Talán éppen a világgazdasági növekedés lassulása magyarázza, hogy a cégek ma egyre kényesebben ügyelnek egy dologra: azokat a funkciókat, amelyek nem tartoznak szorosan a vállalat alaptevékenységéhez, minél olcsóbban kell elvégezni. A fejlett gazdaságú országokban már rájöttek, hogy erre az a megoldás, ha a járulékos feladatokat teljes egészében vagy részlegesen kihelyezik, ám már az is sokat segít, ha a meglévő infrastruktúra üzemeltetését rábízzák egy erre szakosodott szakértő vállalatra.

Dinamikusan növekvő ágazat

Az IDC adatai szerint a magyar IT-piacon is az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat az outsourcing. Míg 2000-ben 12 százalékkal részesedett az információtechnológiai szolgáltatások akkor 460 millió dollár nagyságú hazai szektorából, ma 14 százalékra tehető ez az arány, a piac nagysága pedig már meghaladja az 500 millió dollárt – mondja Oliver Reindl, az IBM Magyarország Kft. többségi tulajdonában lévő ISC Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
Richard Brodkorb, az IBM Strategic Outsourcing divíziójának regionális alelnöke így magyarázza a jelenséget:
– A cégek – költségeik csökkentése érdekében – ma egyre gyakrabban mindenekelőtt az alaptevékenységeikre koncentrálnak, és nem stratégiai feladataikat más vállalathoz helyezik ki. Ezt a tendenciát csak erősíti, hogy egy vállalatnál a munka mennyisége állandóan változik, amihez folyamatosan hozzá kellene igazítani a számítástechnikai erőforrásokat. Ráadásul a gyorsan avuló technológiai környezettel való lépéstartás szüntelen infrastruktúra-fejlesztést igényelne, nem is beszélve a humánerőforrás-oldalról. Mindez – az igények függvényében – időnként komoly beruházást, máskor meg visszafejlesztést jelente. A feladatkihelyezéssel azonban rugalmasan lehet alkalmazkodni a piac hektikus folyamataihoz.

Mennyit ér?

A bérmunka egyik, ámde nem a legfontosabb hozama a minimum 15 százalékos költségmegtakarítás. A területre specializálódott partnerrel kötött „házasság” első évének letelte után azonban – mondják a szakértők – ennél is többet jelentenek majd az innovatív megoldások, a bevont technológiai háttér.
– Ám ha valaki csak a direkt informatikai költségeit hasonlítja egy szolgáltató ajánlatához, miközben kiköti: a rendszer felépítése, üzemeltetésének módja maradjon a régi, a partner ajánlatát valószínűleg drágának fogja találni – mondja Roháj Gábor, a Compaq Services üzletág igazgatója. – De ha a leírt informatikai költségvetéshez hozzáadjuk az összes járulékos rejtett költséget – például a létesítmények üzemeltetési díja, a tőkelekötés, a kockázatok –, már átbillen a mérleg. És különösen 2001. szeptember 11. óta, amikor is az IT-infrastruktúra üzemeltetésének és az adtabiztonságnak a garantálása rendkívüli módon felértékelődött.
A jó szolgáltatók valóban képesek a vállalkozás IT-rendszerének hatékonyabb üzemeltetésére, hiszen a működtetett eszközök nagyobb száma már önmagában is növeli a hatékonyságot. Ráadásul nekik szélesebbek a lehetőségeik arra, hogy szakembereiket képezzék, technológiájukat frissítsék.

– A félreértés, hogy a szolgáltatás drága – folytatja Roháj Gábor az outsourcingot ellenzők érveinek sorolását –, az elvárt színvonalából is eredhet. Elképzelhető ugyanis, hogy a szerződésbe nem a korábbi – esetleg szűkös forrásokból finanszírozott és az üzleti folyamatoknak nem megfelelő – paraméterek, például alacsony rendelkezésre állás, szűkre szabott „helpdeszk” nyitva tartás kerülnek be. Mert – reálisan – a szolgáltatóval szemben a korábbinál magasabb követelményeket támasztanak. Ekkor viszont a költségek is óhatatlanul nőnek, és a múlttal történő összevetés hamis képet ad.
– Nem ugyanannyiba kerül, ha valaki egy esetleges rendszerhiba esetén is folyamatosan dolgozhat, vagy csak néhány órán belül, esetleg egy-két nap elteltével folytathatja a munkát – teszi hozzá Oliver Reindl.

Mérleg vagy készpénz

Tény, hogy az erőforrás-kihelyezésnél a vállalat vagy készpénz- vagy mérlegoldalon nyer többet. Ám Roháj Gábor mindenkit óv attól, hogy ilyen alapon döntsön egy központi feladat, az informatikai rendszer működtetésének kiszervezésekor. Ezek csak időleges szempontok – magyarázza a szakértő –, és elképzelhető, hogy az a szolgáltató, amelyik az eszközkivásárlásban a legjobb feltételeket kínálja, nem képes hosszú távon biztosítani az optimális üzemeltetési hatékonyságot. Ha figyelembe vesszük, hogy az outsourcing szerződések időtartama öt–tíz év, valószínű, hogy a kezdeti előnyökért hosszan és drágán kell fizetni. Röviden szólva: ez a hitelfelvétel igen drága formája. Hasonló a helyzet a mérlegjavítással. A kiszervezés egyszeri mérlegjavító hatása nem ismételhető. Ha egy vállalat a mélyebb gondok elfedésére használja a kiszervezést a szerződéskötés évében, legkésőbb egy év múlva felszínre kerülhet mindaz, amit addig elrejtett.
Egy eddig a vállalat belső ügymenetébe beépült folyamat külső cégre bízása a partnerek közötti bizalom meglétét feltételezi. Ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni a számos szakmai és anyagi vonatkozású érv mellett.