Macerás ügyek

Hajdú Szabolcs rendezői debütálása jól sikerült. A tavaszi filmszemlén elhozta a legjobb elsőfilmes rendezésért járó díjat, együtt a legjobb vágói munkáért járó Arany Ollóval. Utóbbi azóta Lemhényi Réka vágóasztalát ékesíti. A film története egyszerű, inkább a jellemek fontosak. Van egy nő, akit elzülleszt a szerelem, egy fiú, aki ebbe a nőbe szerelmes, de ez az érzés olyan felkavaróan erős, hogy a beteljesülésért képes az egész személyiségét megváltoztatni. A fiúnak van egy nagyon jó barátja, akinek el kell döntenie, hogy homoszexuális-e, vagy csak túlságosan szereti a barátját. A két férfi között a nő feltűnéséig szoros barátság volt. Fenn tud-e maradni a barátság e hármas viszonylatban, ki tud-e alakulni a szerelem, el tudja-e viselni ezt a barátságot, és maga a környezet hogyan éli meg az egész történetet… Ennél macerásabb ügyek valóban ritkán adódnak.

Üvegtigris

A film hat barát néhány napját tárja a néző elé. A fókuszpontban Lali büféipari vállalkozó áll. A többiek: Gaben, hivatásos autónepper, Róka, a piti csencselő, Sanyi, a félnótás hajléktalan, Csoki, az álmodozó és Cingár, a szaxofonos. Gaben rádumálja az Amerika-imádó Lalit, hogy vegyen meg tőle egy ősrégi Chevy Impalát. Szegény ki sem próbálhatja új járgányát, mert amikor Gaben begurulna vele az Üvegtigris elé, egy teherautó tropára töri. Róka is gondban van, eltűnt a „hulladék vas”, amit átmeneti megőrzésre a falatozó tövében hagyott. Nem csoda, mert Lali időközben túladott a haszontalannak vélt anyagon. Csakhogy Rókától követelik a szajrét, vagy legalább a pénzt. Utóbbira jó megoldásnak tűnik Csoki ötlete: ki kell rabolni a postát. A balhé azonban nem teljesen terv szerint alakul. A filmet Rudolf Péter és Kapitány Iván operatőr közösen rendezte. A szereposztás parádés: Rudolf mellett Reviczky Gábort, Csuja Imrét, Szarvas Józsefet, Gáspár Sándort, Kállai Ferencet, Bodrogi Gyulát, Szilágyi Tibort láthatjuk. Őket nem kevésbé illusztris hölgykoszorú veszi körül Básti Juli, Kecskés Karina és Nagy-Kálózy Eszter személyében.

Torzók

Sopsits Árpád önéletrajzi ihletésű filmje a hatvanas években, egy vidéki nevelőotthonban játszódik. Zárt világ, ahová a fiúkat szüleik szegénysége, ’56 utáni bebörtönzése vagy családi tragédiák juttatják. Az intézet rendszere mögött a mindenkit átitató félelem húzódik, de nem csak emiatt kegyetlen és megalázó a hely. Maguk a lakói is azzá teszik. Áron átesik a „beavatáson”. Elszenvedi társai és a szadista nevelő büntetéseit. Leveleit cenzúrázzák. Egyetlen normálisnak tűnő kapcsolata egy börtönviselt tanárhoz fűződik, de ő inkább a halált választja a kinti világ torzulásait intenzíven leképező benti élet helyett. A fiú átéli a nemiség, a barátság, a csillagos ég fölfedezésének élményeit, közben egyre csak vágyik szétesett családjára. Néhány fiúból lassan-lassan közösség kovácsolódik. Szökést tervelnek ki, és együtt menekülnek a vakvilágba. A szabadság mámorát és viszontagságait tragédia követi. A 32. Magyar Filmszemlén ezért a munkájáért Sopsits Árpád rendezői díjat kapott, Mácsai Pált a legjobb férfi epizódalakításért tüntették ki.

A szajré

A film az utóbbi évek legjobban sikerült betörős mozija. Valódi feszültséget épít, nagy türelemmel, „olcsó” látványosság helyett. Frank Oz rendezése a hagyományos filmnoir-eszközökhöz nyúl vissza. A történetben előbb-utóbb minden a helyére kerül. Kevés beszéd, hangsúlyos cselekedetek jellemzik a legfontosabb jeleneteket. A fordulatok jól előkészítettek, így szinte kivétel nélkül „működnek”. Robert de Niro egy montreali dzsesszkocsma tulajdonosa, aki profi mackós volt. Egy régi barátjától (Marlon Brando) érkező kecsegtető ajánlat feléleszti vadászszenvedélyét. A város vámraktárában felbecsülhetetlen értékű régiség porosodik, amelyet egy ott dolgozó takarító (Edward Norton) szúr ki. Ő a belső ember, aki segít. A mackós mozik valamennyi kötelező kelléke megvan a filmben, de a végkifejlet mégsem torkollik a megszokott pifpuf-dirrdurrba. A film szigorú profizmussal ragaszkodik a legjobb hagyományokhoz.

A sárkány csókja

Az akupunktúrában használatos kifejezést vettek kölcsön filmcímnek az alkotók. Állítólag olyan technikát jelöl, amely egyetlen pontba szúrással a test teljes véráramlását a fejhez irányítja, ahol idővel túlnyomás alakul ki, ami a vért a legkisebb ellenállás irányába kényszeríti. Csúnya halál. Ebben az akciófilmben ismét Jet Lít láthatjuk. Elementáris harcos ő, aki általában minden tudását kénytelen felsorakoztatni a túlélés érdekében. Ezúttal kínai rendőrt játszik, aki magas rangú delegátust kísér Párizsba. A háttérben kábítószerről van szó. A küldöttet két örömlány veszi – végzetes – kezelésbe. Li hamar rájön, hogy a gyilkosság, a drogcsempészet, illetve a francia alvilág mögött nem más áll, mint a Tcheky Karyo alakította rendőrnyomozó. Ennél többet nem kell tudni a történetről; innentől már látni kell; mi tagadás, jól néz ki. Igényes akciófilm.

Illich Lajos

***

Újra Titanic

Húsz ország ötven alkotása lesz látható október 4. és 14. között a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kossuth, a Toldi és az Örökmozgó vetítésein tematikus blokkokban mutatják be a filmeket, amelyek közül eddig csupán ötnek van hazai forgalmazója, és maximum kétszer kerülhetnek műsorra a fesztivál ideje alatt. A központi szekciót most is a Hullámtörők kategória alkotja, egyéni hangú rendezõk munkáival. Itt lesz látható például a Roberto Succo, az idei Cannes-i Filmfesztivál egyik legvitatottabb bemutatója. Sok érdekességet ígérnek az egyes szekciók: a Félsziget a koreai újhullám alkotásaiból válogat, a Filmdokk hét dokumentumfilmet sorakoztat fel. Az Amerikai rémálom című összeállításban horrorklasszikusok szólalnak meg, idézve filmjeiket is. Az Üzenet a palackban alkotásai idén az 1920-as évek némafilmjeire emlékeznek; a Fejes a mélyvízbe szekcióba merész elsőfilmesek alkotásait válogatták. A Titanicon bemutatják Patrice Chéreau Berlinben Arany Medve-díjjal jutalmazott rendezését, az Intimitást; Furumaya Tomoyuki Rotterdamban díjazott alkotását, a Rossz társaságot; a perzsa Jafar Panahi A kör című filmjét, amelyet Iránban betiltottak. Ez utóbbit tavaly a Velencei Filmfesztiválon az év legjobb filmjeként jegyezték. Az egyik legizgalmasabb alkotásnak ígérkezik az idei Cannes-i Filmfesztivál talán legnagyobb felfedezése, az Atanarjuat (A gyors futó), a világ első eszkimó filmprodukciója. (Forrás: index)