A világgazdaság lassulása a hardvergyártókat is sújtja, a Goldman Sachs hardverindexe például a tavaly októberi 600 pontról mára 200-ra esett vissza. Furcsa módon a top 500 IT-hardvercég piaci értéke mégis 2717,7 milliárd dollár, ami több mint a duplája(!) a 1026 milliárd értékű szoftveróriásoknak.

Másféle konkurencia
Négy éve nem volt olyan alacsony a PC-k iránti kereslet az Egyesült Államokban, mint ma. A lakosságnak csak 7 százaléka kíván a következő hat hónapban személyi számítógépet vásárolni, ami 10 százalékkal alacsonyabb a 1997-es negatív „rekordnál”, állítja az Odyssey nevű San Franciscó-i piackutató cég. Az Intel ugyan saját tapasztalataiból a piac „normális szintre” való visszatérését jósolja az őszre – azok után, hogy elemzők a csipgyártás történetének legrosszabb éveként jellemezték 2001-et –, ám egyes szakértők nem az Intel eladásait tartják a legjobb mércének arra, hogy következtetéseket vonhassanak le a PC-piac egészéről.
Az International Data Corporation vizsgálata szerint idén 44,1 millió komputert értékesítenek a lakosságnak világszerte. Ez csak 0,2 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Az amerikai magánszemélyek PC-beszerzései 5,2 százalékkal csökkennek idén (elérve a 14,1 millió dolláros összértéket). A szervereladások világszerte 16 százalékkal estek vissza (12,1 milliárd dollárra).
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a PC-piac nem a legjobb tükörképe a hardverágazatnak, mivel a számítógép-kereskedelem számára a másfajta hardver is – például az egyre univerzálisabb mobilok és digitális televíziók vagy a Sony új „kisokosa”, amely CD- és DVD-lejátszó, internetböngésző és tévékészülék is egyben – konkurenciaként hat.

Multi-alvállalkozói világ
Az elmúlt években felerősödött az a tendencia, amelyet gépen belüli konvergenciának nevehezhetünk, és amely a piaci koncentrálódás kartellszerű jelensége. A világpiacon meghatározó pozíciójú vállalatok egymás beszállítói, így a vásárlók gyakorlatilag ugyanazt a színvonalat kapják, bármely márkát választják is.
Az IT-szektor és a világgazdaság lassulása csak felerősítette ezt a trendet. Az előrelátók már tavaly kombináltak: a koreai LG a holland Philipsszel egyesítette képcsőgyártó részlegét, amely ezzel a piac 35 százalékát megszerezve világelsővé lépett elő. A hírek szerint a Canon, viszonylag ismeretlen üzleti összetételben, de hasonló pozíciókkal rendelkezik a fénymásológépek gyártásában, az Acer egyik leányvállatával gyárt PC-ket és hardvereket a Compaq és a Fujitsu számára. A csipgyártás is rendkívül koncentrált, a piac 80 százalékát a világelső Intel fedi le.
Az IT-szektor mélyrepülése után, a lassú magához térés szakaszában, az együttműködés szélesebb kereteket ölt, mint valaha mind az alvállalkozók, mind az egyívású stratégiai szövetségesek között. A hagyományosan értelmezett konvergencia – azaz a különféle készülékek összeolvadása – a hardverfogalmak kiszélesedését is okozza. A Sharp és a Sanyo elektronikus hálózatok és világhálóra csatlakoztatott háztartási gépek előállításának teljes folyamatában egyesíti erőforrásait. Vagyis a hardver új, születőben lévő változatának kialakításán dolgoznak.

A szövetség új fázisa
Idén a későn ébredők lettek a szövetségek új fázisának, az outsourcingmániának az alanyai: a vállalatok sorra szabadultak meg mérlegeiket negatívan befolyásoló gyártási feladatoktól (a széles körű elbocsátásokról és vállalati eredményekről részletesebben lásd IT-összeállításunkat: Piac és Profit, 2001/08). A kudarccal zárult Lucent-fúziókísérlet után az Alcatel kilépett a gyártási szférából, 2002-ig eladja összes gyárát, fő beszállítójává a Flextronics válik. A hír egy nappal a Philips hasonló ügylete után került nyilvánosságra. A holland vállalat szintén mobiltelefonjai előállítását helyezte ki a China Electronic Grouphoz. A Lucent Technologies is hasonló módon cselekedett.
Európa legnagyobb kéziszámítógép-gyártója, a Psion, miután elszenvedte részvényárfolyamának három éve nem látott mélységekbe zuhánását, júliusban búcsút mondott a fogyasztói piacnak: bejelentette, hogy ezentúl a vállalati és oktatási értékesítésre koncentrál, továbbá beszünteti a kéziszámítógépek és a blue-tooth rendszerekbe kapcsolt eszközök gyártását.
A mobiltelefonok eladásában harmadik Ericsson és az e téren mindössze egyszázalékos piaci részesedéssel bíró Sony vegyesvállalati formában egyesítették mobilüzletágaikat. Az új szervezeti forma a tervek szerint nemcsak a 16,8 ezer fős állomány 5 ezer főre csökkentését szolgálja az Ericsson számára, hanem új mobilmárkaként is funkcionál majd a jövőben; mi több, az alapítók számításai szerint indulása pillanatától nyereséges társaságként működik! A készülékgyártást a Flextronicshoz helyezték ki, és a továbbiakban csak a termékfejlesztéssel és a marketinggel foglalkoznak. A Motorola viszont éppen a rossz piaci körülményekkel magyarázta a Flextronicsszal öt évre kötött 30 milliárd (!) dolláros outscourcing-szerződés visszavonását, elvégre nincs értelme eladhatatlan mobilkészülékeket gyártani.

Konvergencia a köbön
A nem túl rózsás középtávú piaci kilátások alapos felmérésekor a nagyvállalatok felismerték, hogy ha biztonságos üzletmenetet kívánnak, nem építhetnek kizárólag a hardverpiac sorsára. A jövőben egyre gyakoribbá válik, hogy az IT-cégek alaptevékenységében, illetve termékportfóliójában mind a hardver, mind a szoftver megtalálható lesz. A hardvergyártó Sun Microsystems egyik alapköve például a Java programozási nyelv, amely lehetővé teszi, hogy egy szoftver változatlanul futhasson bármilyenfajta komputeren. A Psion EPOC operációs rendszerével terjeszkedik. Ezt használja a Nokia, a Motorola, az Ericsson, a Matsushita és a Symbian, amelyek erre az üzletre vegyesvállalatot is létrehoztak; ennek köszönhetően a Psion a harmadik helyre jött fel a Palm OS és a Windows CE rendszerei után.
Ez az üzleti racionalitás egy újfajta – ezúttal céges – konvergenciához vezet. A hardver- és szoftveripar megkülönböztetése egyre kevésbé helytálló, a két szektor szereplői termékeiket kombinálva univerzális szolgáltatásokat alakítanak ki, széles körű célközönség számára. Ennek révén az általuk előállított eszközt a szolgáltatás szintjére emelik, és ennek árában a hozzáadott érték realizálásával növelik profitjukat.
Az IBM vezérigazgatója, Luis V. Gerstner szolgáltatóként újradefiniálta az egykori hardveróriást; gyártási költségeik 50 százalékát költik a szolgáltatásokra, 10 százalékot infrastruktúra-szoftverek és adatbázisok létrehozására, 25 százalékot szoftver- és csak 15 százalékot hardver-előállításra. A cég számára a legnagyobb kihívás most a vállalati alkalmazásokban világelső Oracle legyőzése. A Ciscóval olyan komplett e-business-megoldásokat kínálnak vállalatok számára, amelyek lényege a személyre szabott e-CRM szolgálatába állított nagy sávszélesség, az integrált adatbázisok, a multimédia-környezet.
A túlélési stratégiák sokrétűek, főként azért, mert szakértők sem látják pontosan, mikor tér(het) magához a szektor. Ugyanakkor sosem mulasztják el felhívni a figyelmet arra, hogy az új IT-szövetségek 70 százaléka megbukik azon, hogy a vállalatok egymás ismeretének hiányában vágnak bele közös vállalkozásba, a projekthez vagy a vegyesvállalat hatékonyságának fenntartásához nem rendelik hozzá a megfelelő menedzsmentet és felügyelőtestületet, s amint a vártnál rosszabb eredmények jelentkeznek, elvész a kölcsönös bizalom. Ez pedig kritikus lehet ma, amikor a szövetkezés a fennmaradás eszköze.
Kriston László

Hardver- és adatkommunikációs eszközök
● asztali és hordozható PC-k
● szervergépek
● információs eszközök (NetTV, e-mail és webterminálok stb.)
● nyomtatók, lap- és fénymásolók
● adatkommunikációs hardverek (LAN, ATM, Ethernet kapcsolók, modemek).

Telekommunikációs eszközök
● IP (router)-technológia
● adatkommunikációs berendezések
● mobil, drót nélküli eszközök
● nyilvános hálózati eszközök (ISDN-, ATM-, GSM-generációk).

Az European Information Technology Observatory (EITO) alapján.