A konferencia hozzászólója sikert aratott. Közönségsikert. Az ügyvezető egy óhajt fogalmazott meg, azt jelezve, hogy mi magyarok is uniós adófizetők vagyunk, ezért engedtessék meg nekünk is, hogy az újraelosztás módját kritikával illessük. Nagyon szerencsétlen, hogy azok a cégek számíthatnak a legjobb eséllyel a megpályázható források - támogatások - elnyerésére, amelyeknek nem probléma a fedezetek biztosítása, s annyira likvidek egyébként is, hogy ellennének a 20-30 százalékos "állami" rész nélkül.

Más. Éves szinten 4-7 százalékos árbevétel-növekedést követel meg a pályázat kiírója, s főleg azt ellenőrzi majd, hogy a többlet a beruházás hatására jött-e létre. A projekt végén úgy kapjuk meg az elnyert támogatást, hogy az a megvalósítást követő fenntartási időszak három éve után vissza is vehető, ha az átlagos árbevétel nem növekszik az előírt százalékkal. "E követelmények - papíron - nem jelentenek nehézséget. De sem a piaci változásokat, sem a gazdasági környezetet - benne az adópolitikát - nem lehet ennyire hosszú időszakra biztonsággal megtervezni. Ezért nem is pályáztunk" - hallhattuk nemrégiben egy Pest megyei vállalkozás szkeptikus vezetőjétől.

Más. Megjelentek bizonyos könnyítések, a B2-es nyomtatvány kitöltői folyamodhatnak a biztosíték mérsékléséért a pályáztató hatósághoz - magyarázta a pénzügyi tanácsadó kft. jogász ügyvezetője. De azt is hozzátette, hogy ezzel pillanatnyilag azoknak a cégeknek kínálnak amúgy valóban hasznos segítséget, amelyek már egyről a kettőre jutottak, pályáztak, nyertek - benne vannak a pikszisben. A könnyítési lehetőséget kérő tipizált, előre gyártott, honlapról letölthető "beadványban" egyébiránt azt lehet olvasni, idézzük, "kérjük, hogy a támogatás biztosítékait mérsékelni szíveskedjenek a támogatás összegének 120 százalékról 100 százalékra, egyúttal 100 százalékról 50 százalékra. Amennyiben biztosítékaink mértéke eleve a támogatás összegének 100 százalékában került meghatározásra, vagy már korábban kérelmeztük a 100 százalékra való mérséklést, úgy kérelmünk csupán a 100 százalékos fedezetnek 50 százalékos mértékre való csökkentésére irányul".

Állam - önkritikával?

Példákat valószínűleg hosszasan lehetne még sorolni. És kérdéseket is. Azt - vettük kölcsön egy kft. vezetőjétől -, hogy miért nem elegendők azok a cég normál munkáját bemutató adóbevallások, banki elszámolások, könyvelések az ellenőrzést végző tisztviselőknek ahhoz, hogy a támogatást kapó vállalatról megállapítsa: szabályosan dolgozik-e, szabályosan használja-e fel a kapott forrásokat, és szabályosan teljesíti-e vállalásait. A mieinkhez hasonló példákkal, kérdésekkel mintha találkozott volna maga az állam is, mert az utóbbi kevesebb mint egy év alatt átszabta az intézményrendszerét, mechanikusabbá, gyorsabbá, átláthatóbbá tette a pályáztatás előkészítését, a döntéseket és a vállalkozások szemmel tartását.

Kiderítette saját magáról, hogy valóban nem szerencsés a pályázatokon már bizonyított, egyről a kettőre jutó vállalkozásokat hibáztatni azért, mert nemrégiben még 60 ezer rendezetlen számlát könyvelhetett el a pályáztatás intézményrendszere. Bizonyos, hogy akadtak cégek, amelyek "menet közben" nem tudták teljesíteni, de az esetek jóval több, mint a felénél nem a cégek hibáztak, hanem a hivatali bürokrácia állíttatta le a megítélt, jogos pénzek átutalását.

A kormányzat mintha megfogadta volna a saját környezetéből érkezett további kritikákat is, például a Start Tőkegarancia Zrt.-üzenetet. A pályázni akaró vállalkozások - érveltek -, tartanak például az árbevétel-növekedési követelményektől, mert tudják, megannyi olyan piaci esemény következhet be, amelyek megakadályozhatják a vállalások teljesítését. Olyan feltételeket kell meghirdetni, mégpedig előre, amelyek nem mondanak ellent a gazdasági racionalitásnak, s kiszámítható, tervezhető eredményű projektként valósíthatók meg. Ellenkező esetben nem lesznek vállalkozások, amelyek el mernek indulni a támogatásokért folyó versenyeken.

Ennek az intelemnek is volt foganatja. Az új szervezet, a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. március elejére már megtalálta újszerű pályázataival a vállalkozásokat. A kezességvállalásban érdekelt Start pedig végre azt tapasztalhatja - fejtette ki Szakáll Gábor üzletág-igazgató -, hogy gyakorlatilag minden gazdaságfejlesztési kategóriában komoly kereslet mutatkozik, a MAG Zrt. közel kétezer új ügyfele közül sok igénybe is veheti a pénzügyi szolgáltató munkáját. Szakáll Gábor emlékeztet rá, a legutóbbi időkig csak azon GVOP-nyertesek kopogtattak be a Starthoz, amelyek még 2006-ban szereztek jogot a versenyképességüket javító támogatásra, s annak nyomán a kezességvállalás igénybevételére.

A támogatásokat közvetítő államtól hosszú hónapok óta elforduló vállalkozások közül nem egy mintha feladta volna eddigi sündisznó állását: mind a vállalkozásfejlesztési "piacon", mind a regionális intézményeknél - szinte az uniós források növekedésének arányában - bővülni kezdett a kereslet. S ezt nem csupán a Start Zrt. üzletág-igazgatója tapasztalta így, remélve, hogy érdemben bővül kezességvállalást kérő ügyfeleik száma, hanem a kisebb vállalkozásokat "helyben" segítő intézményrendszer szakembere is. Juhász István, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója szerint nem csupán az a változás, hogy legalább hatvan pályázattípust kínálhatnak már a legközelebbi jövőben is a regionális operatív programok alapján, hanem az is, hogy legújabban képes találkozni az ország legszegényebb térségeiben működő, banki szempontból szinte láthatatlan vállalkozás és az uniós források azon kínálata, amelyik már jóval reálisabb, teljesíthető feltételek mellett ajánlja fel a támogatásokat. Magyarán van "olcsó" áru, és van kis vásárlóerővel rendelkező vevő.

A nagyobb "léptéket" képviselő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ pedig azt könyvelhette el, hogy az év elején elindult pályázati időszakban eddig 1700 vállalkozás szerepelt jó eredménnyel, elnyerve 38 milliárd forint uniós támogatást. Ezen túl pedig a nehezebben finanszírozható mikrovállalkozások közül még a legkisebbek is alanyai lehetnek a mikrohitelezés legújabb programjának. Ebben a körben a beruházási hitel folyósításához kell ugyan önerő a projekt teljes költségének legalább 20 százaléka erejéig, de a hitel akár 6 millió forint is lehet maximum 60 hónap futamidővel. A MAG Zrt. kommentárjának a lényege pedig az, hogy ha valami, akkor ez a 80 milliárd forintos program párját ritkítóan sikeres lesz - egyszerűen beindulnak a vállalkozások.

Előfeltétel az érdemi információ

Vajon mit jelentenek ezek a változások? Azt-e, hogy már annyira "kiéheztek" a jellemzően tőkeszegény, az utóbbi hónapokban-években adókkal, nem kedvező árfolyamokkal, körbetartózással, csökkenő vásárlóerővel találkozó vállalkozások, hogy mindegy milyen áron, de forráshoz, uniós támogatásokhoz akarnak jutni? Nem bánják, hogy fedezet címen odaveszhet teljes ingatlanvagyonuk, csak túléljenek még egy-két évet, hátha lesz valami megoldás? Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy a MAG Zrt. első új ügyfeleiként jegyzett több mint másfélezer vállalkozás elhitte: valóban normalizálódik az a környezet, amelyben találkoznak az állam uniós pénzeket közvetítő intézményrendszerével.

A nemrégiben még a "túloldalhoz" tartozó, a vállalkozói szférát képviselő Ormosy Gábor - ma már a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. vezérigazgatója - a Piac és Profitnak el is mondta, hogy egykori cége kétféle pályázattípust különböztetett meg. Az egyiknek az volt a fő jellemzője, hogy folyamatos fejfájást, komoly gondot okozott a cégeknek, mivel nem tudták, hogy hogyan, milyen kontrollok mellett kell teljesíteniük a túl óvatosan, nem eléggé szakszerűen, olykor vállalkozásidegen pályázati követelményeket. Ezért aztán az operatív programokban kínált forráslehetőségnél is azt vizsgálta Ormosy Gábor cége, hogy hol van érdemi információ. Olyan tájékoztatás, amilyenből megtudható, hogy pontosan mit várnak el a pályázótól. Így lehetett előre kalkulálni, lehet felelősen dönteni, és persze pályázni.

Ezt az alapvetést hozta magával a "túloldalra" a Mag vezérigazgatója: az alapos tájékozódás lehetőségét kínálják tehát minden egyes pályázat esetében. Ez olyannyira igaz, hogy most például a monitoringrendszer - a projektek teljesülésének ellenőrzése az elszámolást követően - is előre kiismerhető, ismert dokumentumokat kell egyszerű módon produkálniuk a cégeknek. Az, hogy mekkora az esélye egy helyszíni ellenőrzésnek, a pályázat típusától függ: 50 millió forint feletti támogatás esetén a projekt során legalább egyszer biztosan meglátogatják az ügyfelet a MAG Zrt. ellenőrei, az alatt ez az esély körülbelül 20 százalékos. "Bosszúságfaktorokkal" pedig nem találkoznak a MAG Zrt. partnerei, már csak azért sem, mert még e helyszíni kontrollok sem rajtaütésszerű akciók, hiszen - tudtuk meg Magyar Gazdaságfejlesztési Központ főosztályvezetőjétől, Gáspár Bencétől - legalább három munkanappal előre értesítik a vállalkozást az ellenőrzésről, az azzal kapcsolatos teendőiről, a szükséges dokumentumokról.

Annak a cégnek, amelyiknek pályázattól függetlenül is rendben van az adminisztrációja, nem jelent fájdalmas munkatöbbletet a nyilvántartás. "Az pedig nem lehet kérdéses, hogy a közpénzek felhasználóit elszámoltassák a közpénzek felhasználásáról" - fogalmazza meg a közhelynek számító tételt immáron Ormosy Gábor. Ez is "csak" azt jelenti, hogy a pályázati kiírásban szereplő speciális feltételek teljesülésére kíváncsiak. Ha például árbevétel-növekedést vállalt a pályázó, akkor azt kontrollálja is a MAG Zrt., az amúgy teljesen objektív adatok alapján. Hasonló a "megméretés" a kevésbé egzakt végeredményt - javuló hatékonyságot, foglalkoztatást - ígérő pályázatok esetében is.

A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ igyekezete szerint talán tényleg kiiktatódnak a pályáztatás rendszeréből az előre nem látható feltételek, transzparenssé, mind inkább normatívvá válik az uniós források elnyerése, felhasználása. A folyamatban lévő, egy-két évvel ezelőtt elindított élő programok e percben is magukon viselik azt, hogy a startvonalhoz sem engedett cégekkel, a megnyert pénzek kifizetésének bürokratikus elodázása miatt kényszerpályára terelt projektekkel nem lehet felgyorsítani a gazdasági fejlődést. Ennek az örökségnek a része az is, hogy fékekkel, "magasabb szintre" terelt döntésekkel, lassú kifizetésekkel, zároltatott bankszámlákkal védték magukat a hivatalnokok.

Talán mégis belevágnak

A kis- és középvállalkozások zömének sokféle negatív élménye nehezen kopik, nehezen múlik el, de talán mégis elkopik és elmúlik, hiszen valami változik, újjá formálódik - nem csupán a szépen mutató statisztikus adatok, a pályázatokra jelentkezők egyre nagyobbodó száma, hanem a hétköznapok tapasztalatai alapján is. Az talán túlzás - távol áll a tipikustól -, amit egy projektnyertes állított magáról és a pályáztatás Kánaánjáról egy kormányzati honlapon: "Az ellenőrzésekre különösebben nem kellett készülni, minden dokumentáció rendszerezve rendelkezésre állt. Az ellenőrző hatóságok pedig előre elküldték az előkészítendő dokumentumok listáját. Az ellenőrző hatóságok rendkívül korrekt módon, segítőkészen viselkedtek."

De az sem volt túlzás, amit egy prosperáló vállalkozás vezetője képviselt még egy fél évvel ezelőtt is. Bozsó Julianna, a VirusBuster ügyvezetője a legutóbbi időkig úgy tartotta, hogy a szükséges biztosítékokat nem tudják úgy és annyi időre kivonni a vállalkozásukból, hogy rentábilis legyen számukra az ügylet. Volt már arra példa, hogy kiszámolták: ha nem pályáznak, de jól ütemezve önerőből finanszírozzák a projektjeiket, akkor jobban járnak.

Mostanában azonban jó okuk van megvizsgálni, talán valóban van más út is ahhoz, hogy fejlődni tudjanak. Az elmúlt néhány hónapban előremutató dolgok történtek, például a pályázatok biztosítéki rendszerében. Az ügyvezető - tudta meg tőle a Piac és Profit - hajlik arra, hogy, idézzük, "amennyiben ezek a folyamatok - amelyek a vállalkozások számára nem lehetetlenítik el a pályázatokon való részvételt - folytatódnak, örömmel vennénk részt bennük".

Hogyan máshogyan?

Pályázati rendszerek gazdaságtörténet is az, ahogyan a szaktárca összefoglalja az elmúlt pár év történését, illetve a jelent, a folytatást. Leskó Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Miniszérium főosztályvezető-helyettese elmondja: 2004 és 2006 között az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében elsősorban a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) felhívásaira nyújthatták be pályázataikat a kis- és középvállalkozások. Ebben az időszakban a pályázati rendszer a jelenleginél bonyolultabb volt, a vállalkozóktól túlzott mértékű biztosítékokat követeltek, a pályázatok elbírálásában részt vevő közreműködői szervezetek eljárásai bonyolultak és egymástól eltérőek voltak, a támogatási folyamat hosszú volt, és ezen belül elhúzódott a támogatás kifizetése. A 2004 és 2006 között meghirdetett pályázatokból nyert tapasztalatok alapján átalakítottuk a pályázatok elbírálásában részt vevő közreműködői szervezeteket, egyszerűbbé tettük a pályázati eljárásrendet, és enyhítettünk a biztosítékadási kötelezettségen is.

A pályázatok elbírálásának rövidebbé tétele, az elbírálásban részt vevő szervezetek hatékonyabbá, pályázóbarátabbá tétele érdekében a GVOP közreműködő szervezeteinek összevonásával új közreműködő szervezetet (Mag Zrt.) hoztunk létre. A szervezeti átalakítás révén a következőket értük el:

Gyorsaság a támogatás odaítélésében, szerződés megkötésben, támogatás folyósításában, transzparens működés, költséghatékonyság. Egyes pályázatoknál az elbírálási idő a korábbi legalább 3 hónapról negyedére, kevesebb, mint 3 hétre csökkent.

Azonosan kiváló minőségű ügyintézés - országos ügyfélszolgálati hálózat (a Magnak minden megyeszékhelyen van ügyfélszolgálati irodája).

Aki felkeresi az ügyfélszolgálatot, az ügyintézővel tud érdemi párbeszédet folytatni.

A pályázati rendszer egyszerűsítése érdekében a következő lépéseket tettük:

• Támogatási összegtől függően különböző eljárásrendet vezettünk be a gyorsítás érdekében. 10 millió forint támogatási összeg alatt megjelenik a normatív pályázat.
• Pályázási lehetőség komplex vállalkozásfejlesztési projektekre. A pályázónak nem kell külön pályázatokat benyújtani, különböző pályázati ablakokra, szélesebb elszámolható költségkör.
• A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a pályázat beadásához szükséges mellékletek száma jelentősen csökkent.
• A pályázatokat a kitöltőprogram segítségével lehet elkészíteni, mely figyeli az egyes adatlapok közti logikai megfeleléseket és a matematikai összefüggéseket. Csak a teljesen kész pályázatot engedi lezárni és beadni.
• A 2007. évi első körös pályázatok már 2007. január 30-án megjelentek az interneten, és lehetett készíteni őket a beadásra.
• A pályázatok értékelésére kialakított pontozásos módszert tovább pontosítottuk, ezáltal a szubjektív elemek száma a minimálisra csökkent.

Korábban a kis- és középvállalkozások pályázását jelentősen megnehezítette a túlzott biztosítékkérés. Ennek orvoslására a következő enyhítéseket tettük a biztosítékadási rendszerben:

• A biztosítékadás alóli általános mentesség értékhatára 5-ről 10 millió forintra nőtt.
• A támogatás 120 százalékáról 100 százalékára csökkent a biztosíték mértéke.
• A fenntartási időszakra 50 millió forint alatti támogatásnál nem kell biztosítékot adni, 50 millió forint feletti támogatásnál a támogatás 50 százalékára csökkent a biztosíték mértéke.

A vissza nem térítendő támogatásokon felül újabb pénzügyi eszközöket (mikrofinanszírozó, garancia- és tőkekonstrukciókat) vezetünk be 2007. év végén és 2008. év elején.