A hosszú távú kamatszintek tekintetében Magyarország továbbra is kiemelkedően magas értékeket mutat az Európai Unión belül. Az ECB adatai alapján a hosszú távú hitelek kamata hazánkban átlagosan 6,9 százalék volt 2025-ben. Mivel az EKB adatbázisa szerinti 2025-ös évre vonatkozó referenciaérték 4,8 százalék lenne, Magyarország ezen a téren sem felelt meg a követelményeknek. Bár a választásokat követően jelentősen hozamcsökkenés ment végbe, jelenleg 6,1 százalékos a 10 éves hozamszint.

A GDP arányos államháztartási hiány az előzetes adatok alapján 4,7 százalék volt 2025-ben. A magyar költségvetés 2020 óta nem tudta a 3 százalékos küszöbérték alá szorítani a deficitet, s ez 2026-ban sem várható. A GKI várakozása alapján az államháztartási hiány 6 százalék körül alakul idén.

A bruttó államadósság/GDP értéke 2025-ben 74,6 százalék körül alakult Magyarországon az MNB előzetes pénzügyi számla adatai alapján. Ez az érték emelkedést jelent a 2024-es 73,5 százalékos szinthez képest, és egyben távolodást a 60 százalékos küszöbértéktől.

Az Eurobarometer adatai szerint a lakosság 68 százaléka várna pozitív gazdasági impulzusokat az egységes valuta bevezetésétől. Fontos hangsúlyozni, hogy a csatlakozás előnyei részben már a bevezetési szándék hivatalos deklarálásával és a felkészülési folyamattal megjelennek. A maastrichti kritériumok szigorú betartása önmagában is növeli a gazdasági stabilitást, csökkenti a kockázati prémiumokat és javítja a piaci várakozásokat. Tehát a kedvező hatások nem hirtelen, a belépés napján, hanem fokozatosan, már a felvételi feltételek teljesítése során jelentkeznének.