A statisztika szerint az átlagos országos költözési aktivitás tavaly 2,3 százalék volt, azaz a lakosság ekkora része váltott vármegyét a költözése során. Ehhez viszonyítva a legzártabb városnak Budapest bizonyult, ahol a ki-, illetve a beköltözés egyaránt csupán a polgárok 1,6 százalékát mozgatta meg. Mögötte a második Csongrád-Csanád, mindkét irányban 1,9 százalékos mutatóval. A vándorlásnak leginkább kitett vármegyék között már erősen irányfüggő az élboly: a lakosságszámukhoz képest a legtöbb beköltözőt vonzók csoportjába Pest, Heves, Fejér, Zala és Nógrád tartozik (2,6-2,8 százalék), míg ahonnan a legtöbben távoznak, az Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves (2,8-3 százalék). Ami azt is mutatja, hogy költözési szempontból Heves, illetve Nógrád a legnyitottabb vármegyénk.
Ha a megyei mérlegekre tekintünk, azt látjuk, hogy tavaly Magyarország lakossága megint egy kicsit nyugatabbra költözött. A vármegyék túlnyomó többségében, illetve a Dunától keletre mindegyikben az elköltözők voltak többségben. Ott lakosságarányosan a legnagyobb vesztes Szabolcs-Szatmár-Bereg (-0,4 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (-0,3 százalék), míg legjobban Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun szerepelt, melyek csak egy-két tucatnyi állandó lakosukat veszítették el.
A veszteség csekélysége adja a főváros sikerét is, míg korábban évi öt-tízezer polgárt is elveszített az ide-oda vándorlásban, tavaly csak mintegy hatszáz állandó lakos volt Budapest deficitje. A környező Pest vármegye, bár a lakosságvonzó hatása abszolút volumenben a korábbihoz képest nagyot csökkent, még mindig pozitív mérleggel zárta a tavalyi évet, hiszen a vármegyék közül arányaiban a legnagyobb mértékben, 0,4 százalékkal tudta növelni a népességét.
