Magyarországon a tartós fogyasztási cikkek ára döntő fontosságú a kiválasztáskor. Ez mondjuk egy DVD-lejátszó vásárlásakor még érthető, ám egy nyomtató esetében már hanyagságra vall. Egy printer járulékos költségei ugyanis semmiképpen sem hagyhatók figyelmen kívül, a papír, a tintapatronok, illetve a tonerek olyan jelentős és hosszú távú kiadást jelentenek. Mert ugyan ma már olcsón vásárolhat bárki színes, multifunkciós, egy gombnyomással telepíthető gépet, ám utána döbbenten veheti tudomásul, hogy az üzembe állítása mekkora havi többletkiadással jár a vállalkozása számára. És még az is lehet, hogy rövid időn belül sem a sebesség, sem a minőség, sem a készülékhez kapcsolódó szolgáltatások köre nem lesz elegendő a társaság számára.
A gép a fontos
A legfontosabb döntés persze továbbra is maga a gép. Egy évtizeddel ezelőtt még mindenki a fénymásolásra is alkalmas, szortírozófunkcióval ellátott, A3-as lapméretet is kezelni tudó, szekrényméretű gépeket vásárolta. Igaz, akkoriban a kínálat is jóval kisebb volt, az "ipari" és a magáncélra alkalmas nyomtatók között tátongó űrt nem telítette be igazán semmi. A Gartner egy tavalyi felmérése szerint azonban az A3-as nyomtatóval rendelkezők alig egy százaléka printel is ebben a méretben, vagyis feleslegesen sok helyet és pénzt áldoz egy soha ki nem használt funkcióra. A felmérés egyébként kimutatta azt is, hogy a nagyvállalatok nyomtatási költségei a harmadával csökkenthetők tudatos printerválasztás és -menedzsment eredményeképp. Ez akár többmilliós megtakarítást is jelenthet évente.
A piaci kínálatot alapvetően két fő halmazra oszthatjuk fel: tintasugaras és lézernyomtatókra. Előbbieket általában a "drága, de szebb" jelzőkkel szokták illetni, már ami a képek minőségét illeti. Valóban: fotópapírra jó minőségű képet csak a tintasugaras nyomtatókkal lehet előállítani, még akkor is, ha az utóbbi években a lézernyomtatók igyekeztek ledolgozni hátrányukat e téren. A minőségnek azonban ára is van. Még a legolcsóbb beszerzési forrásokkal sem lehet színes, jó minőségű képet előállítani 60-80 forintnál olcsóbban, ráadásul a tintasugaras nyomtató használata a fekete-fehér nyomtatást is alaposan megdrágítja. Ezzel szemben a lézerprinterek tonerjét jóval ritkábban kell cserélni, így a nyomtatás egy lapra jutó költsége is alacsonyabb, mint tintasugaras testvéreik esetében. Bár a színes printerek térnyerése óriási ütemű, sok cégvezető érdeklődik még mindig a hagyományos, fekete-fehér nyomtatók iránt, amelyek előnye az általában nagyobb lapsebesség és a kisebb fenntartási költség.
A nagyáruházak kínálatában már néhány tízezer forintért kaphatók fénymásoló funkcióval ellátott gépek, de az igazi fénymásoló-szolgáltatások, mint a lapadagolás vagy a -szortírozás, csak a néhány kategóriával magasabb gépek esetében elérhetők. Akik nemcsak néhány fecnit, hanem komoly műveket nyomtatnak rendszeresen, azok számára lehet lényeges, ha a nyomtatójuk nemcsak szortíroz, hanem készre is fűzi a kinyomtatott lapokat. A kínálat bővülésével azonban ezek a lehetőségek még mindig nem szűkítik le eléggé a kört ahhoz, hogy a vásárló egy adott terméknél kössön ki, így újabb és újabb ötletek kellenek ahhoz, hogy a gyártók megállják helyüket a piaci versenyben.
A szakértők sokféle magyarázattal álltak elő a piac csökkenésével kapcsolatban. A lakossági keresleten egyértelműen érződött, hogy 2005 végén a perifériák kikerültek az azóta teljesen megszűnt Sulinet Expressz akcióból. A vállalati felhasználásra szánt nyomtatók forgalmát részben a választást követő megszorítások fogták meg: a kormányzati vásárlások gyakorlatilag eltűntek, a cégek pedig alighanem a kedvezőtlen gazdasági kilátások miatt fogták vissza beszerzéseiket.
Bár a teljes magyar piac zsugorodott, a HP részesedése 4 százalékponttal nőtt, s ezzel már a nyomtatótorta 47 százalékát birtokolja. A japán OKI a kedvezőtlen piaci dinamika ellenére jelentősen növelni tudta szállításait, így 14 éves hazai történetében először egy termékkategóriában elsőséget szerzett: a percenkénti 11-20 lap sebességű színes lézerprinterek terén. Jelentős piaci részesedéssel bír még itthon a Samsung és a Canon: ez utóbbi a fekete-fehér multifunkciós (fénymásolásra is alkalmas) gépek területén piacvezető. A nagyméretű irodai színes multifunkciós nyomtatók esetében pedig a Konica Minolta vitte el a prímet.
A magyarországi otthoni informatikai piac fejletlenségét jól jelzi, hogy az egyfunkciós és multifunkciós készülékek arányát tekintve hazánk nemcsak Európában, hanem a Közel-Keletet és Afrikát is magában foglaló EMEA-régióban is sereghajtó. A szegmensben itthon 47 százalékos részesedésével toronymagasan vezető HP saját adatai szerint Csehországban például mintegy negyedik multifunkciós készülékre jut egy darab egyfunkciós, míg itthon még mindig az egyfunkciós berendezések dominálnak.
Szolgáltatásbővítés
A jövőben a nyomtatókhoz kapcsolódó szolgáltatások köre fogja eldönteni, ki milyen gépet vásárol magának vagy a cégének, állítja Kövér Dávid, a Konica Minolta marketingvezetője.
A kapcsolódó szolgáltatások területén - egyelőre úgy tűnik - kifogyhatatlan a tervező mérnökök és a vállalatvezetők fantáziája, így egyre vadabb vállalati igényeket is teljesíteni tudnak a nyomtatók és gyártóik. Manapság a legnagyobbaknál már például a tintapatron vagy a toner elhasználódásakor nemcsak a cserére figyelmeztet a gép, hanem egyúttal érdeklődik afelől is, rendelhet-e újabbakat az anyacégtől az interneten keresztül.
De a szolgáltatások sora nem áll meg a fogyóalkatrészek pótlásánál. A már említett Gartner-felmérés kimutatta például, milyen óriási veszteséget jelent a vállalatoknak, ha dolgozóik a cég színes nyomtatóját használják saját otthoni dokumentumaik, netalán fényképeik tárgyiasítására. Válaszul a kihívásokra a nyomtatócégek nagyobb printereik mellé komoly szoftveres támogatással jelentek meg. Ennek segítségével a nyomtatási feladatok igény szerint megoszthatók a felhasználók és több printer között, illetve akár egy netes böngészőablak segítségével is lekérdezhetjük a printereink aktuális állapotáról készült jelentéseket.
A szoftveres megoldások már az aktív menedzsmentre is kiterjednek, így akár minden egyes felhasználó esetében limitálható, mennyit és milyen mennyiségben nyomtathat egy adott időszakban.
Az elsősorban a színes, fénymásoló funkcióval ellátott gépek területén jeleskedő Konica Minolta más irányban találta meg a szolgáltatásbővítés területét: gépei közt nemcsak olyan található, amely képes szortírozni és szükség esetén összefűzni a kinyomtatott lapokat, hanem olyan is, amely gyakorlatilag gerincfűzött könyv formájában dobja ki a nyomtatott lapokat. Ezenfelül egyedülálló, teljesen automatikus, 24 órás on-line szervizt tart fenn: a nyomtatóból érkező hibaüzenet egyenesen a karbantartókhoz fut be, így nincs időbeli csúszás, ráadásul az érkező szerelők pontosan tudják, mi baja lehet a készüléknek.
Érdemes tehát időt és energiát fektetni abba, hogy a cég számára legmegfelelőbb nyomtatót találjuk meg. A kezdeti költségek ugyan magasabbak lehetnek, mint ha kihasználjuk az áruházak soha vissza nem térő lehetőségeit, a cég szempontjából azonban az igazán fontos a teljes működési költség (TCO - total cost of ownership) kell, hogy legyen.
