Ma már Magyarországon sem kérdés, hogy az interneten vásárolni egyéneknek és cégeknek is sokkal előnyösebb, mint a hagyományos bolti vásárlás. Még egyértelműbb a helyzet, ha az elektronikus piacterek kínálta előnyöket hasonlítjuk össze a bolti vásárlás körülményeivel.

Lassú fejlődés

A magyarországi cégek bekapcsolódása az internetes beszerzésekbe azonban mégsem megy gyorsan: vásárlásra még csak-csak használják a világháló lehetőségeit - az internet-hozzáféréssel rendelkező cégek 36 százaléka már élt ezekkel -, azonban jóval kevesebben vannak azok - mindössze 17 százalék ugyanebben a körben -, akik itt adnak el.

A B2B típusú - vagyis business-to-business, magyarul vállalatok közötti - kereskedelem, ezen belül az e-beszerzés Deák Zoltán, az egyik vezető magyar piactér, az Electool üzletfejlesztési igazgatója szerint is lassan fejlődik Magyarországon. A szakember szerint ennek egyik oka lehet, hogy a magyarországi munkaerő talán még "olcsó", és a cégek nem törekszenek erőteljes hatékonyságjavulásra a beszerzés területén, illetve a beszerzés jelenleg még kevéssé áll a vállalatok fókuszában. Ezt a vélekedést a GKIeNet felmérése is alátámasztja, amely szerint 2005-ben a válaszadó cégek 28 százaléka a teljes beszerzési értéknek kevesebb, mint 1 százalékát rendelte interneten keresztül, 40 százalékuknál 1-10 százalék között mozgott ez az arány, és csak minden ötödik vállalkozás beszerzéseinél haladta meg a 25 százalékot az interneten megrendelt termékek, szolgáltatások értéke.

Variációk piactérre

A piacterek üzemeltetőinek többségében, a forgalom maximalizálása miatt, gyakorlatilag mindenkit engednek értékesíteni az oldalukon, és a legtöbb esetben nem vállalnak garanciát a partnerek termékeire. A világ vezető akciós terén, az eBay-en - vagy magyar megfelelőjén, a Veterán - ez nem is lenne lehetséges, hiszen termékek milliói cserélnek gazdát rövid idő alatt. Bár az eBay felhasználói között egyre több a vállalkozás, azért alapvetően az egyéni felhasználók uralják.

Egy vállalatközi piactér esetében viszont jellemzően két irány figyelhető meg. Az egyik esetben a piactér zárt, azaz a vállalatok belső katalógusainak kiépítését támogatja, így a piacteret csak az adott cég láthatja, és olyan termékekkel van tele, amire külön a szállítóval leszerződött. A másik esetben a vevők és az eladók minden partnert láthatnak, ám bizonyos eladókat a piactér üzemeltetője ellenőriz. A beszerzem.hu a gépipar, a feldolgozóipar és az építőipar területén lévő cégeket, vállalatokat, gyártókat, importőröket és forgalmazókat fogja össze. A piactéren ugyan egyszerűen, díjmentes regisztrációval is részt lehet venni, amely után a nyílt - azaz mindenki számára látható aukciókon - ajánlatot tehet a szállító, a piactér üzemeltetője azonban szelektál a jobb kiszolgálás érdekében: az áruháznyitás feltétele, hogy a szállító valóban versenyképes kondíciókat ajánljon - számol be a projektről Fazekas Norbert, a portál ügyvezetője.

#page#

A B2B piacterek alapvető jellemzője, hogy több szállító terméke találkozik egy, a piactér lelkét adó "katalógusban". A rendszer nagy előnye, hogy koncentráltabb a szállítói kínálat, mint az interneten szétszórt, egyes szállítókhoz tartozó webshopok esetében, így általában alacsonyabb árakkal találkozhat a vevő rövidebb idő alatt - mondja a főleg nagyvállalati körre szakosodott Electool vezetője. Deák Zoltán tapasztalatai szerint a koncentráltság okán az árakban 5-15 százalékos előny, az élőmunka-ráfordításban pedig 20-30 százalékos megtakarítás realizálható egy webshopos vásárláshoz képest. Fazekas Norbert úgy látja, hogy a költségcsökkenés egy idő után nagyon szelíd méreteket ölt, milliós tételeknél viszont a minőség esése nélkül 15-20 százalékos megtakarítást is el lehet érni, a folyamatos beszerzéseknél pedig 5-10 százalékot. Feltételezve persze, hogy a kiindulási árak "ésszerűek" - teszi hozzá az ügyvezető.

A piactereket általában a gyorsan forgó, jól tipizálható, nagy tömegű termékekre "találták ki", úgymint IT-eszközök és -kiegészítők, az adminisztrációhoz és a vállalati működéshez szükséges termékek (irodaszer, bútor és a többi).

A másik sikeres modell Deák Zoltán szerint a vertikális piactér lehet, amely iparágakat fed le, ahol a szállítók és vevők az ellátási lánchoz szükséges termékeket jelenítik meg, ilyen az autóipar, a vegyipar, az alapanyagok, feldolgozott anyagok gyártóinak és vevőinek a találkozóhelye.

Fazekas Norbert szerint a magyar piacon egyelőre csupán néhány termékcsoport sikeres (médiatermék, műszaki cikk, számítástechnika, könyv). Így volt ez Amerikában és Nyugat-Európában is néhány éve, de már vannak működő modellek, amelyek bizonyítják, hogy ha jól építik fel, bármelyik termékcsoport sikeresen az internetre vihető.

2006 második felében és 2007 elején mind a vállalkozások, mind a fogyasztók adóterhei jelentősen nőttek, ennek ellenére a rendszer működésének előnyei miatt az elektronikus piacterek üzemeltetői nem tapasztalnak visszaesést. Deák Zoltán szerint ennek az lehet az oka, hogy az internethasználat fokozatos elterjedésével a felhasználók jobban utánanéznek annak, hogy bizonyos termékek beszerzési ára mely szállítónál kedvezőbb, és egyre hajlamosabbak interneten keresztül rendelni, és ezzel az árelőnyöket kiaknázni. Fazekas Norbert is egyetért ezzel az állítással, szerinte ugyanis az elektronikus kereskedelem még kis szelete a piacnak, fejlődése töretlen lesz ebben az évben is. A piac tisztulni fog, a tematikus piacterek előtérbe kerülnek. A megszorítások óvatosabbá teszik a vásárlókat, így még jobban mag akarják alapozni döntéseiket, ami szintén segíti az e-kereskedelem térnyerését.