Félelmeink tárgya

„Az információs társadalomban lehetséges emberi életmód tagadhatatlanul reális veszélyeket rejthet. Ezek egyike a társadalmi polarizálódás. A növekvő szakadék egyik oldalán sorakoznak fel az angolul tudók és internet-hozzáféréssel rendelkezők, akik »értik a kor szavát«, profitálni tudnak e folyamatból, és ki tudják használni a lehetőségeket. A másik oldalon a lemaradók állnak, akik nem képesek követni a fejlődés felgyorsult ütemét, s azt sem tudják, mi az internet, a WAP, az SMS, a Nasdaq stb. A félelem másik tárgya mi saját magunk vagyunk, az emberi személyiség boldogulása az információs társadalom újszerű követelményei és ritmusa közepette. Hogyan hathat az új életforma hosszabb távon lelki egyensúlyunkra?”

„Az információáradat megszűrése, rangsorolás és összehasonlítás útján a megtévesztő adatok felismerése és a szükségesek megtalálása, vagyis a lényeg meglelése, az összefüggések felfedezése. Nem egyszerű feladatok. De hát ezért szárnyalnak a tudásintenzív ágazatok, ahol azok a nyerők, akik magas fokú intelligencia birtokában mindenre képesek.”

A hálózat csapdájában vagy közösségében?

„Az internet valóban lerombolja az egymásra épülő szintek mítoszát: a világháló maga az egymásmellettiség technikája.

„Az internet, a hálózatok hálózata, olyan rendszer, amelynek nincs középpontja, vezetője, meghatározója. Az internet technika, eszköz, amely használóját is alakítja, forma, mely új tartalmakat hív életre, behálózza az emberi gondolkodást, óráról órára gyarapodva, terjeszkedve alakítja a társadalmat, sőt önmagát is megállíthatatlanul. A szellem kiszabadult a palackból. Hogy jó vagy rossz szellemmel van-e dolgunk, azt remélhetőleg mi döntjük el.”

„Az internet egy másik, hierarchiaellenes vonatkozása: a tudáshoz jutás lehetőségének megsokszorozódása. Az internetkultúrát előállítók és használók olyan helyzetet teremtenek, hogy az egyes egyén az igazsághoz, a tudáshoz közvetlen viszonyt tud kialakítani. A tudás intézményrendszerei elveszítik jelentőségüket.”

„A mobiltelefon, az internet – de még a hagyományos telefon, rádió, televízió is – akarva-akaratlanul bekapcsolják az egyedet a világ információs rendszerébe. Az internet azonban – a társaival ellentétben vagy azokhoz képest – nemcsak összekapcsolni képes az egyes »elemeket«, hanem képes közösségek teremtésére is: a virtuális térben közösségek, baráti társaságok sokaságát találjuk. Elég egy kattintás otthon a karosszékünkből, s ezernyi kapcsolatot teremtünk egyszerre, vitába szólunk bele. S akkor még nem beszéltünk a távmunka és távoktatás adta kapcsolódási lehetőségekről, melynek révén, egy rendszer részeként, egy technikát használva válhat valaki egy csoport, közösség részévé.”

Kollektív felelősségérzet felbukkanása

„Az új forma új tartalmat és minőséget hív életre. A gazdaságban is kezd megjelenni – a vetélkedés, az egymás totális legyőzésére törekvés mellett – az együttműködés, a kölcsönösség, sőt a felelősség elve. Nem utolsósorban az internet adta lehetőségeknek köszönhetően kialakulóban van egy társadalmi kontroll, ami többek között azt jelenti, hogy a társadalmilag (például ökológiailag) káros tevékenységet folytató vállalatokat fogyasztói szempontból diszkriminálják.”

„Az információs technológia megsokszorozza az ember lehetőségeit, már persze azokét, akik rendelkeznek ezzel a lehetőséggel, és azzal a technikai tudással, ami működtetésükhöz szükséges. Az új technika önmagában nem oldja meg a társadalmi konfliktusokat, egyenlőtlenségeket, a pakliban éppúgy benne van Athén, mint Orwell.”

„Az új életmódhoz kötődő egyik félelemforrás az a felgyorsulás, amelynek következtében egy napunk ma sokkal aktívabb, mint 10 évvel ezelőtt. A kommunikációs nehézségek minimálisra csökkentek, hatékonyabban és gyorsabban tudjuk szervezni üzletünket és életterünket. Több hatás ér bennünket, összetettebb élethelyzetekben, több csatornán érkező, sokszor ellentétes információk áradatában kell döntenünk. Többet és gyorsabban teljesítenünk. Az életmódbeli változás a szétesés és a igazodásra képtelenné válás veszélyérzetét okozhatja. A kreatívak, a magukat hamar feltalálni képesek maradnak talpon, akik magas fokú problémamegoldó készséggel rendelkeznek és az információkat szintetizálni tudják. Nekik áll a világ. Nem könnyű elfogadni, hogy meg kell tanulni néhány új viselkedésmintát, készséget, ismeretet (érzelmi intelligencia növelése, technikai ismeretek, idegennyelv-tudás, gondolkodásrendszer-változás stb.), különben a lemaradók között találjuk magunkat.”

Világfalu kontra helyi értékek?

„A globalizáció és az új gazdaság egymás nélkül nem létező, egymást létrehozó és működtető valósága napjainknak és jövőnknek. Korunk meghatározó jelenségéről van szó, amely az internet rohamos elterjedése következtében belépett mindennapi életünk konkrét terébe. Az összekapcsolt, behálózott bolygó hirtelen realitássá vált, leomlottak a határok, a »világfalu« evidencia lett.”

„Tévhit, hogy az új gazdaság uniformizáló hatású. A globalizálódó világgazdaság nem csak a tőkeerős nagyok számára adja meg a távolabbi piacokra eljutás lehetőségét. Az e-kereskedelem demokratizál, fellazíthatja a megmerevedett piaci erőviszonyokat.”

„A kiszámíthatatlanság okozta félelmektől vezérelt egyén kapaszkodókat keres, pótlékok után nyúl. A félelem azonban gátolja a tiszta gondolkodást: megjelenik a demagógia, legyen szó akár a globalizációellenes dühről, akár a globalizáció idealizálásáról.”

„Nem csak és nem is elsősorban a globalizáció tehet arról, hogy az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult a világképünk, morális értékrendünk. A hagyományos társadalmakra, így az európai társadalmakra is jellemző közösségi morált az elmúlt ötven évben egyre gyorsabban szorította és szorítja ki egy sajátos, új, radikális individualizmus, amely a »Szeresd felebarátod« parancsa helyett a »Teljesítsd ki önmagad« parancsát hirdeti. A globalizálódás és glokalizálódás, vagyis a helyi, illetve regionális közösségek megerősödése párhuzamosan folyik.”

Elszemélytelenedés?

„Az internet elszemélytelenítő, magányba taszító hatású? A chatelés és a fórumrovatok népszerűsége ennek a megállapításnak teljesen ellentmond. A hálón levés a kapcsolatkeresés, kapcsolattartás egyik formája, egy felmérés szerint az internetezők 90 százaléka elektronikus levelezésre veszi igénybe a hálózatot. Az internetezés a szabadság egyik megtestesülése, megvalósulási formája. Chatelni vagy vitatkozni valamelyik topicban annyi, mint ha szimultán sétálnék végig vitatkozó társaságok mellett egy végtelen utcán, s ahová kedvem szottyan, beülök pár percre vagy akár órákra, hogy hallgassam a többieket, esetleg hozzá is szóljak.”

„Az interneten egymás kölcsönös segítése teljesen normális, hétköznapi jelenség.”

„Az információs társadalom viselkedésforma is egyben. A teljesítmény, a tudás és az erkölcs középpontba állítása mentén kell a technikai forradalom adta lehetőségeket kihasználni.”

A tudás mint erőforrás

„Az új termelési rendszer nem abban különbözik a régitől, hogy többet vagy hatékonyabban termel, mint korábban. A lényeg az, hogy az új gazdaságban más módon termelnek és kereskednek, mint a régi időkben. A termelés materiális elemei háttérbe szorulnak, a szellem, az ész, az ötlet, az információ válik meghatározóvá. Tévedés lenne azt hinni, hogy csupán arról van szó, hogy egyik erőforrás helyett egy másik kerül főszerepbe. Nem másik, hanem merőben más. A klasszikus materiális erőforrások: a föld, a tőke, a munka szűkösen álltak rendelkezésre. Az információval, a tudással kapcsolatban azonban nem a szűkösség és az osztoszkodás-marakodás a fő gond. Az információt az ember nem veszíti el azáltal, hogy átadja másnak. Az alapvető kérdés a megértés és a megosztás. Ha önnek van egy almája, és nekem is van egy almám, és kicseréljük, mindkettőnknek továbbra is egy-egy almája lesz. De ha önnek van egy ötlete, és nekem is van egy ötletem, és kicseréljük, akkor mindkettőnknek két-két ötlete lesz. Zavarba ejtő, de 1+1 akár 4 is lehet.”

„Az oktatást még mindig a mennyiségi tudás átadása működteti. Ám a lexikális tudásával élő ember helyzete nem változatlan. Korunk nagy erejű változásai másfajta tudást követelnek. Mindennél nagyobb az igény a szakágon átívelő gondolkodásra, azok ismeretanyagait összegyúrni képes, nagyfokú szintetizálóképességű emberekre. A mai iskolai oktatás nem döbbent rá, hogy a személyiség folyamatos fejlődése nem ér véget az első diploma megszerzésekor Az egész életen át tartó tanulást a változó világ kiköveteli.”

A tudat forradalma

„Tudatunk komplex rendszer, egybeszövődve más lények szubjektumával. Az úgynevezett »nappali tudatunk«, amely teljes identitásunknak csak egy része, érzi újszerűnek és szokatlannak ezt a kitágult, teljes bolygót felölelő horizontot, a planetáris tudatosságot erősítő, szabadon gyakorolható globális elektronikus kommunikációt. Holott belső énünknek e végtelenség és tágasság elidegeníthetetlen tulajdonsága. Így az információs társadalom globális összekötöttsége és gyorsasága nem tesz mást, mint szélesíti tudatunk látómezejét és felfogóképességét, közelítve nappali, materialista énünket ahhoz a potenciálhoz, amelyet a transzperszonális és tudatalatti távlatok rejtenek.”

„Rengeteg jó van az internetben. A világtapasztalás eddig meg nem adatott, gyors és komplex lehetősége, önmagunk fejlesztésének hihetetlen szabadsága, tudásunk korlátlan mértékű kiterjesztésének lehetősége, egy nagy egység részeként élés megtapasztalása. Az internet jövőjében benne van azonban az a veszély is, hogy csak nemzeti/nemzetközi bevásárlóközpont lesz, egyéni anyagi érdekek kiszolgálója, szűk, privilegizált üzleti kör eszköze a széles tömegek manipulálására, fogyasztásaik gerjesztésére. A társadalmi váltás új tudatváltással párosul. Születőben van az integrált kultúra, és az új kultúra képes áthidalni a különbségeket, összekötni az embereket, összehangolni az erőfeszítéseket, és magasabb szinten rátalálni a közös alapokra. Sajátosságai közé tartozik a globális környezetvédelmi tudatosság, a fejlődő értékek, a fenntartható életforma, egy globális agy evolúciója az egész bolygót átfogó kommunikációs rendszerek révén (internet), és – mivel az emberek keresik a jobb megértést és az értelmesebb szintézist – az erősen terjedő gyakorlati spiritualitás. Egy új globális kultúra és tudatosság vert gyökeret.”

„Nem sok értelme van az alapvető evolúciós folyamatok ellenében haladni: az az érdekünk, hogy együtt haladjunk velük, és segítsük kibontakozásukat. A felnőtté váló ember tehát erre használhatja a leghatékonyabban az internetet. A váltásra, változásra, az új korban való megfelelésre. Nem az internet határozza meg tehát, hogy hová vezet a háló forradalma, hanem az internetet használjuk a tudat forradalmának véghezviteléhez.”

Az idézeteket a 2000/9. 10. 12. számainkból vettük.

Szerzők: Demcsák Mária, Kriston László, László Ervin, Hankiss Elemér, Rejtő Gábor, Szabó Katalin.