Az Európai Unióban átlagosan 10 százalékkal drágultak az élelmiszerek, de vannak olyan európai országok is, ahol ez a szám 40 százalék fölé emelkedik. Magyarországon 12 százalék körüli az éves szintű áremelkedés. Az árak további növekedését idézheti elő a bioüzemanyagok iránti egyre nagyobb kereslet, amelyet a korábban élelmezési célra szánt növényekből (kukorica, cukorrépa, cukornád, szója) állítanak elő. Az áremelkedések további okai között szerepel a fejlődő országok élelmiszer fogyasztási szerkezetének jelentős változása, és a mezőgazdasági beruházások évek óta tartó alacsony szintje az agrárgazdaságban. Hozzájárul a magas élelmiszerárakhoz a Föld népességének növekedése, a kőolaj magas világpiaci ára, és egyik fő tényezőként a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák és a megváltozott éghajlati viszonyok miatt fellépő terméskiesés.
Az élelmiszerár-robbanás következményeként nőtt a világon az rosszul és alultáplált emberek száma, számolt be az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A klímaváltozás mindenkit érint, de leginkább a szegénységben élőket sújtja, akiknek megoldhatatlan problémát jelent a napi élelemhez való hozzájutás. Az éhezők száma 75 millióval nőtt tavalyhoz képest, így világ szinten ma 925 millió emberről mondható el, hogy nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez. Az Élelmezési Világnap jó alakalom arra, hogy felhívjuk a világ figyelmét ezekre az ijesztő számokra, és az együttérzésen túlmutató politikai lépéseket sürgessünk, valamint a korábbi vállalások és ígéretek teljesítésére szólítsuk fel a világ vezetőit.
Október 15-én a FAO budapesti regionális irodájában tartott sajtóértekezleten Maria Kadleciková, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális képviselője elmondta: "Meggyőződésünk, hogy a történelemben először a mi generációnk rendelkezik minden eszközzel az éhezés megszüntetéséhez. Az európai régiónak jelentős szerepe van a klímaváltozás hatásainak enyhítésében és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megvalósításában"
