Már az 5–50 főt foglalkoztató hazai vállalatok számítógéppel való ellátottsága is jónak mondható, legalábbis a Netsurvey közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint. Ugyanis a 90 százalékuk rendelkezik számítógéppel. Egyharmaduknál egy, több mint 35 százalékuknál 2–4, és körülbelül 30 százalékuknál öt vagy annál több PC van.

Lesz-e felzárkózás?

Az internet-hozzáférésről kapott kép már nem ilyen kedvező, mert még mindig erősen függ a cég méretétől. Míg a 300 fősnél nagyobb vállalatoknak szinte mindegyike rendelkezik világhálós kapcsolatokkal, addig az 5–9 fős mikrovállalkozásoknál 71 százalékos a penetráció. A középmezőnynél az arány az alkalmazottak számával párhuzamosan nő, és 73–85 százalék közötti, derül ki immár a GKI Gazdaságkutató Rt. Webigen Rt.-vel és a SUN Microsystems Magyarország Kft.-vel közös, 2001. negyedik negyedévi, a gazdaság egészét vizsgáló kutatásából. Ami arra is rámutat, hogy a jövőben a mikro- és kisvállalkozások erőteljes felzárkózására lehet számítani, mert a válaszolók 10–20 százaléka tartja valószínűnek ezekben a kategóriákban, hogy előfizet a szolgáltatásra.
A település jellege és ágazat szerint reprezentatív, 5–50 főt foglalkoztató vállalatokat vizsgáló Netsurvey-felmérés ezzel szemben azt mutatta ki, hogy a megkérdezetteknek mindössze a 43 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, és további 11 százalékuk tervezi idén a bevezetését. A webhez való hozzáférést nem tervezők közel háromnegyede azzal indokolja döntését, hogy nincs is rá szüksége.
Bármely felmérés eredményeit vizsgáljuk azonban, úgy tűnik, hogy az internetellátottságot a következő időszakban is a vállalkozás méretei határozzák meg. És bár a meglévő különbségek mérséklődnek, a kiegyenlítődés még várat magára.

Profitvárakozások és netstratégia

A kisvállalati körben a már netezők is elsősorban csupán marketingcéllal jelennek meg weboldallal a világhálón, és kevesebb, mint egyharmaduk használja üzleti célokra. A kkv-k internethasználati szokásai is változatlanul a lakossági felhasználókéhoz állnak közelebb: leggyakrabban böngésznek az oldalakon, és csak kevesen használják üzleti kapcsolattartásra, hasznosítják a reklám- és marketinglehetőségeket, az e-beszerzést vagy az ügyfélszolgálat és humánpolitika területét – mutatja a Netsurvey iBasic-kutatása.
A nagyobb hazai cégeknél ez a kép a múlté – derül ki a GKI–Webigen felméréséből. Míg régebben ezek is csak a weben való gyors megjelenést tartották fontosnak, és nem foglalkoztak a megjelenés céljával, létjogosultságával és minőségével, ma már gyakran az üzleti lehetőségek alapos mérlegelése és a realizálható profitvárakozások alapján döntenek hálózati fejlesztéseikről. És ezt a döntésüket nemritkán internetstratégiai tanácsadás és közös gondolkodás előzi meg.

Azért a nagy cégeknél sem minden rózsaszín. A GKI–Webigen vállalati internethasználati indexének kismértékben emelkedő értéke hiába enged arra következtetni, hogy az elkövetkező időszakban a vállalatok az internetes megoldások alkalmazása által indukált piaci változások markánsabb hatását várják. A felmérésből összességében az derül ki, hogy a cégek várhatóan a jövőben sem sokkal használják ki jobban az internet nyújtotta lehetőségeket, mint ma. A megvizsgált mintegy ezer vállalat alig 5 százaléka foglalkozott már komolyan az elektronikus kereskedelem lehetőségeivel, és bár további 20 százalékuk tervezi, hogy él ezekkel, elképzeléseik elsősorban a B2B területét érintik, és a jövőben is inkább az interneten történő beszerzés terjedését tartják elképzelhetőnek. És ez iránt minden eddiginél nyitottabbak.

Az internes kiskereskedelmi értékesítés legnagyobb akadálya a kiszállításért felelős logisztikai szolgáltató piac fejletlensége Magyarországon – állítják a megkérdezettek. Azt ugyanis nem látják biztosítva, hogy a megvásárolt áru időben és pontosan célba ér. Éppen ezért az internet szerepe ma még inkább a vásárlást megelőző időszakban jelentkezik. A Webigen szerint a másik hátráltató tényező a kereslet térbeli szórtsága. Ez az akadály Budapestre nem vonatkozik.

Hiányzik a tudatosság

Az írott internetes stratégia még a közép- és nagyvállalati szegmensben sem gyakori, a GKI–Webigen felmérése szerint a cégek mindössze 4 százalékánál van. A felügyeletéért és végrehajtásáért leggyakrabban az informatikai szakterület felelős, külön internetcsoportot vagy -osztályt csak az írott internetstratégiával rendelkező vállalkozások 4 százalékánál alakítottak ki.

A internettel kapcsolatos tudatosság hiányát jelzi a biztonsági megoldások hiánya is. A legalapvetőbb és legelterjedtebb eljárás, a vírusellenőrzés a cégek 70 százalékában rendszeres. Biztonsági másolatok készítésével azonban már csak az 52 százalékuk védi informatikai rendszerét, adatait. A 16 százalékuk működtet tűzfalprogramot az internetes behatolások elleni védelem érdekében, ami a honlappal rendelkezők alig több, mint harmada. A titkosítás a cégek 10 százalékában rendszeresen alkalmazott biztonsági megoldás. E területen egyértelmű a méret szerepe: minél nagyobb egy vállalkozás, annál valószínűbb, hogy szabályozza az internettel kapcsolatos biztonsági kérdéseket.