- Mennyire ismeri az ország Miskolc valódi értékeit?

- Pályázatunkban is megfogalmaztuk: vannak városok, amelyeknek értékeivel mostohán bánt az idő. Ezek közé tartozik Miskolc is. Páratlan természeti adottságairól, évszázados kulturális hagyományairól, építészeti emlékeiről kevés szó esett az elmúlt évtizedekben. Az egyoldalú iparfejlesztés pedig visszaütött. A nehézipar teljes összeomlása teremtette kényszerhelyzetben Miskolc nem tehetett mást, mint elfeledett értékei felé fordult. Várospolitikánk a válságkezelésről már áttért a megőrzött értékeinkre alapozó, tudatos városépítésre, amely a korszerű városi lét igényeihez igazodik.

- Miskolcot még ma is az ország egyik leghátrányosabb helyzetű régiójának központjaként tartják számon.

- A hagyományos mutatókkal mérve, szinte mindenben rosszabb itt a helyzet, mint amilyen a magyar átlag, és különösen nagy az elmaradás Európához viszonyítva. Alacsonyabb az egy főre jutó GDP, kevesebb a befektetett tőke, magasabb a munkanélküliség. A megújulás folyamatában Miskolc a kulturális fejlesztéseket kívánja katalizátorként felhasználni és ezek segítségével a várost új fejlődési pályára állítani.

- Voltaképpen erről szól az Európa Kulturális Fővárosa pályázat?

- Valóban, egymást közt azt szoktuk mondani, hogy ezt a pályázatot nekünk találták ki, s a zsűri is azt mondta, mi közelítettük meg legjobban a kiírásban szereplő követelményeket. De a pályázattól függetlenül Miskolc tisztában van azzal, hogy a versenyképesség, a gazdasági fejlődés legfőbb meghatározója Európában a tudás, amely része a kultúrának. A társadalmi és gazdasági fejlődésnek - a materiális tőke mellett - egyre inkább a kulturális és a társadalmi tőke válik meghatározójává. A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló fejlesztési stratégiáját és operatív programját úgy fogalmazta meg Miskolc, hogy legyen a megújulás városa. Ennek a megújulásnak a főbb területei: a tudás, a kapcsolatok, az egyéni élet. Így válhat szűkebb pátriánk a kultúra és az élmények városává, a térség gazdasága pedig versenyképessé.

- Melyek a legfontosabb fejlesztések, változási irányok?

- A társadalmi kohézió erősítése megköveteli a területi és társadalmi csoportok közötti különbségek mérséklését, az összetartozás tudatának kialakítását, elmélyítését. Ennek révén javítható az esélyegyenlőség, és csökkenthető a társadalmi kirekesztődés veszélye. A kohézió szorosan összefügg a pozitív miskolci és térségi identitás kialakulásával, imázsának változásával. Miskolc sajátossága, hogy gyönyörű táj veszi körül. Joggal állíthatjuk: ez a zöldbe öltözött város. A hetvenezer éves kovakőbányászattól ívelő csúcstechnológia ma a Miskolci Egyetemen, a NASA-nak készülő űrkemencében testesül meg. Miskolc tehát technopolisz. Hagyományosan iskola- és egyetemváros, a tudás városa. Geopolitikai helyzeténél fogva is a találkozásoké és az együttműködéseké. Itt épült az ország első kőszínháza, az avasi pincék számos írót, költőt, művészt láttak vendégül az évszázadok során. A miskolci grafika világhírű. Meghódította Európát a Bartók +... elnevezésű nemzetközi opera- és számos egyéb fesztivál, a Grafikai Biennále. A Nemzeti Színház Európa egyik legkorszerűbb öt játszóhelyes színháza. Megalapozottan állítható tehát, hogy Miskolc a művészetek városa. Befogadó város is egyben, hiszen Miskolcon működik a legtöbb kisebbségi önkormányzat, itt őrződött meg a legsokszínűbb, nemzetiségi, etnikai és vallási kultúra. A miskolciak szorgalma, kreativitása, vállalkozói készsége, szüntelen újat akarása teremtett itt polgárvárost. Megmutatkozik ez építészeti arculatában, élénk közéletében, a civil szerveződések sokszínűségében. Európa leghosszabb főutcája mentén különböző értékeket, életvitelt megjelenítő városrészek sorakoznak, valamennyi egy-egy ikon a miskolci ikonosztázból.

- Milyen elemeket tartalmaz Miskolc Európa Kulturális Fővárosa-pályázata?

- Tapolcától Lillafüredig nagy ívet húzunk. A megtalált tapolcai bencés monostorban bemutatjuk majd a városalapító Miskóc nemzetség temetkezési helyét. A világörökségre felterjesztett, valóban világcsoda barlangfürdőt továbbfejlesztjük, s reményeink szerint európai színvonalra emelhető az Árpád-kor óta Miskolctapolcán virágzó fürdőkultúránk, a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával. Az Avason az európai emberi létezés bölcsőjét Európának látnia kell, ezért akarunk itt őskőkori parkot létrehozni, vagyis újra mágikus hellyé varázsolni, újraélesztve a szőlő- és borkultúrát, vigalmi negyeddel belakva a több mint 800 pincét, ugyanakkor erősítve az Avas kultikus jellegét is a templom és temető környékének rehabilitációjával. Történelmi, immáron műemléki védettséget élvező belvárosi kincsünk közelében mi nem csupán elidőzni szeretnénk, hanem "benne élni". Ezért születtek az elfogadott térprogramok. Az épületfelújítások már elkezdődtek. Számos közösségi helyet alakítunk ki, például multifunkcionális kulturális központtá, pontosabban antiplázává formáljuk át a régi Béke mozit. A megtisztult Szinva folyó újra a város humán tengelyévé válhat. Ezzel az értékmegőrző és értékteremtő mentalitással lesz Miskolc az, ami mindig is volt, a nyitott kapuk városa. Európa bármely országából, Budapesten keresztül autópályán juthatnak el hozzánk a vendégek. Európaiságunk jegyében gazdagítjuk a méltó rangra emelkedett Bartók + ...Nemzetközi Operafesztivált.

- A kultúra és a tudomány harmóniája hol teremthető meg legeklatánsabban?

- Természetesen a Miskolci Egyetemen, mely jogutóda Európa legrégebbi műszaki felsőoktatási intézményének, a Selmecbányai Akadémiának. Kézenfekvő, hogy az egyetem égisze alatt jöjjön létre a Science Múzeum, felölelve és emberi közelségbe hozva a tudomány- és ipartörténet titokzatosnak tűnő fejezeteit is. A Diósgyőri Várral és környékével sem az a célunk, hogy csupán szájtátva lehessen csodálni, hanem benne s körötte legyen élet - miként eddig is -, szépüljön, gazdagodjon kulturális kínálata, váljon az Anjou-kutatás hazai tudományos központjává. Páratlanok a kelták vaskultúrájának bükki emlékei. A Fazola testvérek valószínűleg ezért választották Hámort, s jelképesen ezért csapolnak még ma is a massai óskohóból. Lám a világszerte híres minőségi acélgyártás újra meghonosodott Diósgyőrben. Ezzel egyidejűleg életet lehelünk a felhagyott gyári csarnokokba, új funkciót találunk a mélyművelésű szénbányászat egynémely épületének. A honvédség szigorúan őrzött lillafüredi légvédelmi objektumában, a Sziklában alakítjuk ki a Rocklegendák Csarnokát. A szlogenünk is ezt jelzi: A kultúra várost épít! A miskolciak és stratégiai partnereink is bíznak a pályázat sikerességében. Úgy gondolják, most már Miskolcnak kell következnie.

Múltidézés

A bükki karszt lábánál kitüremkedő vulkáni kúp, a belvárosban fölmagasodó Avas hegy mindig is kultikus hely volt. Tűzköves nevű keleti oldalát kutatva folyamatosan kerülnek elő a különböző jégkori időszakokból származó kőszerszámok. Nemrégiben egy útfeltáró ásatás során kiderült - azóta nemzetközi konferencia keretében megerősítették a régészek -, hogy Európában itt használt először hőenergiát az őskőkori ember a kovakő bányászatához. Joggal nevezhetjük tehát az avasi lelőhelyeket a környezetformáló, termékeket előállító európai emberi létezés "bölcsőjének". A világcsodának számító miskolctapolcai Barlangfürdő előtti parkban, szintén feltáró ásatás során előkerültek a bencés apátság monostorának és kápolnájának maradványai, amelyek a városalapító Miskóc nemzetség temetkezési helyéül szogáltak. Ily módon kimondható, Miskolc legalább 800 éves település, s alapítását éppen 2010-ben ünnepeljük. Kiemelésre méltó Diósgyőr és környéke, dicső várával, amely egyben a királyi birtokok középpontja is volt.

Fénykorát Nagy Lajos király uralkodása alatt élte. Itt kötötte meg a nagy anjou király az úgynevezett torinói békét. II. Rákóczi Ferenc 1704-ben a városban alakította ki szálláshelyét és hadi központját. Nem túlzás azt állítani, hogy Miskolc ekkor az ország fővárosa volt, hiszen itt fogalmazta meg a fejedelem a tervezett kuruc állam közigazgatási rendszerének alapjait. Kiáltványt tett közzé, melyben a vallási megbékélés kívánalmait összegezte. Ez a tolerancia betelepülési-letelepedési folyamatot indított el. Ruténok, ruszinok jöttek Miskolcra, de a város vonzotta a balkáni és a galíciai térség, az ortodox keresztény görög és az ortodox zsidó kereskedők csoportjait is. Így vált sokszínű nemzetiséget, egyedi kultúrákat befogadó várossá. Kereskedelmének legfontosabb árucikke a bor volt. A kereskedőutak innen indultak és Európa minden részéből, nemcsak anyagi, hanem szellemi kultúrát is közvetítettek. Méltán érdemelhette ki Miskolc a Felvidék kapuja minősítést.

"A legnagyobb jövőjű magyar város" - írta Móricz Zsigmond 1930-ban. A második világháború után a város elveszítette polgárságának tekintélyes részét. A nagy létszámú zsidóközösség közel tízezer tagját deportálták. A kultúra, a kereskedés, a kézműves mesterségek és a gyáripar felvidéki központját a háborút követő iparfejlesztési politika más pályára állította. Az új lakótelepek elnyelték az ide érkezett emberek ezreit, a város szerkezetileg szétesett, durván sérült az identitás, elkezdődött a történelmi belváros pusztulása. Az ötvenes évek végére lakosainak száma megnégyszereződött. A miskolci szellemiség azonban mégsem halt ki, amit jól jelez, hogy a retrokorszak is kiemelkedő kulturális és építészeti értékeket teremtett. Így jött létre például a hatvanas évek országos hírű grafikai műhelye, majd a kiváló építészeket tömörítő alkotóház. Itt épült az ország első sportcsarnoka, impozáns megyei könyvtára, és itt alakult meg a vidék első városi televíziója is.

l. i.