A kormány új gazdaságélénkítő csomagjának, az Új Magyarország Vállalkozói Programnak keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások kedvező kamatozású hitelt vehetnek igénybe, s a jövő év végére az adminisztrációs terhek 20 százalékos csökkentése is a program részét képezi. Az e kör számára kiírt pályázatokon az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében eddig 556 vállalkozás 35 milliárd forint európai uniós támogatást nyert. A támogatások segítségével a vállalatok összesen 140 milliárd forint értékű beruházást valósíthatnak meg. Az esetek egy jól meghatározott, széles körében jelentősen felgyorsult, 3 hónapról 3 hétre csökkent a pályázatok elbírálási ideje.

A vállalkozásfejlesztési támogatások célja, hogy javuljon az innováció, és több munkahely jöjjön létre ebben a szektorban. Nagyrész ezen múlik az ország nemzetközi versenyképessége is. Az üzleti környezet minőségének további javítása elengedhetetlen, bár a Világbank az országokat e szempontból rangsoroló listáján Magyarország az egy évvel korábbi 66. helyről a 45. helyre lépett előre.

Az ÚMFT keretében március elseje óta adhatnak be pályázatot a magyarországi vállalkozások. Az eltelt hét hónap alatt összesen több mint 3000 pályázat érkezett. Ezekből 1900 vállalkozás kap támogatást 39 milliárd forint értékben. A számítások szerint ez 150 milliárd forint értékű beruházást generál majd. A pályázatok nyertesei között sok a gépipari cég, de az építőipariak és vegyipariak is sikeresek voltak. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondása szerint Győr-Moson-Sopron és Fejér megyéből kiemelkedően sok vállalkozó kap támogatást, de nagy számban találhatók a győztesek között borsodiak, csongrádiak is. A cégeknek a közpénzért cserébe növekedést kell produkálniuk.

A komplex vállalati technológiafejlesztésre 340 mikro-, kis- és középvállalat nyújtott be pályázatot. A támogatási szerződések megkötése után 216 vállalkozás összesen 5,6 milliárd forint uniós forráshoz jut eszközbeszerzéshez, információstechnológia-fejlesztéshez, gyártási know-how-vásárláshoz. A támogatás mértéke az összes elszámolható költség 30 százaléka.

Az exportorientált vagy beszállító vállalkozások jövedelemteremtő képességét javító gazdaságfejlesztési program másik kiírására 120 pályázat érkezett be, közülük 98 részesül 50 és 500 millió forint közötti támogatásban, összesen 16 milliárd forint értékben.

A munkalehetőség-teremtő beruházások támogatását célzó pályázati konstrukcióban 116 vállalkozó csaknem 3 milliárd forintos, beruházást segítő vissza nem térítendő összeghez jut 40 százalékos támogatás mellett. A hátrányos helyzetű településeken működő cégek közül 62 társaság teljesítette a feltételeket, ezek összesen 8,7 milliárd forint uniós támogatást fordíthatnak terveik megvalósítására.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a kkv-k versenyképességét növelő korszerű tudás- és ismeretanyag megszerzésére 300 millió forintos kerettel pályázatot írt ki gazdasági érdekképviseletek, kamarák, szakmai szövetségek részére. Gérnyi Gábor, a GKM főosztályvezető-helyettese tájékoztatása szerint támogatható a szakmaspecifikus európai uniós képzés, az EU-s "legjobb gyakorlatok" (best practice) módszereit megismertető tanfolyam, a multimédiás távoktatás, a hálózatépítő tréning, az európai vállalkozói információs napok rendezvény, a vállalkozói készséget és tudatosságot növelő tréning szervezése, a kiadványok és információs anyagok készítése. A keretösszegen belül a határon túli programokra 130 millió, míg a magyarországi programokra 170 millió forint vissza nem térítendő támogatás osztható szét. A legfeljebb 10 millió forintos támogatási összegre 2007. október 15-étől november 15-éig lehetett pályázatokat benyújtani. A támogatásra jogosultak még egyesületek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulások, kistérségi társulások, felsőfokú oktatási intézmények. A keretösszeg forrását a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat fedezi.

A határon túli alprogram a magyar kkv-k nemzetköziesedését és egyidejűleg a határon túl élő magyarság szülőföldjén maradásának és egzisztenciális biztonsága megteremtésének elősegítését tűzi ki célul. A programok Kárpátalján, a Vajdaságban, Erdélyben, a Felvidéken, a Drávaszögben, a Muravidéken és Burgenlandban valósulhatnak meg. A támogatási összeg a célterületek szerint differenciáltan - az európai integrációból hosszabb távon kimaradó kárpátaljai és vajdasági régióban - az adott projekt költségének akár a 90 százaléka is lehet. A magyarországi alprogram esetében a támogatás intenzitása is differenciált aszerint, hogy a program az ország hátrányos térségében bonyolódik-e, vagy nem.

Tízmilliárd szélessávra

A hatékony, versenyképes állam egyik alapfeltétele az e-kormányzat megbízható működése. Ehhez szükség van arra, hogy az adott ország személyiszámítógép- és internetpenetrációja magas legyen. Az infokommunikációs hátrány ledolgozása a régiókban nagy feladat, épp ezért pályázhatnak a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében 10 milliárd forintra az idén és jövőre azok a vállalkozások, amelyek ellátatlan térségekben építenének szélessávú internetes hálózatot. A pályázaton olyan vállalkozások vehetnek részt, amelyek legalább 2 éve jogszerű elektronikus hírközlési tevékenységet folytatnak, és árbevételük több mint 50 százaléka elektronikus hírközlési tevékenységből származik.

A konstrukció keretében nyílt pályázati eljárással, kistérségenkénti versenyeztetéssel választják ki a támogatásban részesülő nyertes projekteket. A pályázat célja, hogy 2010-re a magyar lakosság 95 százalékának lakhelyén rendelkezésre álljon a szélessávú internet. A program keretben 522 településen 90 ezer háztartás juthat másodpercenként 512 kilobit, illetve 2 megabit közötti sebességű szélessávú internet-hozzáféréshez.

Üzleti alapon működő kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltatóközpontok kialakítására nyújthatók be pályázatok 2007. december 10. és 2008. január 15. között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tájékoztatása szerint. Olyan hazai gazdasági társaságok pályázhatnak, amelyekben valamelyik pólusváros önkormányzata vagy egyeteme legalább 5 százalék tulajdonhányaddal rendelkezik.

Ha Budapesten vagy Gödöllőn kerül sor a beruházásra, akkor a közép-magyarországi program 2007-1.1.3/B kódjelű pályázata keretében nyerhető el az uniós támogatás. Ha a többi pólusváros valamelyikében valósul meg a fejlesztés, akkor a központi gazdaságfejlesztési program 2007-1.2.2 jelű pályázati kiírása keretében vehető igénybe. Az elnyert összeg infrastrukturális és ingatlanberuházásra, műszaki berendezések vásárlására és üzembe helyezésére, licenc és know-how beszerzésére, valamint információtechnológiai fejlesztésre fordítható. A támogatással a pályázóknak lehetőségük nyílik a szolgáltatóközpont működését segítő minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, illetve szabványok bevezetésére.

Budapesten és Gödöllőn 0,5-3 milliárd forint között lehet a megszerezhető forrás összege. A többi pólust érintő projekteknél 1-5 milliárd között mozoghat a megítélhető támogatás, de egyik esetben sem haladhatja meg a beruházás összköltségének a felét.

A fejlesztéspolitika célja, hogy a pólusvárosok az ország fejlődési központjai, vagyis a növekedés regionális motorjai legyenek. Budapest mellett Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc, Győr és a Székesfehérvár-Veszprém tengely köré szerveződik majd a következő években a magyar gazdaság dinamizálása. Ennek első lépése, hogy a pólusvárosok most milliárdokat kaphatnak kutatásfejlesztésre és innovációra, hogy könnyebben bekapcsolódhassanak Európa vérkeringésébe.

Az ÚMFT keretében összesen 65 milliárd forint értékben jelennek meg folyamatosan kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok. Egyed Géza gazdaságfejlesztési szakállamtitkár szerint a magyar K+F szektor teljesítménye messze elmarad az uniós átlagtól. Az állami ráfordítások átlagos szintje mellett a magánszféra K+F befektetéseinek szintjét kellene növelni. Ezért a Gazdaságfejlesztés Operatív Programban és az annak forrásait kiegészítő régiós operatív programokban megpályázható összegekkel a vállalati innovációt és a cégek, valamint a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek közötti együttműködést kiemelten támogatják.

A pályázati csomagban a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások csaknem 35 milliárd forintra pályázhatnak a versenyképességük növelését szolgáló innovációs fejlesztésekre. Ezt egészíti ki egy 30 milliárd forintos, a kutatás-fejlesztésre fokuszáló felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomag, amely az egyetemek beruházásait segíti. Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a jövő a tudásban van, s az uniós források jelentős részét kívánják arra fordítani, hogy hosszú távon egy második gazdasági szerkezetváltás valósulhasson meg. Most azt kell megoldani, hogy az olcsó béreken alapuló gazdaságból a minél inkább a tudáson alapuló gazdaság jöjjön létre, melynek bázisait az egyetemek jelentik.

A külföldön is terjeszkedni kívánó vállalkozásoknak idén meghirdetett kereskedelemfejlesztési pályázatok benyújtására meghatározott időszakot az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 2007. november végéig meghosszabbítja. A GKM 250 millió forint többletforrást biztosít a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását, külpiaci értékesítését szolgáló pályázatok támogatására az eddig elkülönített 500 millió forint felett. Így a pályázó vállalkozások ebben az évben összesen 750 millió forint vissza nem térítendő támogatást fordíthatnak külföldi kiállításon való részvételre, külföldi kiállítás, illetve kísérő rendezvények szervezésére, nyomdai úton előállított kiadványok és elektronikus adathordozók készíttetésére, hirdetések megjelentetésére, piaci szervezet egyes költségeire, nemzetközi szervezeti tagdíjra, valamint megfelelőségtanúsítási eljárásra.