A felmérés válaszadóinak 92 százaléka (2011: 61%) véli úgy, hogy az infrastrukturális alapok és magántőke-befektetők lesznek a legaktívabb felvásárlók, illetve beruházók a megújulóenergia-piacon. Őket követik 87 százalékkal (2011: 61%) a független villamosenergia-termelők, amelyek nagy elmozdulást mutattak az aktív felvásárlónak számító közművállalatokhoz képest.
Annak ellenére, hogy a válaszadók 70 százaléka szerint jelenleg nehezebb a megújulóenergia-projektekkel és vállalkozásokkal kapcsolatos akvizíciók hitelfinanszírozásának biztosítása, a megkérdezettek többsége (85%) mégis arra számít, hogy az üzletkötési kedv továbbra is erőteljes marad a megújulóenergia-szektorban a következő 5 év folyamán. Arra a kérdésre, hogy mely megújuló energiákat tartják hosszú távon különösen vonzó befektetési célpontnak, a válaszadók 70 százaléka a víz-, a szárazföldi szél- és a napelemes rendszereket említette elsőként. A válaszokból az is markánsan kitűnik, hogy inkább az 500 millió USD érték alatti (60%) üzletkötések számának növekedését prognosztizálják, az azt meghaladó értékűekéhez képest (28%).
„A kutatás alapján a befektetők érezhetően kezdenek akképpen tekinteni a megújuló energiára, mint a hagyományos infrastrukturális eszközökre, úgymint a vízközművekre és villamosenergia-hálózatokra. Ez pozitívum a szektor számára, mivel azt feltételezi, hogy a megújulókat is biztonságos és stabil üzletnek tartják, kisebb állami támogatási szint és alacsonyabb elvárt hozam mellett is vonzó lehet számukra" - fűzte hozzá Andy Cox, a KPMG egyesült királyságbeli szakértője a legújabb felismerésekre reagálva.
Ez a hír lendületet adhat az iparág számára, amely 2012-ben még nem büszkélkedhet számottevő eredménnyel a lezárt üzletkötési számok tekintetében. Éles ellentét látszik 2011-hez képest, amely a kezdeti invesztíciók évének számít a megújuló M&A-k terén. Tavaly összesen 51,2 milliárd USD értékben 591 bejelentett üzletkötés történt, amely jelentős növekedésnek számított a 2010-ben rögzített 24,2 milliárd USD értékű 431 üzletkötéshez képest is. Az üzletkötési aktivitás sajátos felfutást mutatott a szél- (132%) és napenergia (37%) piacon, azonban kiugrónak mégis a biomassza-piac növekedése tekinthető, mivel ott az üzletkötések számában 300 százalékos volt a növekedés mértéke.
A 2011-es év vége felé azonban már kezdtek megmutatkozni a piacon a „lehűlés" jelei az üzletkötések és a megújuló energia beruházási számok gyors csökkenésének képében. Az utolsó negyedévben a megújuló energiával kapcsolatos projektekre mindösszesen 34,4 milliárd USD-t különítettek el a világon - ez 39 százalékos csökkenést jelentett az előző negyedéves adatokhoz képest.
Arra a kérdésre, hogy a befektetők pozitív hangulatát milyen tényezők befolyásolhatják, a visszajelzések alapján az USA-ban elsősorban a kiszámíthatatlan szabályozás ronthatja a beruházási kedvet, míg Európában a visszamenőleges tarifacsökkentés kockázata. Ebben a témában, azon válaszadók 76 százaléka - akik egyetértettek abban, miszerint a megújuló energia vonzóvá vált a hosszú távú és alacsony kockázati hozama mellett is - szerint a visszamenőleges tarifacsökkentések merőben rontanák a szektorba vetett bizalmat.
„Az energetikai befektetési környezet továbbra is bizonytalanságokkal teli képet mutat. A felmérés válaszadóinak nagy része ennek ellenére mégis tervezne megújuló energiához kapcsolódó beruházást a közeljövőben. Azonban ha a kormányok továbbra is alkalmazzák a visszamenőleges tarifacsökkentés intézményét, azzal hatalmas károkat okozhatnak a szektorban" - folytatta Cox.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a gyors és hirtelen politikai változások ugyan hátrányosan érinthetik az iparágat, de a következő évtizedben mégis az állami támogatások fokozatos megvonása fogja meghatározni a szektort alakulását. Mindezt azzal a céllal teszik a kormányok, hogy a szektor a saját lábán is képes legyen megállni.
„A KPMG várakozásai szerint egyes európai országokban az érett technológiák révén sikerülhet kialakítani az energetikai rendszer egyensúlyát az elkövetkező években, így talán a kormányok megfontolják, és nem szorítják vissza a támogatásokat. Rugalmas állami ösztönzőkkel biztosítani lehetne az ellátási értéklánc jobb tervezhetőségét, amely másfelől maximalizálja a megújulóenergia-piac költséghatékonyságát és az energiafogyasztói ár-érték arányt is" - mondta Cox.
A jövőben várható befektetéseket illetően a jelentés fellendülést vetít előre az ázsiai beruházási kedv tekintetében, amely a már 2011-ben kialakuló tendencia folytatását mutatja. Tavaly a megkérdezettek több mint 43 százaléka tartotta úgy, hogy Kína lesz a globális megújuló energiapiac nagy belépője. A következő másfél évben a válaszadók várakozásai szerint a megújuló energiával kapcsolatos beruházási projektekre fókuszáló országok illetve régiók Top 10-es listájában 5 ázsiai ország is szerepel. Közöttük Japánt az alacsony kamatlábú befektetések ösztönzik, míg Kínában a berendezésgyártók tervezik az új piacokra való belépést. Mindeközben a válaszadói visszajelzések alapján mégis az USA-t (46%) tartják a megújulóenergia-beruházások legkeresettebb célországának. Annak ellenére gondolják így, hogy számos, Amerikában jelenleg még érvényben levő támogatás hamarosan megszűnik, és kétséges azok helyettesítésének ténye. India (23%) a második, míg Kína és Németország (21%, 21%) holtversenyben a harmadik legvonzóbb befektetési célpontnak számítanak a felmérés alapján.
A közép-kelet-európai régió tekintetében Kiss Péter, a KPMG globális energetikai és közüzemi tanácsadás vezetőjének meglátása szerint a megújulóenergia-szektorban abban az esetben várható jelentősebb elmozdulás a beruházások volumenében, ha Európa a piacintegráció következő szintjére lép.
„Ennek pozitív hatása lesz a közép-kelet-európai piac konszolidációjára, és fellendíti a megújulóenergia-beruházásokat a jelentős természeti erőforrásokkal rendelkező régiókban" - tette hozzá Kiss.
„A megújulóenergia-szektorban a beruházások kapcsán elsősorban az adott gazdaság egészére gyakorolt hatásukat (vidékfejlesztés, hulladékgazdálkodás, foglalkoztatás, adózás, stb.) kell figyelembe venni, az energiabiztonság és a fenntarthatósági szempontokkal szemben. Az állami ösztönző rendszereket pedig ehhez lenne célszerű igazítani" - vélekedik a szakember.
