Január 30-ától elérhetővé váltak Magyarország második uniós költségvetési periódusának első pályázatai. Történt mindez úgy, hogy Brüsszel még nem bólintott rá az operatív programok végleges tervezetére, sőt az események jelenlegi állapota szerint erre még egy-két hónapot várni kell. Mindazonáltal az uniós jogrend nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy tagország előre pályázatokat írjon ki a még nem elfogadott operatív programok keretében, igaz, ezt csak saját felelősségére teheti meg.

Vagyis, ha Brüsszel nem hagyja jóvá a tervezetet, a nemzeti kormány a saját költségvetése terhére támogathatja ezeket a pályázatokat, uniós forrás igénybevétele nélkül. A szakértők azonban reménykednek abban, hogy - az ellenzék vészjósló látomásai ellenére - a tavasz folyamán Brüsszel minden további hercehurca nélkül elfogadja az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) 15 operatív programjának tervezetét. Ezzel az első számlák ellenértékének kifizetése már valóban az uniós kasszából valósulhat meg.

Szűkebb kör

A most megjelent felhívások két, nyíltan deklarált célja, hogy hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez - jellemzően a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) juttatott technológiafejlesztési támogatásokon keresztül -, illetve javítsák a foglalkoztatási helyzetet a hátrányos helyzetű kistérségekben, munkahelyteremtő beruházások segítségével.

A most kiírt pályázatok azonban csalódást okozhatnak azoknak, akik a 2004-2006-os időszak pályázatainak paramétereihez szoktak. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2007-2.1.1. kiírása például a GVOP hasonló kódszámú pályázati kiírása egyenes folytatásának tűnik, pedig hatalmas különbségek rejtőznek a mélyben.

A program három komponense elsősorban a vállalatméret szerint differenciálja a résztvevők körét, ám mindhárom komponensre igaz, hogy legfeljebb a költségek 30 százalékának erejéig kaphatnak a pályázók vissza nem térítendő kölcsönt. A GOP 2007-2.1.1/A 6 milliárd forint keretösszegű kiírás az - uniós értelemben vett - mikro- és kisvállalkozásokat célozza meg, vagyis a vállalat legfeljebb 5 főt foglalkoztathat, és a nettó éves árbevétel vagy a mérlegfőösszeg nem lépheti túl a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

E pályázat keretében nem nyerhet támogatást olyan mikrovállalkozás sem, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által az Új Magyarország vidékfejlesztési programban meghatározott vidékies térségekbe tartozó településen valósítaná meg projektjét.

A támogatás - hasonlóan elődjéhez - új, illetve három évnél nem öregebb használt gép beszerzését teszi lehetővé.

Komplex technológiafejlesztés

Jóval tágabb kör számára elérhető a 2.1.1/B kiírás, amely szintén 6 milliárd forintos keretéből komplex vállalati technológiafejlesztéshez nyújt segítséget mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. A támogatás eszközbeszerzésre, építésre, informatikai fejlesztésre, piacra jutáshoz vehető igénybe, 5-50 millió forint közötti támogatások kérhetők, szintén legfeljebb a beruházási összeg 30 százalékáig. Fontos kitétel, hogy a projekt teljes költségén belül az ingatlanberuházás mértéke maximum 20 százalék lehet.

A GOP-2.1.1. harmadik, C komponense a Komplex vállalati technológiafejlesztés, amely 7,6 milliárd forintos keretből gazdálkodhat. A kiírás nagyban hasonlít a kis- és középvállalkozások számára meghirdetett testvéréhez, ám ebben az esetben nincs korlátozás a vállalat méretét illetően. Ugyanakkor nagyon fontos szabály, hogy csak beszállítói tevékenységet végző vagy exportorientált cég vehet részt a kiíráson. Ennek megfelelően az igényelhető támogatás mértéke is egy nagyságrenddel magasabb: 50-500 millió forint értékig kérhető segítség, a szokott módon, legfeljebb a beruházási összeg 30 százalékáig.

A Budapesten és környékén működő vállalkozások számára nem elérhetők a GOP 2.1.1. pályázatai, de nem kell elkeseredniük: az első két pályázathoz hasonló tartalommal, 800 millió, illetve 1500 millió forintos kerettel írnak majd ki technológiafejlesztési pályázatokat február elején a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Igaz, ezekben a Budapesten megvalósuló beruházások esetében csak a költségek 25, míg a Pest megyei fejlesztések esetében - a többi régióhoz hasonlóan - a költségek 30 százalékára nyerhető el vissza nem térítendő támogatás, tudtuk meg az OTP Bank európai uniós pályázati és projektmenedzsment-tanácsadással foglalkozó leányvállalatától, az OTP Hungaro-Projekt Kft.-től.

Felzárkózó térségek

Az ÚMFT már tervezetében is rendkívül elkötelezett volt a hátrányos helyzetű területek fejlesztése, felzárkóztatása mellett. Az új éra kiírásai közt is első helyen jelent meg két, a hátrányos helyzetű kistérségek és települések helyzetét javítani szándékozó kiírás.

A két kiírás rendkívül hasonló, csak a támogatásra jogosult vállalatok méretében és az általuk igényelhető támogatás mértékében van eltérés. A kis- és középvállalkozások számára e célra 3,9 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből eszközbeszerzésre, építésre, informatikai fejlesztésre 5-50 millió forint közötti támogatások vehetők igénybe. A nagyobb vállalatok 50-500 milliós értékhatárok közötti támogatásokat igényelhetnek, többek közt az említett célokra, s összesen az első körben 5,1 milliárd forint áll a rendelkezésükre.

Minden olyan vállalkozás jogosult pályázni, amely a meghatározott hátrányos helyzetű területeken hajtja végre a beruházást, függetlenül magyarországi bejegyzése helyétől.

A területek nehéz helyzete miatt a támogatási arány is magasabb: a beruházási összeg 40 százalékára is kérhető vissza nem térítendő támogatás.

Egyszerűbb hozzájutni

Az egyszerűsített pályázati rendszerről szóló, másfél éve tartó ígéretek, úgy tűnik, mára megérettek. Az ígéretek szerint ez évtől a pályázati kritériumok és dokumentumok - legalábbis a GOP-on belül - uniformizáltak lesznek, így egyfajta egyablakos rendszer jön létre. A kis értékű (1-5 millió forintos) támogatásoknál mostantól csak a jogosultságot vizsgálják a szakemberek, az igényléshez pedig elég lesz egy egyszerű, adatlapszerű igénylőlap is.

Javulnak a biztosítéki feltételek is: 5 millió forintról 10 millióra növekszik a biztosítékadás alóli általános mentesség értékhatára. A támogatás 120 százalékáról 100 százalékára csökken a biztosíték mértéke. A projekt fenntartási időszakára 50 millió forint alatti támogatásnál nem kell biztosítékot adni, 50 millió forint felettinél a támogatás 50 százalékára csökken a biztosíték értéke, valamint 5 évről 3 évre mérséklődik a biztosíték fenntartásának kötelezettsége.

Az államigazgatásból származó igazolásokat ezentúl már nem a pályázónak kell beszereznie, azt elintézik a pályázati befogadást és elbírálást végző intézmények. Nem kell hiteles okiratokat sem csatolni az igényléshez, ezeket elegendő lesz akkor beszerezni, ha valaki nyert is az adott pályázaton.