A társadalmi vállalkozások esetében gyakori probléma, hogy bár lelkesek és elkötelezettek a felvállalt társadalmi probléma javításával kapcsolatban, számos más kompetencia hiányzik ahhoz,hogy valóban eredményesen és fenntarthatóan működhessenek – magyarázta a Társadalmi Vállalkozások Napja rendezvényen Horváth Anna a NESsT magyarországi igazgatója. A lelkesedés fontos és sokat segít, hangsúlyozta a szakember, de a többi fontos alkotóelem nélkül kevés a sikerhez.

A NESsT szakemberei 11+1 fontos elemet fogalmaztak meg, amiből összeáll egy társadalmi vállalkozás sikere. Javasoljuk azonban minden üzleti életben mozgónak, hogy szűrje le belőle a maga számára a minden cég számára hasznos tudnivalókat.

1. Üzleti modell: a társadalmi probléma megoldása elválaszthatatlan része az üzleti modellnek a társadalmi vállalkozások esetében. A legerősebb modellekben e kettő pozitívan korrelál egymással. (Pl. egy vállalkozás hallássérültek számára teszi elérhetővé a napi sajtót. ) De van, ahol kompromisszum kell a kettő között és vannak olyan társadalmi problémák, amelyeket nem vállalkozásként kell megoldani. Alap, hogy a társadalmi vállalkozásnak piaci igényre kell épülnie – ha csak az állam a megrendelő, azt kiemelt kockázatként kell kezelni.

2. Vállalkozói kompetenciák: elengedhetetlen a tervezési, erőforrás gyűjtési és megvalósítási képesség megléte is a szakmai tudás mellett. Kiemelten fontos ezen belül a kalkulált kockázatvállalás képessége! Nem elsősorban anyagiról van szó a társadalmi vállalkozások esetében, sokkal inkább a sikerkereső attitűdről a kudarckezelő attitűd helyett.

3. Idő, idő, idő: legalább egy ember teljes munkaideje kell hozzá a tapasztalataik szerint a hosszú távú működéshez. Ezt induláskor kevesen engedhetik meg maguknak, természetesen átmeneti időszakként elfogadható a félállás. De nem csak az idő miatt fontos a főállású társadalmi vállalkozás, hanem azért is, hogy legyen megfelelő nyomás a vezetőn a sikeres működés, értékesítés fenntartásához.

4. Szakértelem: nem csak a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban kell szakértőnek lenni, szükség van vállalkozási ismeretekre is – eddig igaz minden vállalkozásra. A társadalmi vállalkozások esetében azonban mindemellett a társadalmi probléma beható ismerete is elengedhetetlen. A személyes érintettség egy adott probléma kapcsán előny, de nem elég. A különböző fogyatékossággal élő csoportok problémái mind speciális szakértelmet kívánnak.  Az üzleti tudás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképes módon lehessen piacra lépni az adott termékkel vagy szolgáltatással. Jellemzően például az árelőny ígérete nem járható út egy szociális vállalkozás esetében, tehát általában a prémium kategória, a kiemelkedően magas minőség lehet a működő stratégia alapja. Elengedhetetlenek a vállalkozásban a pénzügyi ismeretek, de sokat segít a tárgyalástechnikai gyakorlat is. Szintén nélkülözhetetlenek a marketing és hr ismeretek is – ezek mind elsajátíthatóak, ebben ezek megszerzésében tudja leginkább segíteni a NESsT a társadalmi vállalkozókat.

5. Csapat: egy társadalmi vállalkozás működtetése – éppen sok, egymástól távol álló kompetencia szükségessége miatt – általában nem egyszemélyes mutatvány. Jól működhet akár két vezető, ahol az egyik a segítő szakmai, a másik pedig a vállalkozási ismeretekben erős.

6. Vezetői kompetenciák: hiába lelkes és elkötelezett mindenki, ezekre azért szükség van. A motiválás, delegálás, visszajelzés készsége elengedhetetlen. A kis, lelkes csapatok vezetésébe is kell struktúra. Itt van a segítők tapasztalatai szerint a legnagyobb fejlődés a portfolió sikeres tagjai esetében.

7. Együttműködések: érdemes kiemelt figyelmet fordítani a beszállítókra és viszonteladókra, de segíthetnek támogatók, befektetők, önkormányzatok is. Az együttműködés segíti a szektor működését és láthatóságát, ezért is nagyon fontos. Az egyszerű barter megoldásoktól a keresztmarketingen át számos lehetőség van, mindent érdemes megfontolni.

8. Tudatos értékesítés az első perctől: általában van félelem az értékesítéstől, ráadásul a társadalmi vállalkozások termékeit általában a klasszikus értékesítési csatornákon nem könnyű eladni. Extra innovativitásra van tehát szükség. A támogatások hátráltatják az értékesítés kényszerét, ezért a vállalkozásfejlesztők szerint nem jó, ha teljes egészében ilyen forrásból indul el a cég. Az értékesítés rendszerét fel kell építeni, ami időbe kerül – el kell tehát kezdeni az első percben. Sokszor még az ügy sem adja el magát, a termék pedig biztosan nem. Fontos ebben nagyon tudatosan működni.

9. Tudatos növekedési terv: a végső cél egy társadalmi problémára fenntartható megoldást kínálni. Tehát ha már megvan a bizonyítottan működő modell, fontos foglalkozni a terjeszkedés, bővülés mikéntjével.

10. Tudatos kommunikáció: a társadalmi hatás kommunikációs előny, csak ki kell tudni használni.

11. Társadalmi hatás mérése: szükség van a számokra ahhoz, hogy megbízhatóan, biztos alapokra építkezve indulhasson el a fejlesztés. Nem biztos, hogy azokat a dolgokat a legkönnyebb mérni, amire a leginkább érdemes támaszkodni, de a nehezen számszerűsíthető eredményekről is alátámasztható kimutatásokra van szükség.

12. Tudatos finanszírozási terv: lehetnek a társadalmi hatásnak olyan területei is, amit a piac nem fizet meg. Tehát bár elsődlegesnek tekintendő az értékesítési terv, szükség lehet ezen költségek fedezésére egyéb források bevonására – a növekedéshez tehát érdemes felkészülni például a visszatérítendő források bevonására.

+1. Lelkesedés: bár önmagában nem elég, de kihagyhatatlan!