Az elektronikus piacterek először az USA-ban „honosodtak” meg két-három évvel ezelőtt. Kezdetben 300-400-an osztoztak a piacon, számuk mára jelentősen lecsökkent: úgy tűnik, a túlélő 30-40 maradéktalanul kiszolgálja a helyi igényeket.
Az amerikai példából kiindulva megállapítható, hogy a helyi piactereké a jövő. A piacterek megmaradnak regionális szinten, és a távlatot a hálózatszerűen összekapcsolódó helyi piacterek együttműködése jelenti.
Magyarországon a konszolidációra még várni kell, a horizontálisan működő elektronikus piacterek épphogy megszülettek.
A horizontális és vertikális e-piacterek között a fő különbség az, hogy az előbbiek a nem stratégiai jellegű MRO (maintenance, repair and operational supplies – egyszerűen mondva: a vállalati működéshez szükséges termékek vagy szó szerint: karbantartás, javítás és üzemeltetés) termékekkel, az utóbbiak pedig speciális, egy adott iparághoz tartozó termékekkel kereskednek.
A két magyarországi horizontális B2B e-piactér közül a Marketline indult hamarabb, majd idén júniusban követte a First Hungarian E-market (FHEM). Előbbi négy alapítója a Compaq, az SAP Hungary, az Accenture, valamint a Matáv csoport képviseletében az Axelero. A Marketline Rt. 52 százaléka az Axelero tulajdonában van, 8 százalék az ötödik tulajdonosként feltűnt OTP Bank Rt.-é, a maradék 40 százalékon pedig a többiek osztoznak. Utóbbi mellett a Hewlett-Packard, az Oracle és a PricewaterhouseCoopers tette le a voksát.
A kilenc magyar vertikális piactér a mezőgazdaság, a nyomdaipar, a gyógyszeripar, a könyvterjesztés, az építőipar és a szállítmányozás iparágban szolgáltat. Bár a horizontális és vertikális e-piacterek üzleti logikája, szabálya és termékköre erősen eltér egymástól, az együttműködés nem kizárt közöttük. Mint ahogyan Kardos Zsolt, a Marketline vezérigazgatója egy példán keresztül szemléltette:
– Sirály papír például könnyen beszerezhető nagy tételben egy horizontális piactérről, de ha valaki speciális nyomdai papírt keres, automatikusan átirányítják egy nyomdaipari vertikális piactérre. Ellenpélda az építőipar, amely egyéni szabályai és egyedi termékköre miatt mindig házon belül marad.
– Egy e-piactér induláskor biztosítsa be magát elkötelezett vásárlókkal, erre legalkalmasabbak a tulajdonostársak, amelyek azonnal odaterelik összes beszerzéseiket. A Marketline-nál a sikeres indulás biztosítéka a Matáv csoport volt, később az OTP is tulajdonosként további vásárlóerőt vitt a piactérre. Egy nagy vevő akár több ezer szállítóját is behozhatja, azok versenytársait pedig bevonzza a nagy üzletek lehetősége. Természetesen a regisztráltak körét és számát generálni is kell. Jó, ha az ott kereskedő cégek profiljai a gazdasági tevékenységek lehetőleg teljes skáláját lefedik – véli Drajkó László, az Axelero vezérigazgatója.
Mindenki előbb-utóbb felteszi magának a kérdést, hogy az elektronikus piactér szereplői, a vevők és az eladók miért fizetnek azért – a szolgáltatás természetesen díjköteles –, hogy virtuális körülmények között vegyék fel egymással a kapcsolatot, és ne hagyományos utakon tegyenek szert üzleti partnerre.
– A szállítók egy olyan kiterjedt potenciális vevőkör eléréséért fizetnek, melyet hagyományos értékesítési csatornákon keresztül meg sem tudnának közelíteni. Másodsorban nagyságrendekkel hatékonyabb szolgáltatás- és termékmarketinget kapnak a piactéren belül annál, mint amit saját erőforrásaikból addig meg tudtak valósítani. Átláthatóbbá válnak és jelentős mértékben csökkennek a kereskedés tranzakciós költségei, és ami nem utolsó szempont, a megrendelésekkel járó bonyolult adminisztráció hallatlanul leegyszerűsödik és felgyorsul. A szállítók flexibilis, testreszabható, vevőspecifikus árképzést valósíthatnak meg a piactéren belül. Nekik csak a katalógusba kerülésért kell fizetniük, de azt is csak egyszer kell elkészíteni, s költségei is lényegesen egyszerűbbek, mint a hagyományos, nyomtatott verziób – válaszol a kérdés első részére Kardos Zsolt, a Marketline Rt. vezérigazgatója.
Véleménye szerint a vevők viszont azért fizetnek – ők egyszeri belépési díjat, majd havidíjat ľ, mert olyan rendszert kapnak érte cserébe, melynek révén az eddigiekhez képest ugrásszerűen több információhoz jutnak beszerzési döntéseik meghozatalához. Nagyobb és jól átlátható termék- és szolgáltatásválasztékot találnak egy helyen, könnyen összehasonlítható módon tálalva. A vevők számára talán a legnagyobb előny a kedvező árak oldaláról jelentkezik. A potenciális szállítók jelentősebb árcsökkentésre is hajlandóak a vevő megnyerése érdekében. A nyertes mindkét fél. A szállító biztos piachoz jut, ő is és a vevő is jelentősen csökkentette a kereskedés tranzakciós költségeit és a ráfordított időt, energiát. A töredékére csökkenő beszerzési folyamatköltségek – nagyvállalatok esetében akár 30-50 százalék takarítható meg – már önmagában igen vonzóvá tehetik az e-piactéri kereskedést.
– Az elektronikus piacok katalizátorszerepet töltenek be az eladók és a vevők közötti elektronikus kereskedelem elterjesztésében. A vevők nemigen szeretnek sok különbözőképpen felépített webáruházban keresgélni, a szállítók pedig nem szívesen készítenek minden vevő számára speciális katalógust. Az e-piactéren mindkét szereplő költségei redukálódnak egyetlen katalógus előállítására, s nincs szükség arra, hogy a különböző elektronikus rendszerekhez külön-külön kapcsolódjanak. Az árak sokkal dinamikusabban alakíthatóak. Már a katalógusba kerüléskor megkezdődik az árverseny, mivel a különböző szállítók ajánlatait a vevők könnyen össze tudják hasonlítani egymással – mondja Szandtner Tibor, az SAP Hungary e-business üzletágának kereskedelmi igazgatója.

Az e-piactérnek sajátságos mechanizmusa van. Ezáltal a résztvevők nincsenek magukra hagyva az elektronikus értékesítésben és beszerzésben. A partner kiválasztásának folyamatát piaci felmérés segíti, s az értékesítéshez is több technika – e-tender, e-aukció, e-áruházi rendszer – segít hozzá. A tranzakció lebonyolításának adminisztrációs folyamatát is gyorsan, könnyen kezelhető rendszerben teszi lehetővé. A folyamat végén még elemezni is lehet a tranzakciók hatékonyságát.
– A pénzügyi és a logisztikai szolgáltatás hozzárendelése a folyamathoz már csak percek kérdése. A logisztika még új szolgáltatásnak számít az e-piactereken. A Marketline például nemrég kezdett tárgyalásokat az Ecotransszal, a TNT-vel és a Magyar Postával, hogy emiatt se kelljen kilépni a rendszerből. – világosít fel bennünket Kardos Zsolt.
– Egy e-tender alkalmával akár 5–15 százalékkal lejjebb csúszhat az ár, mint egy hagyományos tendereztetés esetében. Egy e-aukción pedig, ahol a résztvevők folyamatosan látják az ár alakulását és mások ajánlatait, még erőteljesebb lehet az árverseny. Egy átlagos aukció lefolyása körülbelül egy óra, de a licitálás elhúzódhat, ha bonyolultabb a konstrukció. Az aukciók egyébként alkalmasak arra is, hogy játékos kedvünket előhozza, miközben tanuljuk az e-kereskedelem fortélyait – mondja Fóris Zoltán, a Compaq Computer Magyarország értékesítési igazgatója. Akadnak olyan szállítók, amelyek nem kívánnak részt venni az árversenyben, hanem saját önálló on-line áruházat hoznak létre, és ott árulják portékáikat. Az e-piactér erre is lehetőséget ad.
– A kisméretű cégek jelentős része fejlett informatikai rendszer híján nem tudja kezelni a fejlett e-piactéri kommunikációt. A Marketline úgynevezett hosted megoldása a beszerzések kezelésének, az e-piactérnek egy leegyszerűsített verziójának segítségével számukra is láthatóvá és használhatóvá teszi a rendszert. Tévedés azt hinni, hogy a e-paicterekkel megszűnik a kereskedő szerepe. Véleményem szerint épp ott tud érvényesülni, ahol nem kell a tranzakciók adminisztratív részével törődni, ahol az idő és figyelem java részét a finom kereskedelmi megoldásokkal lehet eltölteni. Nem csak a legalacsonyabb ár a nyerő. Az áru mellé kínált kiegészítőkkel – fizetési konstrukciókkal, minőségbiztosítási és raktározási referenciákkal, specialitásokkal stb. – talán nagyobb üzleteket lehet megszerezni. S itt van nagy lehetőségük a kisméretű vállalkozásoknak – vélekedik erről Kardos Zsolt.
Megszólaltatott szakértőink szerint 10-20 nagy és kisebb vevő és néhány ezer szállító el tud tartani egy elektronikus piacteret. A 2003-ra várható konszolidációig, amikorra kiderül, melyik piactér-szolgáltató mellett voksolt az üzleti kör, még sokan próbálkoznak ezzel az üzletággal.
Előrejelzések szerint három éven belül a teljes vállalatközi kereskedelem akár fele elektronikus útra terelődhet át, a helyi piacterek pedig hálózatszerűen kapcsolódnak egymásba. S mindez jelentős összegű megtakarítást hoz a szolgáltatás igénybevevőinek.

Cikkünk elkészítését szakmailag a Marketline Rt. támogatta. (Lásd még Piac és Profit 2001. július 56–57. oldalt!)