Aszódi Attila arra hívta fel a figyelmet a megújuló energia kapcsán, hogy fontos figyelembe venni az adottságokat, így, ha szeretnénk is többet, korlátos az a mennyiség, amit akár szél-, akár például vízienergia révén elő tudunk állítani. Az ugyanakkor üdvözlendő, hogy a kormány például elkezdett nyitni a szélenergia felé, hiszen bizonyos szempontból az kiegészítője a nálunk domináns napenergiának. A professzor szerint egyébként a hálózati kérdéseket megelőzte valójában az árak megemelkedése, különösen felment a kiegyenlítő energia ára (ez az a mennyiség, amelyet adott időszakban a folyamatosan termelő, úgynevezett zsinórerőművek és az időjárásfüggő erőművek nem tudnak lefedni és tulajdonképpen bármikor ki- és bekapcsolható, többnyire gáztüzelésű erőművek állítják elő vagy importáljuk – szerk.).

Az árak emelkedése hozzájárult ahhoz, hogy a leggyorsabban felhasználható energia, a napenergia aránya hirtelen megugrott. Nagyon gyorsan, néhány év alatt 250 ezer háztartási erőmű létesült, amelyek optimális időben a Paksi Atomerőmű teljesítményét meghaladó energiát termelnek, miközben ezekről a rendszerirányító alig tud valamit. A rengeteg elosztott erőmű végül tényleg okozott szűk keresztmetszeteket a hálózaton. A hálózatok és transzformátorállomások felújítása közben a mérést meg kell oldani. Aszódi Attila szerint nem egészséges, hogy beruházunk ezen a területen, miközben a napközben megtermelt energia egy részét gyakran negatív áron exportáljuk.