A virtuális mobilszolgáltató (Mobile Virtual Network Operator - MVNO) olyan mobil rádiótelefon-szolgáltató, amelynek nincs spektrumhasználati engedélye, ám hozzáfér egy vagy több mobil rádiótelefon-szolgáltató infrastruktúrájához, és ezen saját fogyasztóinak szolgáltatásokat nyújt. A "diszkont" mobilszolgáltató szerződésben meghatározott forgalom erejéig veszi igénybe a mások által kiépített infrastruktúrát, a szolgáltatás eléréséhez szükséges eszközöket, feltöltő- és SIM-kártyaértékesítését saját márkanév alatt forgalmazza, valamint saját ügyfélszolgálatot működtet, értékesítési hálózatot tart fent, és függetlenül számláz ügyfeleinek. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, szolgáltatásának legfőbb vonzereje általában az alacsony perc- és SMS-díjakban rejlik.
Nemzetközi szárnyalásNémetországban például a mobilszolgáltató hálózatát bérlő MVNO ötödannyi percdíjat kér az ügyfeleitől, mint a hálózatot üzemeltető társaság a kártyás előfizetőitől. Nem véletlen az Európában terjedő elnevezés: fapados mobilszolgáltatók. Árképzési stratégiájuk ugyanis pont arra az elvre épül, mint a fapados légitársaságoké: az ügyfél nem kap semmi pluszt, csak országon belül tud telefonálni, illetve SMS-ezni a készülékével. Vagyis nincs roaminghasználat, MMS-küldés vagy GPRS funkciók, a harmadik generációs szolgáltatásokról már nem is beszélve.
A piaci adatokból azonban úgy tűnik, erre sokaknak nincs is szükségük. A Yankee Group egy 2005 májusában publikált felmérése szerint a virtuális mobilpiac nagysága 2010-re eléri a 10,7 milliárd dollárt és a 29 millió felhasználót az Amerikai Egyesült Államokban.
Európában a skandináv országokban, azon belül Dániában tűnt fel először ez a típusú szolgáltatás 2000-ben, és azóta már 550 ezerre nőtt a virtuális szolgáltatóval szerződésben álló ügyfelek száma, ami 10 százalékos piaci részesedést jelent. Ma már Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban és Portugáliában is működnek hasonló társaságok. A stratégiai, valamint technológiai iparágakra szakosodott független nemzetközi tanácsadócég, a Strategy Analytics szerint 2010 végére akár 20 százalékos piaci részesedést is elérhetnek az MVNO-k az európai országokban.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, sokszor nem is távközlési cégek indítanak ilyen szolgáltatást, hanem széles fogyasztói rétegeket elérő, jó márkanévvel, kiterjedt üzlethálózattal rendelkező globális vállalatok: Németországban például a Tschibo vagy Nagy-Britanniában a Tesco az egyik domináns szereplője a virtuális mobilszolgáltatók piacának.
A hazai piacra harmadikként belépő vállalatnál kérdésünkre elmondták, sosem zárkóztak el az ilyen jellegű megkeresések elől, de eddig az MVNO-tervekkel előálló vállalkozások egyike sem rendelkezett működőképes üzleti modellel, jellemzően még kialakult elképzeléssel sem.
A nemzetközi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy sem a szabályozott feltételek mentén működő, sem a meglévő szolgáltatók ajánlatait lemásoló, különösebb hozzáadott értéket nem jelentő MVNO-k nem váltak sikeressé.
- A működőképes üzleti modell kialakítása két fontos körülmény miatt nem könnyű Magyarországon. Egyrészt beléptünk azon több mint húsz ország közé, ahol a penetráció eléri a lakosság számát, vagyis jelenleg tízmillió élő SIM-kártya található hazánkban. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy új szereplő számára nem igazán sok mozgástér maradt új ügyfelek megszerzésére. Mindemellett a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon a mobiltelefon-tarifák már európai szinten is nagyon alacsonyak, ami árazási oldalról szűkíti le egy esetleges új belépő mozgásterét - hangsúlyozza Marchhart Pál, a Vodafone Magyarország távközlés-politikai igazgatója.
Óriási tartalékok tehát nincsenek ezen a piacon az új szereplő(k) számára, ezért forradalmi ötletek hiányában kevés az üzleti racionalitása további, akár virtuális, résztvevő(k) megjelenésének.
#page#
A hazaiak kivárnakMagyarországon viszont legtöbben csak tervezik, hogy virtuális mobilszolgáltatást indítanak, pedig konkrét adminisztratív akadálya nincs annak, hogy bárki megállapodást kössön valamely piacon lévő, infrastruktúrával rendelkező szolgáltatóval a percek továbbértékesítésére. A téma már többek háza táján is napirendre került.
Több mint egy évvel ezelőtt például felreppent a hír, hogy a Tesco, Magyarország egyik legnagyobb hipermarket-hálózatát üzemeltető vállalata az Egyesült Királyságban 2003-ban indított szolgáltatásának sikerein felbuzdulva nálunk is belevág a telkóüzletágba, és mint első hazai virtuális mobilszolgáltató bővíti portfólióját. Az Index on-line hírújságban 2005 őszén megjelent állítás azonban a mai napig nem vált valóra, bár sajtóértesülések szerint mindhárom magyarországi mobilszolgáltatóval folytak az ügyben tárgyalások. Az áruházlánctól szerettük volna megtudni, hogy mi áll a döntésük hátterében, de a sajtóosztályon kérdésünkre nagyon szűkszavúan csak ennyit mondtak: a virtuális mobilszolgáltatás bevezetése nem várható a közeljövőben.
A hazai piacvezető kábelszolgáltató, a UPC szintén rendelkezik MVNO-tapasztalatokkal a nemzetközi porondon, hiszen a globális cég Svájcban és Hollandiában kínál virtuális mobilszolgáltatást. Miután az anyacég központi stratégiájának fontos eleme, hogy a kínálat a mobiltelefonálás lehetőségét is magában foglalja, a UPC Magyarországtól sem idegen a gondolat, hogy megjelenjen mint mobilszolgáltató. Ám szerintük mindez még csak elvi lehetőség Magyarországon.
- Folyamatosan figyeljük a jogi környezetet és a mostani piaci szereplők, vagyis a három mobilszolgáltató hozzáállásának alakulását, de ma még messze nem olyanok a körülmények, hogy érdemes lenne konkrét tárgyalásokat vagy piacelemzéseket folytatni a témában. Nyugat-Európában azokban az országokban tudtak megjelenni a virtuális szolgáltatók, ahol a már piacon lévő társaságok fölösleges kapacitással rendelkeztek, és üzleti hasznot láttak a nagykereskedelmi értékesítésben, vagyis abban, hogy nagyobb csomagokban áruljanak perceket. A hazai piaci szereplők azonban ma nem tartanak itt - hangsúlyozza Szűcs László, a UPC média- és sajtókapcsolati igazgatója, és hozzáteszi: jelenleg hasonló folyamat játszódik le a mobilüzletágban, mint ami zajlott néhány éve a vezetékes szektorban, ahol, bár jogszabályi akadálya már évekkel azelőtt sem volt az alternatív társaságok piacra lépésének, csak a Nemzeti Hírközlési Hatóság árszabályozó döntése tudta kikényszeríteni a vezetékes hálózat tényleges megnyitását.
Zsemberi György, az Invitel marketingvezérigazgató-helyettese szerint sem hat az MVNO-k megjelenésére ösztönzőleg a jelenlegi piaci szabályozás, hiszen teljes mértékben a jelen lévő piaci szereplők kereskedelmi döntésére bízza azt.
- Ettől függetlenül, a HTCC csoport is meg kíván jelenni a piacon mobilajánlattal, ám hogy milyen formában teszi ezt - például MVNO-ként vagy más üzleti modell keretében -, arról a közeljövőben születik döntés - mondja a szakember.
A Synergon Informatika Nyrt. igazgatóságának elnöke, dr. Jeszenszky Zoltán pedig egy április végén, a témában tartott konferencián kijelentette: a nagy mobilszolgáltatók versenytársaivá válás helyett a jelenlegi jó kapcsolatot fenntartva velük, és lehetőség szerint velük együttműködésben, a Synergon szeretne az első lenni a hazai virtuális piac szereplői között, elsősorban informatikai eszközök szállításával és befektetéssel. - Az elmúlt évek trendjei alapján jól látszik, hogy az informatika és a telekommunikáció minden szinten egyre jobban összefonódik, így stratégiai és üzleti szempontból is ideje nyitnia a Synergonnak a telekommunikáció felé - hangsúlyozta a szakember. Konkrétumokról - hogyanról és mikorról - azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni.A konferencia kapcsán kiadott sajtóközleményből az azért kiderült: az informatikai vállalkozás stratégái sem elégedettek a mobilpiacra vonatkozó hazai jogszabályi környezettel, szerintük a magyar jogrend nem támogatja a mobilversenyt, az infrastruktúrák üzleti alapon való megosztását.
Az első fecskeAzért van egy szépséghibája a szolgáltatásnak: az interneten keresztül 9000 forintért megrendelhető, prepaid rendszerű - az utolsó feltöltéstől számított tizenkét hónapig működő - SIM kártya kizárólag hálózatfüggetlen készülékekkel használható. Mátrai Géza, az eWorld Com marketingigazgatója bár azt nem árulta el, hogy melyik angol cég áll a szolgáltatás hátterében, kérdésünkre válaszolva elmondta, terveik szerint egy év alatt legalább tízezer kártyát szeretnének értékesíteni.
