Az Interreg története 1990-ig nyúlik vissza. Az Európai Unió ezzel a programmal kívánta és kívánja elősegíteni a belső határai által elválasztott szomszédos régiók együttműködését az egységes belső piac és a határok nélküli Európa megteremtése érdekében. Hogy a további bővülést, illetve a kontinens gazdaságában rejlő szinergiákat kihasználhassák, nemcsak a tagországok, hanem - különféle forrásokon keresztül - a csatlakozni kívánó országok is részt vehetnek az együttműködésben. Így részesülhetett Magyarország is már az előcsatlakozási folyamatok során hasonló támogatásokban, igaz, akkor még a PHARE CBC (Cross Border Co-operation - határokon túlnyúló együttműködés) keretéből.
A 2000-2006 között tartó harmadik Interreg programnak hazánk 2004 óta részese, s a jövő év végéig a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 90-91 millió eurónyi - vagyis 22-23 milliárd forintnyi - támogatás osztható szét.
Keletre tekintve
Az Interreg III. kezdeményezést az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) 4,875 milliárd euróval támogatják a 2000-2006-os időszak során.
A pályázatok három nagy csoportba sorolhatók: az Interreg III/A a határ menti, a III/B elem a transznacionális, a III/C pedig az internacionális együttműködést hivatott segíteni. Az uniós alapok az A, B és C elemek között 67, 27, illetve 6 százalékban oszlanak el. Magyarország esetében azonban ezek az arányok 85, 9 és 6 százalékra módosultak, mivel a kisebb területek közti együttműködés fejlesztése nálunk egyelőre sokkal hangsúlyosabb, mint az államok felett átnyúló programok haszna.
Még beszédesebb a határ menti együttműködési keret hazánkra vonatkozó regionális eloszlása. A magyar-román-szerb-montenegrói együttműködésre a teljes állomány 41 százaléka áll rendelkezésre, a magyar-szlovák-ukrán programra 25, a szlovén-magyar-horvátra 19, az osztrák-magyarra pedig 15 százalék. (A programok nevében lényeges, hogy melyik ország neve kerül előre, mivel az irányító hatósági feladatokat az adott állam látja el.)
Az arányokon jól látszik, hogy Magyarország legfőbb feladata a keleti szomszédokkal való együttműködés és fejlesztés, zsákutcába jutott települések és régiók helyzetének javítása, szerepük hangsúlyosabbá tétele. Nem elhanyagolható az Interreg program szerepe a keleti-délkeleti területek unióhoz való felzárkóztatásában sem.
Bár a keleti országrészt érintő programok kiírásaira is sok pályázat érkezett a határokon innen és túlról egyaránt, ezek értékelése és a hiánypótlás jelenleg is zajlik. Az osztrák-magyar, illetve a szlovén-magyar-horvát programok keretében azonban már megszülettek az első pozitív döntések is: az első esetben 35, a másodikban 44 pályázatot fogadtak el, és ezek a teljes rendelkezésre álló keret mintegy 50 százalékát le is foglalták.
Az már most látszik, hogy az Interreg hatalmas sikert aratott a régióban, hiszen az év elején kiírt pályázatokra nyolc-kilencszeres volt a túljelentkezés, ami a kezdeményezés nemzetközi történetében is egyedülálló - mondta el dr. Hámory Jenő, az Országos Területfejlesztési Hivatal főosztályvezető-helyettese.
Sok kicsi sokra megy
A kiírások elsősorban a nonprofit szervezeteket célozták meg - oktatási intézményeket, önkormányzatokat, kamarákat -, bár egyes speciális esetekben szoros korlátok közt gazdálkodó szervezetek is pályázhatnak.
A III/A kezdeményezés hat nagy csoportra osztva kívánja fejleszteni a határ menti kapcsolatokat. Az első az üzleti fejlesztés, amelynek keretében vállalatközpontok, ipari parkok, információs adatbázisok jöhetnek létre, de idetartozik a határokon átnyúló turisztika fellendítése is. A társadalmi szervezetek közötti együttműködés elősegítésére kiírt fejezeteket önkormányzatok, könyvtárak, illetve hasonló érdeklődési körű egyesületek vehetik igénybe. A környezetvédelem szintén külön fejezetet kapott. Itt természetesen nem hatalmas beruházások megvalósítására lehet forrásokat szerezni, hanem inkább lokális fejlesztésekre, a környezeti károk felszámolására, figyelőrendszerek kialakítására. A természetvédelem területén a nemzeti parkok, natúrparkok létrehozását, fenntartását támogatja az unió, valamint oktatási projekteket, mint például tanösvények létesítését.
A határok két oldalán élők közelebb kerüléséhez kulcsfontosságú a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, ennek keretében új bekötő- vagy akár határokon átívelő utak is épülhetnek. Ebbe a körbe tartozik a határ menti vidékek távközlési és informatikai rendszereinek fejlesztése is.
Jó példa erre az Ipoly vidéke, ahol a háború előtt csaknem ötven kisebb-nagyobb híd állt. Ezek jó része elpusztult, továbbiakat pedig politikai okokból lezártak, elszigetelve egymástól olyan településeket, amelyek gyakorlatilag látótávolságra fekszenek egymástól a határ két oldalán.
Végül támogatást igényelhetnek olyan, úgynevezett people-to-people kezdeményezések is, ahol a határ közeli kisközösségek civil intézményei a határon túli hasonló szervezettel fel tudják venni vagy erősíteni tudják a kapcsolatot.
Régiós centrum
Magyarország az elhelyezkedése miatt a Balkánon fekvő országok és Nyugat-Európa közt egyfajta hidat alkot. Emiatt kulcsfontosságú szerepet játszhat az unió keleti irányú bővítésében, hiszen ha jól használjuk ki a rendelkezésre álló forrásokat és lehetőségeket, egyfajta regionális központ lehetünk az unió keleti és nyugati államai közti kommunikációban. Maga Brüsszel is szívesen működik együtt hazánkkal: az Interreg-kiírásokban gyakorlatilag elismerték ambícióit azzal, hogy a tavaly csatlakozott országok közül egyedül Magyarország kapott két programban is irányító hatósági szerepkört.
Mivel még nem alakultak ki a végső számok az unió 2007-2013-as költségvetésében, így az Interreg-együttműködésre szánt összegek is csak körülbelül a jövő év közepére derülhetnek ki, az azonban már most biztosnak látszik, hogy arányaiban nem kap kevesebbet a program, mint az előző időszakban. A kezdeményezésre szükség is van, hisz - annak ellenére, hogy jóval kisebb összegekről van itt szó, mint mondjuk az operatív programok esetében - a határ menti régiók fejlődéséhez rendkívül nagy segítséget jelenthetnek ezek a tőkeinjekciók.
Várhatóan ezt bizonyítják majd azok a pályázatok is, amelyek a november második felében meghirdetendő kiírásokra érkeznek. A hatóságok ugyanis a most megjelenő magyar-román-szerb-montenegrói, magyar-szlovák-ukrán, illetve szlovén-magyar-horvát fejezetek esetében is legalább akkora rohamra számítanak, mint az év elején kiírt pályázatok esetében.
Az Equal kezdeményezés célja a munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és mindennemű egyenlőtlenség leküzdése. Keretében támogatják a munkavállalási képesség és foglalkoztathatóság javítását, a vállalkozások és a vállalkozói készségek fejlesztését, az alkalmazkodóképesség növelését és az esélyegyenlőség javítását. Projektjeit az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozzák.
Az Interreg a határokon átnyúló, nemzetek közötti és interregionális együttműködést és tervezést támogatja, projektjeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozzák. A határ menti projektek támogatásán túl olyan nagyméretű transznacionális "európai régiók" területrendezési stratégiáinak kidolgozását támogatja, amelyek az adott területeken több szomszédos tagállamot lefednek.
A Leader+ program célja a vidéki térségek fejlesztése a helyi szintek aktív közreműködésével a partnerség elve alapján. A kezdeményezés keretében új technológiákat, eljárásokat alkalmaznak a térségi termékek versenyképességének javítása érdekében, javítani próbálják az ott élők életminőségét, és optimalizálni a térség természeti és kulturális értékeinek kihasználását.
Az Urban a válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődését igyekszik segíteni. Olyan fejlesztési stratégiákat támogat, amelyet a helyi irányítók dolgoznak ki szociális partnerek, privát szervezetek, lakossági csoportok, egyéb partnerségek bevonásával. Előtérbe kerül az autómentes területek kialakítása, a közszolgáltatások fejlesztését taglaló tanulmányok készítése, valamint a közterületek felújítása.
