A választásokon győztes Tisza Párt programja és kommunikációja alapján az euró bevezetéséhez szükséges feltételek 2030–as elérését tűzte ki célul. A célkitűzés vizsgálata során kiemelt figyelmet igényelnek a bevezetés feltételei, illetve annak gazdasági hatásai, a sikeres bevezetés tényezői. Az Eurobarometer 2025-ös felmérése szerint a magyar lakosság 75 százaléka teljes mértékben támogatja az euró bevezetését, azonban a válaszadók 72 százaléka úgy gondolja, hogy nem állunk készen a bevezetésre. A lakosság értékelése reális, ugyanis az euróövezethez való csatlakozás maastrichti kritériumai alapján az elmúlt években távolodtunk a valutaövezethez való csatlakozási lehetőségtől.
A csatlakozáshoz öt fő kritériumnak kell megfelelni, amelyek a következők:
- Árstabilitás: az inflációs ráta nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam átlagát.
- Államháztartási hiány: a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3 százalékánál,
- Államadósság/GDP arány: főszabály szerint közelítenie kell a GDP 60 százalékához (ha azt meghaladja).
- Hosszú távú kamatlábak: a hosszú távú hitelek kamata legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagország átlagos hitel kamatánál. Ezt a mutatót az EKB a hosszútávú (10 éves vagy azt megközelítő) állampapírok éves hozamával közelíti.
- Árfolyam-stabilitás: legalább két évet kell eltölteni az ERM II. rendszerben, amely egy fix értéken rögzíti a forint-euró árfolyamot, amelytől csak +/- 15 százalékkal térhet el az árfolyam.
Az árstabilitás szempontjából a magyar fogyasztói árindex 2025-ben 4,4 százalék volt. Az Európai Unió három legalacsonyabb mutatójával rendelkező tagállamának – Ciprus (0,8 százalék), Franciaország (0,9 százalék) és Olaszország (1,6 százalék) – átlaga 1,1 százalékot tett ki. Mindezek alapján az árstabilitási kritérium 2,6 százalékos referenciaértékét – a kormányzati beavatkozások (pl. rezsicsökkentés, hatósági árak) ellenére – jelentős mértékben meghaladta a hazai infláció.
