Az Egyesült Államokban ősszel söpört végig a nagy mozihálózatok csődhulláma. Májusban már tönkrement egy artmozihálózat, a dominóeffektust mégis a nagyok bukása tette látványossá.

Megaplex-szindróma
A piac két legnagyobb szereplője, a vezető Regal Cinemas és a Loews Cineplex Entertainment is nehéz napokat él meg. Bő két hónapon belül több mozihálózat is csődöt jelentett: a Carmike Cinemas (652 millió dolláros tartozás) augusztus 8-án; az Edward Theatre Circuit (40 millió veszteség) augusztus 24-én; a United Artists Theatre szeptember 5-én; a General Cinema (17 milliós veszteség) október 11-én.

A csődsorozat egyik oka 1995-ös keltezésű: ekkor nyílt meg az első, több mint 14 termet üzemeltető megaplex, amire aztán az összes piaci szereplő heves utánzó-követő terjeszkedése következett. Öt év alatt az amerikai mozitermek száma 27 ezerről 38 ezer fölé ugrott.

Az expanzió intenzív szakasza éppen csak befejeződött, amikor nyilvánvalóvá vált: nem számoltak a tartalomszolgáltató szektor nem túl szerencsés felhozatalával. A 40 százalékos éves részesedésével fő mozis szezonnak számító nyár nem sok igazi kasszasikert tartogatott 2000-ben, a jegybevételek 7 százalékkal estek vissza 1999-hez képest. A legnagyobb mozislágerek sem igen lépték túl a bűvös 200 milliós határt (Mission Impossible 2,214 millió, Gladiátor 184 millió, Viharzóna 178 millió), míg az előző évben olyan sikerek kényeztették a mozihálózatokat, mint A baljós árnyak (430 millió), a Hatodik érzék (260 millió) vagy az Austin Powers 2 (206 millió).
A moziüzemeltetők és filmforgalmazók egyöntetűen az évszázad legrosszabb nyaraként értékelték az 2000. évit.

Sokfunkciós mozik, egyedi programok
Magát a mozi intézményét kell újragondolni, állítja a produceri múlttal, 30 filmet felölelő filmográfiával rendelkező Bernard Stampfer, a Deutsche Bank film- és tévérészlegének alelnöke. Az interaktív média felemelkedésének korában az eddigi passzív mozizás élménye már nem elégséges motiváció a mozijegy megváltásához.

– A multiplexeknek kommunikációs központokká kell változniuk, a nézői igények fokozottabb figyelembevételével. A közeljövő mozitermeiben akár vállalati összejövetelt is tarthatunk földrészeken átívelő, mozivászon-méretű mozgóképes konferenciabeszélgetéssel egybekötve, levetíthetjük barátainknak a nyaralásunkon készült videofelvételeket, de az Oscar-díj-kiosztást, a futballmeccset és a popkoncerteket is közösségi buliként élvezhetjük egy multiplexben – sorolja a példákat Stampfer.

Számos szakértő szerint viszonylag rövid időn belül az ilyen egyedi megoldások adják majd a teremkihasználtság több mint 50 százalékát. Talán a mai SMS-jegyrendelés is átalakulhat egy interaktív játékfilmes vetítési program alapjává, ahol a nézők jegyigényei szavazzák meg, melyik filmet vetítik szombat este. A Paramount filmstúdiót és a Music Televisiont birtokló Viacom médiakonszern 108 mozit számláló kanadai hálózatában, a Famous Playersben már sikeresen tesztelte a közönségigényeket: havonta birkózómeccseket kínált a nézőknek az Ökölvívó Világszövetséggel együttműködésben és a Bell ExpressVu műholdas összeköttetésével.

– A jövő mozijának multifunkcionálisnak kell lennie, ha életben akar maradni – mutat rá Bernard Stampfer, aki az Európai Unió Médiafejlesztési Ügynöksége (EMDA) állandó szakértője, az Európai Filmakadémia tagja is.

Digitális átállás
Az elkövetkező időszakban a filmeket digitális kamerákkal rögzítik, s a kész alkotások is digitális fájlok formájában érkeznek meg a filmszínházakba. A digitális vagy elektronikus mozinak (d-, illetve e-cinemának) is nevezett új forgalmazási láncban a stúdiók először lekódolják filmjüket, védve azt a hackerek elől, majd egy központi szerverről egyidejűleg átküldik több száz moziba, ahol „kicsomagolják”, merevlemezre rögzítik, és digitális vetítőberendezésekkel juttatatják a „filmet” a vászonra.

Átalakulás számokban

D-mozitermek terjedése
2001: 400 vetítőterem (12 mozihálózat, Mexikó, USA, Franciaország stb.)
2005: 10 ezer vetítőterem
D-mozi kialakításának költségei
Vetítő- és adattároló berendezés alapköltsége: 200 ezer dollár/mozivászon*
Globális átállás: 25 milliárd dollár (100 ezer moziterem)
Digitális filmformátum
2004: a nagy filmstúdiók termésének 100%-a
2010: az amerikai filmgyártás 100%-a
2020: világszerte

*A celluloidkópiás rendszer hasonló költsége 30-40 ezer dollár.

A Financial Times szerint az új forgalmazói rendszer és a digitális formátum elterjedésével annak a laboratóriumi részpiacnak a 90 százaléka feleslegessé válik, amely ma az Egyesült Államokban 750 ezer órányi kópiagyártást felmutató, 2 milliárd dolláros forgalmat realizáló üzletág, globális és totális méretekben pedig évente 5 milliárd dollárt mozgat meg.

Úgy tűnhet, pusztán technikai újításról van szó, azonban a tartalom továbbra is kulcsfontosságú. A nagy közönségbázison nyugvó filmek és alkotóik vezényelhetik a trendet. George Lucas például a Baljós árnyak után – amely, kísérleti jelleggel, négy amerikai nagyvárosban került d-mozi módjára néhány mozi műsorára – az Episode II-t már teljes mértékben digitális kamerával rögzíti, és 2002 elején csak azoknak a moziknak engedélyezi a bemutatását, amelyek beszerzik az új digitális vetítőrendszereket. Hogy mi helyezi a gyártó-producer Lucast ilyen alkupozícióba? Az általa kitalált tartalom, amely 250 milliós rajongói közönséget vonz világszerte.

A digitális transzportálással a moziba is betör a személyre szabottság. A filmalkotók akár minden kulturális régió számára külön vágású filmváltozatot juttathatnak el, más-más hangsúlyokkal.

Fáziskésésben
Kelet-Európában e változásoknak még halvány szelét sem érezni. A régió egyes területein még csak most veti meg lábát a multiplex. Az Andrew Vajna többségi tulajdonában lévő Intercom Rt. 2000 májusában jelentette be regionális terjeszkedését, ami az ausztrál Village Roadshow-val közösen működtetett Hollywood Multiplex mozilánc fejlesztését jelenti: Magyországon (a meglévő 32 moziterem mellé) 8-10 új multiplex építését, Horvátországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában pedig 100 millió dollár értékben 300 moziterem megnyitását a következő három évben. A projekt alapjául 25 millió dolláros, a GE Equityvel, a Raiffeisen magánrészvényes alapjával és az ABN AMRO Danube Venturesszel közösen végrehajtott tőkeemelés szolgál.

– Tőlem nem kapnának ehhez támogatást. Én személy szerint sosem fektetnék be multiplexekbe Magyarországon. Nem hiszen, hogy a következő években bármilyen profitot is tudnak termelni vele – mondja érdeklődésemre Alexander van Dülmen, a leányvállalata révén hazánkban is jelen lévő Kinowelt International vezérigazgatója.

Bernard Stampfer a Deutsche Banktól viszont kiáll a regionális fejlesztés mellett: – A Village Roadshow alaposan leellenőrzi befektetéseit, és Andy (Vajna) is nagyon okos ember.

Van Dülmen egy ponton enged:
– Elfogadom, hogy a román fővárosban szükséges és valószínűleg gazdaságos megnyitni egy mulitplexet. De csak akkor térül meg a befektetett pénz, ha te vagy az első. És ahhoz, hogy egy idegen országba belépj, ismerned kell a helyi piacot, jó partnerekkel és politikai befolyással kell rendelkezned.
Az Intercom valószínűleg nincs híján ezeknek, s a kelet-európai multiplexek megszerzéséért vívott meccs első fordulóját meg is nyerte: a Bukarestben, július elsején megnyitott tíztermes multiplex működésének az első hónapjában 55 ezer jegyet értékesített, felülmúlva a város összes többi mozijának együttes, negyvenezres jegyeladását. Persze az állami moziforgalmazó egyre romló állagú mozijaival könnyű versenyezni.

Aktív Nyugat-Európa
A Kinowelt International azért nem marad ki az európai moziláncok tulajdonosi köréből: novemberben 26 százalékos részesedést szerzett a Village Roadshow németországi hálózatában. A végső cél persze a teljesen saját tulajdonú mozik lánca, elérése pedig a vállalatcsoport Sportwelt részlegén keresztül lehetséges, amelynek célja beszállni futballstadionok építésébe vagy renoválásába. Ezeket bővítenék mozitermekkel is rendelkező szórakoztatóközpontokká. Hogy honnan lesz erre pénz? A német futball-liga tévés közvetítési jogaira (több mint 300 millió dollárt kóstálnak) félretett összegből, amely azért marad a zsebükben, mert a futballszövetség a Kirch Group korábbi szerződését hosszabbította meg, amely viszont máris felfedezte az e-mozit: előfizetéses Premiere csatornájával hat német nagyváros filmszínházaiban szervezte meg a Bayern München mérkőzésének élő mozis közvetítését. Nyugat-Európa máris élénk versennyel kezdte el a mozizás fogalmának újradefiniálását.