A Dunántúl összességében nyertese a költözéseknek, a vármegyéit tekintve pedig Győr-Moson-Sopron könyvelhette el a legnagyobb a lélekszám-gyarapodást (+0,3 százalék). Ám volt egy tömb itt is – Baranyával, Tolnával, s a Balaton menti Somoggyal és Veszprémmel –, ahonnan többen távoztak, mint oda érkeztek. Az elemző szerint nem nehéz ebben felfedezni a térség lakáspiacának a tartósabb problémáit. Egyre többen panaszkodnak arra, hogy a tó körüli árak már a helyi fiatalok számára is nehézzé teszik az ottani családalapítást, megmaradást. Emellett idén a külföldiek is inkább az eladói oldalon jelennek meg a helyi lakáspiacon.
Egy hosszabb periódust tekintve azt mutatja a statisztika, hogy a költözők mind nagyobb arányban keresik új lakóhelyüket egy másik vármegyében, miként Valkó Dávid fogalmaz,
„egyre mobilisabbak a magyarok”.
Míg 2003-ban a költözések 64,8 százalékával lépték át a vármegyehatárt, addig ez az arány az évek során lassan növekedett, s húsz évvel később, 2023-ban 66,9 százalékkal ért csúcsra.
Ám az egyes területek között is nagy a különbség a tekintetben, hogy az onnan indulók találnak-e alkalmas új otthont még a vármegyehatárok között, vagy ahhoz messzebbre kell vándorolniuk. E szempontból 2023-ban Pest képviselte az egyik végletet, az innen indulóknak kevesebb mint harmada (29 százalék) talált helyben új otthonra. Ezzel szemben van három vármegyénk, amelyekben a költözők több mint kétötöde a határaik között is célt ér: Győr-Moson-Sopron (41,2 százalék), Baranya (40,2 százalék), valamint Vas (40,2 százalék).
