Tengernyi vagyon

Horvátország gazdasági fejlettségben - Szlovénia kivételével - megelőzi a jugoszláv utódállamokat, de a többi európai uniós felvételre várakozót is. Az utóbbi években a háborús események idején lelassult kapitalizálódási folyamat erőteljes fejlődésnek indult, a háborús károkat rohamléptekben számolják fel, és az uniós szabályozás átvétele is jó ütemben folyik. A kereskedelem és a befektetők számára mindez nagyon vonzóvá tette az országot.

Élénk kétoldalú kereskedés

Horvátországba 2004-ben több mint 1100 magyar cég szállított árut, és 400 importált onnan. Kivitelünk 51 százalékos növekedést mutatott, és a két ország közötti forgalom a részünkről jelentős pozitív szaldóval zárt.

Európai uniós csatlakozásunkkor a kereskedés feltételei módosultak: a kétoldalú magyar-horvát szabadkereskedelmi megállapodást az unió és Horvátország közti kereskedelmi egyezmény váltotta fel. Az ipari termékek forgalma - néhány kivétellel - mindkét irányban vámmentes, az Európai Unióból (EU) származó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek jelentős részét azonban vámok terhelik.

Cégalapítás

A horvát jogszabályok szerint a külföldi cég, mielőtt bármi módon - például vállalkozási szerződés alapján - megkezdi tevékenységét, köteles társaságot, de legalább fiókot bejegyezni Horvátországban. Külföldiek kizárólagos tulajdonnal is alapíthatnak társaságot. Részvénytársaság alapításához a minimálisan szükséges tőke 27 ezer euró, korlátolt felelősségű társaság pedig már akár 2,7 ezer eurónak megfelelő kunával is bejegyezhető. Az alapítási költségek elszámolhatók. A nyereségadó mértéke 20 százalék, az osztalékadóé 15. A Horvátországban jövedelmet, osztalékot szerző magyar társaságok és magánszemélyek alkalmazhatják a magyar-horvát kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást.

- Horvátországi exportunk szerkezete folyamatosan változik, a jövőben valószínűleg a magyar feldolgozóipar ér el erőteljesebb sikereket - mondja Závoczky András Péter, a GKM EU-n kívüli országok külgazdasági főosztályának vezetője. - Uniós csatlakozásunk után több magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vámpozíciója romlott, de e téren is számíthatunk exportnövekedésre. Az idegenforgalom rohamos fejlődése miatt a szomszédos délszláv ország hosszú távon is jó piaca lehet a magyar élelmiszer-ipari termékeknek.

A hazai exportőröknek azonban fokozottan oda kell figyelniük a partner fizetőképességére. Az óvatosságra mindenekelőtt azért van szükség, mert mintegy 10 ezer horvát cég van csőd vagy csőd közeli helyzetben.

Privatizáció zökkenőkkel

A horvát kormány befektetőket vonzó intézkedéseire szinte elsőként reagáltak a magyarok: 1993-2004-ben mintegy 930 millió dollár tőkét fektettek be az országban. Az átlagtól eltérő, jelentős ütemű növekedés azonban az elmúlt egy-két évben tapasztalható, köszönhetően elsősorban a Mol és az OTP sikeres beruházásainak. Hazánk a horvátországi külföldi befektetők sorában - Ausztria, Németország és az USA után - a negyedik helyen áll.

Az érdeklődés a horvát befektetési lehetőségek iránt a közepes nagyságú magyar vállalkozások körében erőteljes az utóbbi években. Legnépszerűbb területek: a termelés, a kereskedelem, az idegenforgalom és a szolgáltatás. Zöldmezős beruházásokra is találhatunk bőségesen példákat, köztük talán a legnagyobb a Dunapacké, Zágráb közelében 23 millió euró befektetésével 140 főt foglalkoztató hullámpapírgyártó üzemet épített.

A horvát kormány az elmúlt években erőteljes ütemű privatizációs politikát hirdetett meg. A horvátországi Privatizációs Alap tervei szerint a tempó idén sem lassul, 2005-ben 164 olyan társaságot szándékoznak eladni, amelyekben az állami részesedés mértéke 50-100 százalékos. Eladásra vár többek között a Croatia Osiguranje biztosítótársaság, a Hrvatska Postanska Banka (Horvát Postabank) vagy a Jadroplov Adriai Hajózási Vállalat. De a privatizáció ütemével a nemzetközi szervezetek, így az IMF vagy akár a beruházók nem igazán elégedettek. Véleményük szerint a tavalyi privatizációs tervekből is alig valósult meg valami. (Kivétel a bankszektor, amelynek 95 százaléka többségi külföldi tulajdonba került.)

Horvátország autóval

Ma már gyors és zavartalan a lejutás a horvát tengerpartra, nagyon jó minőségű autópálya vezet el a nagyobb városokig és a népszerűbb üdülőhelyekig. A horvát kormány terve szerint az autópálya-hálózat - ha elkészül - összeköti az ország kontinentális és tengerparti, illetve a partövezet északi és déli részét, s közvetlenül bekapcsolja a Horvát Köztársaságot az európai országutak hálózatába. A nyár elején több lényeges, a négyéves, gyors ütemű horvát autópálya-építési tervben előirányzott autópálya-szakaszt is átadtak, így jelenleg az ország autópályáinak hossza összesen 1365 kilométer. Július 1-jére elkészült a 375,7 kilométer hosszú teljes Zágráb-Split vonal, s a két város közötti távolság már mindössze 3 óra alatt megtehető. A Zágráb-Pirovac és Vrpolje-Dugopolje szakaszokat már előbb átadták a forgalomnak, s a végére maradt a Pirovac-Vrpolje szakasz megnyitása. A Dugopolje-Bisko szakaszt szintén még idén átadják; ezen az autópályán eddig 13 alagút, 16 viadukt és 3 híd épült ki, de a Pirovac-Dugopolje szakaszon is további két híd épül. A 145,5 kilométer hosszú Zágráb-Rijeka (Fiume) autópályát 2004. június 23-án adták át a forgalomnak, körülbelül 80 percre csökkentve ezzel az utat. Az autópályán 13 alagút, 5 híd, 24 viadukt és 45 kisebb alul- és felüljáró épült ki. A leghosszabb, a Szent Rókus-alagút (Tunel Sveti Rok) 5670 méter hosszú. 2008-tól, az autópálya-építési program lezárultával Dubrovnikba is autópályán utazhatunk! Az országban a fantasztikusan jó minőségű autópályák mellett számos autóút is épült. A legnagyobb változást a dél felé tartó turisták számára a Gornja Ploca-Zadar II elnevezésű szakasz jelenti, a hozzá kapcsolódó Udbina-Gornja Ploca autóúttal együtt, melyeken az eddigieknél mintegy másfél órával hamarabb érhetünk Zágrábból Zadarba.

- A privatizációban két-három fordulót iktatnak be, s az alacsonyabb ajánlati árakat preferálják, az adósság átvállalását-rendezését, a munkaerő megtartását és a modernizálást - részletezi a horvát privatizáció lassú ütemének okait dr. Sült Tibor, az ITDH Kht. Zágrábi Kereskedelmi Irodájának vezetője. - Az ingatlanok privatizációját komolyan nehezítik a rendezetlen tulajdonjogi viszonyok. A külföldi befektetőnek nagyon kitartónak és türelmesnek kell lennie, ha végig akarja csinálni a privatizációs folyamatot. A jogalkalmazásban, különösen a helyi hatóságok szintjén - sok az ellentmondás, a szabályozatlan terület és a régi időkből visszamaradt, elavult gyakorlat.Növekvő ingatlanárak

A magyar befektetők leginkább talán a tengerparti idegenforgalmi létesítmények, építési telkek iránt érdeklődnek. Kedvüket a nemrégiben bevezetett 5 százalékos ingatlanforgalmi adó és az áraknak az inflációt messze meghaladó, jelentős növekedése sem vette el. Horvátországban a lakások négyzetméterének ára ez év elején 1388-1537 euró volt, ami egy év alatt 11 százalékos növekedést jelent. A tengerparti építési telkek ára ez idő alatt megháromszorozódott, 27 euróról 92-re ugrott négyzetméterenként. Ám nemcsak a vállalkozások, hanem magánszemélyek is szívesen vásárolnak az Adrián házakat, gyakran bérbeadás céljával.

- Aki magánszemélyként vett házat hasznosítási céllal, az nagyot csalódik, amikor megtudja, hogy vendéglátói tevékenységet, amelybe a szálláshelynyújtás is beletartozik, csak kereskedelmi társaságok, egyesületek és egyéni vállalkozók végezhetnek. Magánszemélyként kizárólag horvát állampolgároknak megengedett ez a tevékenység - figyelmeztet dr. Sült Tibor.

Külföldi jogi vagy természetes személy - ha el akarja kerülni a problémákat - legegyszerűbben úgy szerezhet ingatlant, koncessziót vagy tulajdont, ha céget alapít Horvátországban, és ennek nevére vásárol, mert az ilyen cég a jogszabályok szerint hazai jogi személynek minősül. Vállalkozást azonban egyetlen apartman üzemeltetésére aligha kifizetődő fenntartani. Elindításához egyébként is különösen hosszú idő, átlagosan 49 nap szükséges, az adminisztráció és a cégalapítási költségei magasak. Az ingatlanok bejegyzése pedig átlagosan 956 napig tart.

A privatizáció mindenesetre folytatódik, egyrészt a költségvetés bevételi kényszere miatt, másrészt mert mint az ország uniós integrációjának fontos lépését az IMF is sürgeti a felgyorsítását. A befektetésösztönzési törvény bizonyos feltételek mellett még adókedvezményekre is ad lehetőséget, főként a gazdaságilag elmaradott területeken. Vukovár városában például teljes nyereségadó-mentesség van érvényben 2014-ig. Horvátországban is léteznek szabadkereskedelmi zónáknak nevezett ipari park jellegű területek, az itt működő cég a nyereségadó 50 százalékát fizeti.

Nagyszabású projektek

Több nagyobb infrastruktura-fejlesztés a jövőben még vonzóbbá teheti a horvátokkal való üzleti együttműködést.

- Az Adria és a Barátság olajvezeték összekötésével az olaj-tranzitszállítás mindkét ország üzleti vállalkozásait megmozdíthatja. Modernizálásra vár a rijekai kikötőt Magyarországgal összekötő vasútvonal, és az utóbbi években gyorsan kiépült horvát autópályákat a határoknál hidakkal kell összekötni - villantja fel a vonzó projekteket Závoczky András Péter.

Hatalmas ütemű az autópálya-építés. Július elsejétől megszakítás nélkül autósztrádán lehet lejutni Letenyétől Splitig vagy Pulára, ami nemcsak a magyar turisták, de a vállalkozók kényelmét és befektetési kedvét is szolgálja. Az előnyös paraméterekre máris születtek nagyszabású tervek: például a Kínát Nyugat- és Dél-Európával összekötő "selyemút" visszaállítására oroszok, ukránok, magyarok és ma már horvátok egyaránt törekszenek.

Magyarország EU-csatlakozásával újabb lehetőségek jelentek meg a regionális együttműködésben is.

- Két partner szervezettel alakítottunk ki hatékony együttműködést: a Split és Eszék megyei kamarákkal - említi meg dr. Győrvári Márk, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-horvát-bosnyák tagozatának elnöke. - Idén a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a PHARE CBC Horvát-Magyar Kísérleti Kisprojekt Alap keretén belül két projektjével is a kedvezményezettek közé került. A program célja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok és együttműködések erősítése a két ország vállalkozói, elsősorban a kkv-k, valamint az intézmények között.

Az ITDH zágrábi irodájához évente 2000 cég fordul információért, segítségért.

- Mintegy négy-ötezer magyar cég próbál szerencsét a horvát piacon, de közülük csak néhány száz jár eredménnyel. A legnagyobb kockázat a piaci feltételek nem megfelelő ismerete. Ha azonban kitartás, kellő informáltság, helyismeret párosul a gondosan előkészített projekttel, akkor látványos sikereket lehet elérni - mondja dr. Sült Tibor.