A Financial Times megbízásának eleget téve egy brit tanácsadó cég az Európai Unióhoz csatlakozott tíz ország 223 régiójának értékelését készítette el és tette közzé. A vizsgálódásra négy szempont alapján került sor. Elemezték, hogy 2000 és 2006 között mekkora, illetve milyen a GDP-termelés és -termelőképesség. Ugyancsak értékelték, hogy a két időpont között mekkora a piac mérete és a piacbővítés lehetősége. A munkaerőpiac helyzete - jelene, jövője, a munkaerő képezhetősége - volt a harmadik vizsgálódási téma, a negyedik a régiók forrásszerző képessége. A brüsszeli "eredményhirdetés" szerint az első helyezett Prága és környéke, a második Budapest és környéke, a harmadik Pozsony és környéke lett. A negyedik helyre - s ez volt a váratlan - a Közép-dunántúli Régiót sorolták.

- Meglehet, a régiótérképet Brüsszel némiképp átszabhatja, ha az "összenőtt" Budapest és Pest megye szétválására sort kerít. A Közép-Dunántúl a szomszédos térség révén akár erősödhet, akár gyengülhet, de mindenképpen új feltételrendszer alakulhat ki - vajon milyen?

- Az Európai Unió 25 tagországa régióinak GDP-átlagát tekintve a Közép-Dunántúl - a maga 401 településével, 1,1 millió polgárával, 100 ezer vállalkozásával - 52 százalékot teljesít. A vállalkozások további jellemzője, hogy 90 százalékuk 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cég, 8 százaléknál a foglalkoztatottak száma 10-50 fő, s a maradék 2 százalék a ténylegesen nagy cég, igaz, ők adják a termelési érték 70 százalékát. A 25-ök GDP-mércéje szerint Pest megye és a főváros együtt ugyancsak 52 százalékos teljesítménnyel rendelkezik, de Budapest önállóan 123 százalékot könyvel el. Az európai uniós támogatásra jogosító határ a 75 százaléknál kisebb mérték, s emiatt van csak jelentősége a főváros és Pest megye szétválásának. Kérdés, a kettéválás esetén Pest megye úgynevezett lyukas régiója vajon kibővül-e Komárom-Esztergom, illetve Nógrád és/vagy Fejér megyével. Brüsszelben pontosan látják, hogy Budapest és Pest megye válását főképp a forrásmaximalizálás céljából igyekeztek szorgalmazni Magyarországon, ezért egyfajta kivételes eljárásra kerülhet sor, szolgálva a hazai érdekeket, illetve nem sértve az uniósokat. A politikai döntésnek pedig azt kell garantálnia Brüsszelnek, hogy különös tekintettel a 2007 és 2013 közötti időszakra, a rendszer stabil, átlátható lesz. Ha ezt megbontjuk, s létrehozzuk a központi gyűrű régiót Komárom-Esztergom és Fejér megyével, akkor megszűnne a Közép-dunántúli Régió, mert Veszprém megye értelemszerűen már nem tudna ehhez csatlakozni. Ám mivel a központi régió ügye nincs napirenden, Komárom-Esztergom megye szempontjából két kistérségnek, a komárominak és az esztergominak a fővároshoz való kapcsolódását egyszerűen tényként lehet kezelni, s a fejlesztések is így ésszerűek: nem véletlenül jött létre a Dunakanyar Üdülőkörzet Térségfejlesztési Tanács. Amúgy a Közép-dunántúli Régiónak ez a specialitása, bőven akad a "területén" önálló fejlesztési tanács, testreszabott feladatokkal működik az ilyen szerveződés a Velencei-tó, a 8-as út, a Balaton érdekében.

- A 8-as útnál maradva, annak mentén Ajkától Székesfehérvárig, továbbá Komárom-Esztergom megyében is megannyi ipari park működik igen jó hozadékkal. Vajon a "megtelt" tábla maholnap kitehető a régióra?

- Nem lehet kitenni. Legalább két okból. Először is a munkaerő-piaci helyzet mond ellent ennek. Magyarországon kétfajta munkanélküli létezik, a regisztrált és az, akinek egyszerűen "csak" nincs munkahelye. A régiónkban 23-24 ezer a regisztrált állástalan, s 200 ezer a munkahely nélküli. Ugyanakkor az is igaz, hogy Szlovákiából igen sok alkalmazottja van a Nokiának, a Suzukinak, de Tatabánya több cégének is. A válasz: térségi integrált szakképző központokat hoz létre a régió Székesfehérvárott és Tatabányán azon egyszerű oknál fogva, hogy "emberhiány" nincs a munkaerőpiacon, de szakmák szerint már irgalmatlanul nagy a kielégítetlen kereslet. A szakképző központokban tehát a gazdaság azon szereplői lesznek a tényleges urak, amelyeknek a mai és majdani szakmai igényére képezik ki az embereket.

- Vagyis mégis csak kitehető a megtelt tábla.

- Nem, hiszen mind a három megyében az ipari parkok zömére az jellemző, hogy a betelepült cégek a második, sőt a harmadik ütemű fejlesztéseket hajtják végre. Az optimistábbak eleve nagyobb területeket vettek meg annak idején. Mindeközben három évvel ezelőtt kivonult Fehérvárról az IBM, s jóval csöndesebben ugyan, de az IBM csarnokában egy tatabányai cég - a Samnia SCI - munkatársai kezdtek el dolgozni. Működnek a gazdaság törvényei, megszűnnek vállalkozások, mások lépnek a helyükre. Tudunk Tatabányán olyan beruházóról, amelyik fölépítette gyönyörű, 24 ezer négyzetméteres csarnokát, de termelő eszközökkel már nem látta el, mert egyszerűen kivonult az európai termelésből. Az üzemcsarnok azonban nem üres, bérbe veszik, ráadásul hasonló alkatrészeket szerelnek össze benne, mint amilyeneket az építtető annak idején itt akart gyártatni.

- A beszállítók és beszállíttatók a stabil kapcsolatokban érdekeltek: ha a megtelt tábla indokolatlan is, de talán már megállapodhatnának, csökkenhetne a sürgés-forgás...

- A közép-dunántúli, magát ipari parknak nevező 28 terület közül 12 valóban minden fontos paramétere szerint ipari parkként működik: vannak bennük húzó cégek, amelyek köré csoportosulnak a beszállítók. A Közép-dunántúli Régióban mindent gyártanak már, ami az autóhoz kell, de - leszámítva a Suzukit - autót nem.

- Tíz évvel ezelőtt hogyan beszélgettünk volna a régióról, az akkori iparszerkezetről, a térséget jellemző drágán termelő bányászatról, energetikáról, kohászatról?

- Nem sokkal a rendszerváltás után csupán Tatabányán 12 ezer ember munkahelye szűnt meg. A legkomolyabb veszélyt a kilátástalanság szülte hangulat jelentette a térségben mindenütt. Mivel közvetlen állami, költségvetési támogatásokra szerény esély volt, a magunk eszközeivel igyekeztünk élni: ipari park kialakításával, szervezésével, tanácsadó cégek megbízásával, gazdaságfejlesztő szervezet létrehozásával.

- És bejött. Pedig ma is van bányászat, és a kohászat, az energetika?

- Nézzük meg az alumíniumipart: megszűnt a kohászat, az alapanyaggyártás, ám az iparág a reneszánszát éli, öt-hat cég jött létre, s második-harmadik nagy beruházási szériájuknál tartanak. Az energetika nagy része még mindig állami kézben van, s bizony igaz, hogy a megtermelt áram önköltsége és az átvételi ár nem igazolja a gazdaságos működést. A térségi foglalkoztatási gondok szempontjából sem lehetne azonnali és radikális döntéseket hozni. Az energetikai ipar gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatása azonban mindenképpen pozitív, hiszen a térségben sehol nincs semmilyen áramellátási probléma: ha jön egy befektető, és évi 20 megawatt fogyasztási igényt jelent be, nem okoz problémát. Az Alföldön ez azért nem lenne ennyire egyértelmű...

- Keveseket tart el a Bakony, a Vértes, a Gerecse. Milyen jelennel és milyen jövővel számolhatnak ezek a térségek?

- Pár hektáros földeken gazdálkodnak manapság is az itt élő emberek. A Bakonyban, a Balaton-felvidéken s a többi hegyes-dombos térségben sokkal inkább a falusi turizmus, az idegenforgalom gondoskodhat a biztonságosabb megélhetésről. A Bakony-alján most indul egy úgynevezett natúrparkprogram, ám a térség idegenforgalmi lehetőségei kiaknázásának még nagyon az elején tartunk. Reális folyamat az is, hogy mind többen fedezik fel például a Balaton-felvidéket, s azzal, hogy házakat, szőlőket, pincéket vesznek, a hely értékét is nagymértékben növelik.

- Maholnap az Alföldre, Délkelet-Európába, Dél-Európába Budapest érintése nélkül is el lehet jutni - átautózva persze ezen a régión. De vajon elegendő ennyi a boldogsághoz?

- A Közép-dunántúli Régióban két észak-déli út szükségét érezzük. Az egyik Komárom térségében idővel meg is valósul, ott egy híd és egy regionális út készül el úgy, hogy az egészen Székesfehérvárig vezet. A Helsinki V/C - immáron hiányzó kapocs névvel is illetett - autópálya a másik, amelyik érinti a térségünket. Június elejéig kell elkészülnie a döntéseket előkészítő tanulmánytervnek. A Közép-dunántúli Régió és az ugyancsak érintett Zsámbéki-medence településeinek polgármesterei mostanában írták alá a Helsinki V/C építését támogató deklarációt. Most szlovákiai kollégáinkon a sor.

- Nem lesz egy kicsit sok a betonból?

- Nem, mert a komáromi, a régi borostyánút vonalát követő sztráda is nemzetközi lesz, mégis alapvetően regionális célokat szolgál. A Balti-tengertől az Adriáig vezető Helsinki V/C funkciója merőben más: a kettő nem helyettesíti egymást.