintjének, ami miatt a lakosság és a vállalkozások (de maga a költségvetés is) jelentős kamatkiadásokkal szembesül. Az euró átvétele emiatt nagy mértékben csökkenti a kamatterheket, ami forrásokat szabadít fel mind a lakosság, mind a vállalkozások, de – hosszabb távon – az államháztartás számára is. Például az eurózónában az átlagos lakáshitelkamat 3,4 százalék, míg nálunk a kamattámogatott Otthon Start hitelek kamata közel ennyi. Ehhez az eurózónában semmilyen állami támogatásra nincs szükség. Szintén előnyős, hogy a tranzakciós (valutaváltási) költségek megszűnnek, illetve a külkereskedelmi kapcsolatok is tovább erősödhetnek.
Ugyanakkor fontos mérlegelni a csatlakozás kockázatait is. Az euróra való átállás rövid távú inflációs hatásokkal járhat, mely az inflációs várakozásokat is emelheti, azonban ezt a rövid távú inflációs megugrást a legutóbbi bolgár és horvát csatlakozási példák nem igazolják. Hosszútávon kockázatot jelent, hogy a közös monetáris politika ugyanakkor csak korlátozottan képes ellensúlyozni a gazdasági felzárkózásból (reálkonvergencia) és a csökkenő kamatkörnyezet miatti fogyasztás élénkülésből fakadó inflációs többletet. Ez a folyamat a gazdaság túlfűtöttségéhez, valamint reálgazdasági és pénzügyi egyensúlytalanságok kialakulásához vezethet. Ezeket a kockázatokat a versenyképesség növekedése, a költségvetési hiány fenntartható pályára való állítása, illetve a bevezetéssel várható alacsonyabb inflációs várakozások enyhíthetik.
