A távközlési szolgáltatások - és ezen belül az adatkommunikáció - terén a kis- és középvállalatok (kkv) ugyanolyan biztonságos, stabil megoldásokat igényelnek, mint a nagyvállalatok, amelyek számára már évek óta számos adatkommunikációs megoldást kínáltak a távközlési szolgáltatók, kezdve a felügyelt bérelt vonaltól a közelmúlt újdonságaiig, az IP megoldásokig. A kisebb cégek számára azonban a szolgáltatások árai túl magasak voltak, holott a több telephelyes vállalatoknak - a kereskedelmi és szolgáltatói szektorban mérettől függetlenül - szükségük lenne hasonló megoldásra zökkenőmentes működésük érdekében.

Igény és technológia találkoztak

Az, hogy a több telephelyes középvállalatok fogékonyak lehetnek a különböző, a vállalat teljes adat- és üzleti kommunikációs igényét kielégítő szolgáltatásokra, a Bell Research 2005 júniusában készített piackutatásából is kiderül. A vállalati szegmens adatkommunikációs igényeire vonatkozó tanulmány szerint a hazai ötvenfős vagy ennél nagyobb gazdálkodószervezetek egyharmada - több mint kétezer társaság - ma még nem folytat semmilyen irányban adatkommunikációs tevékenységet. Ezeknek a szervezeteknek közel fele rendelkezik több, átlagosan öt-hat telephellyel, amelyek virtuális összekötése a cég működési költségét csökkentő tényező lehet. Tehát nagyságrendileg ezer olyan vállalat van Magyarországon, amelyeknél a jövőben felmerülhet az igény a telephelyek közötti adatátviteli szolgáltatások iránt.

A kutatásból az is kiderül, hogy a kkv-k körében elsősorban az olcsóbb, kisebb technológiai felkészültséget igénylő adatkommunikációs szolgáltatások értékesítése lehet sikeres. Erre mostanáig nem létezett megfelelő technológia, ám a szélessávú internet - elsősorban az ADSL - elterjedése és költségének csökkenése, az IP alapú kommunikáció fejlődése, valamint az ezzel párhuzamosan megszülető biztonságos titkosítási protokoll lehetővé tette az IPsec, az olcsó nyílt internetes adatátviteli szolgáltatás létrejöttét. A két legnagyobb távközlési szolgáltató, az Invitel Rt. és a Magyar Telekom Csoport pedig mára ki is dolgozta termékét a kisebb cégek számára. Persze az alacsonyabb ár kompromisszumokra is késztet.

Reális válasz reális igényre

Az adatátviteli megoldások az elmúlt húsz év során jelentős fejlődésen mentek keresztül. A drága, felügyelt bérelt vonali szolgáltatást, illetve a robusztus technológiai hátteret igénylő Frame Relayt egyre inkább az IP alapú megoldások váltották fel. A vállalati telephelyek és egyéb végpontok IP-VPN, azaz virtuális magánhálózatba integrálása az elmúlt években tört előre.

A VPN hálózatokat a szolgáltató birtokolja végponttól végpontig, és ez determinálja a minőségüket is. A virtuális magánhálózati szolgáltatás rendelkezésre állási ideje átlagosan 99,5 százalék, de igény esetén ennél magasabb érték is elérhető megfelelő alternatív útvonalakkal. Rézvezetéken hatvannégy kilobit/másodperctől két megabit/másodpercig terjedhet az átviteli sebesség, optikai kábellel azonban nagyobb - akár százötvenöt megabit/másodperc, illetve bizonyos esetekben hatszázhuszonkettő megabit/másodperc - sávszélesség is elérhető. Arra a célra, hogy az adatokat egy hálózatban kezeljék, eddig csupán a bérelt vonali szolgáltatás létezett, ez azonban csak a szimmetrikus sávszélességet és a maximális rendelkezésre állási időt igénylő cégeknek lehetett rentábilis. A kisebbeknek maradt a fax, e-mail és az adatletöltés internetről.

Az internet sávszélességének drasztikus növekedése által életre kelt IPsec megoldás azonban az IP-VPN megoldáshoz hasonló integrált adatkezelést tesz lehetővé a közcélú internethálózaton keresztül. Ezért tudják a szolgáltatók az ezen a technológián alapuló termékeket olcsóbban kínálni, bár ez bizonyos minőségi különbséget is eredményez. A szolgáltató egyrészt kisebb sávszélességet, másrészt rövidebb rendelkezésre állási időt tud garantálni, és a megoldás önmagában ma még nem alkalmas tökéletes minőségű hang- és videokonferencia lebonyolítására (A VPN viszont nemcsak adat-, hanem beszédforgalom továbbítására is alkalmas, belőle nemzetközi és mobilhívások kezdeményezhetők.) A raktárkészlet-nyilvántartás összekötésére, a belső levelezés költséghatékonnyá tételére, a távmunkahelyek belső hálózatba való integrálására viszont igen, méghozzá az IP-VPN szolgáltatás áránál jóval olcsóbban. Az egyik szolgáltatónál például egy négy végpontos - egy központ és három végpont - kétszázötvenhat kilobit/másodperc sebességű összeköttetést megteremtő bérelt vonali hálózat egyéves szerződése 290 ezer forint, míg ugyanezekkel a paraméterekkel egy interneten keresztül megvalósuló integráció 110 ezer forint.

Ambiciózus jövőképek

A jövőben alapvetően az internet sávszélességének - és így a "felesleges" kapacitásoknak - a növekedése várható, így azt egyetlen távközlési szolgáltató sem kérdőjelezi meg, hogy pár éves távlatban a hagyományos csatornákat leváltja a legfiatalabb média. Az internet ugyanis a lehető legköltséghatékonyabb terepe akár a hang-, akár az adatkommunikációnak. Ennek egy előfutára az adattovábbításra kidolgozott IPsec.

Persze megfelelő IP készülékkel már ma is lehet interneten keresztül beszélgetni, jóllehet a minőség terén még - ideig-óráig - kompromisszumokat kell kötni, illetve az internetszolgáltatás rendelkezésre állási ideje sem garantálható egyértelműen. Bizonyos esetekben, például az otthon végzett irodai munkánál vagy egy távolabbi raktár készletének ellenőrzésénél - mindez nem is olyan követelmény, amely a működést veszélyeztethetné. Tehát míg egy nagyvállalat igényeinek ma még biztos, hogy csak a virtuális magánhálózat, tehát az IP-VPN felel meg, addig a költségérzékenyebb, időszakos felhasználó számára az adatkommunikáció új korszaka az IPseckel nyílik meg. A további fejlődés záloga pedig a szolgáltatók és eszközgyártók megfelelő együttműködése lesz.