A Magyar Energiahatékonysági Intézet október végén rendezte meg éves szakmai konferenciáját, melynek fókuszában ezúttal az energiahatékonyság finanszírozása állt. Különös aktualitást adott a rendezvénynek az Európai Tanács október 24-ei döntése arról, hogy az EU 2030-ra 40%-os üvegházgáz kibocsátás-csökkentést határozott el, és eldöntötte, hogy a kontinens energiahatékonyságát is megpróbálja 27 százalékkal növelni.
Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának delegáltja felhívta a figyelmet arra, hogy az Energiahatékonysági Irányelv értelmében itthon idén kellett volna bevezetni az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettségét (EHK), amely értelmében e cégeknek az eladott energia 1,5 százalékának megfelelő megtakarítást kell elérniük évente. Bár a hazai bevezetés egyelőre késik, a Bizottság minden eszközt felhasznál arra, hogy érvényesítse az Irányelv követelményeit. Az EHK jelentősége ugyanis óriási: 2020-ig az éves hazai energiafogyasztás nagyjából 1/3-adát takarítjuk majd meg segítségével. (Még mindig a legjobb energiaforrás a hatékonyság.)
Százmilliárdok jönnek az Operatív Programokból
Épp gőzerővel folyik a Brüsszel által véleményezett programok véglegesítése a második körös benyújtás előtt. A három OP több százmilliárd forintot biztosít energetikai célokra 2020-ig, és ezeket az energiahatékonyság terén várhatóan kiegészíti 170 milliárdnyi olyan forrás is, amelyet kedvezményes hitelek formájában juttatnak majd el a kedvezményezettekhez. Az előadók felhívták a figyelmet arra is, hogy még novemberben egy - rövid határidejű - társadalmasítás is lesz. Minden operatív program tervezetében közös nevező, hogy azon fejlesztések lesznek támogathatók, amelyek egységnyi költségből a legnagyobb energia-megtakarítást érik el a végső energiafogyasztáson belül, illetve a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését biztosítják. A Piac&Profit szakértője összeszedett minden fontos tudnivalót a már megjelent kkv pályázatokról.
A lakosság számára is lesznek források
Az energiahatékonyság legnagyobb forráskeretével a KEHOP gazdálkodik, energiahatékonyságra és megújulók bevonására mintegy 294 milliárd forint lesz az 5. prioritáson belül. Itt számíthatunk például az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére (megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával), vagy távhő- és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztésére. Újdonság, hogy a lakosság számára is lesznek elkülönített források, ők várhatóan egy közvetítő szervezeten keresztül tudnak majd energiahatékonysági beruházásokra forrásokat kapni.
„Az energiahatékonyság befektetés: a jelenlegi kamatszintet figyelembe véve gyakran jobban megéri saját lakásunk energiahatékonyságába fektetni, mint bankba tenni a pénzt. Ha ehhez hozzáadjuk még a beruházások révén elért értéknövekedést (pl. ingatlan esetén) és a közvetett pozitív és kumulatív környezeti hatásokat, tovább javul e beruházások jövedelmezősége. Tudjuk azonban azt is, hogy a lakosság túlnyomó része nem rendelkezik jelentős megtakarítással, és gyakran a vállalkozások is nehezen jutnak hitelhez - így csak államilag támogatott hitelekből képzelhetők el nagyobb léptékű energiahatékonysági beruházások. Ezért örülünk nagyon annak, hogy a 2014-20-as uniós források elosztásakor erre már lesz lehetőség, és így elmondhatjuk, hogy nemsokára új fejezet nyílik az energiahatékonysági beruházások hazai történetében” – vélte Bart István, a MEHI vezetője.
