– A két érték megfogalmazásában csak látszólagos az ellentmondás. A globális és lokális értékek egymásmellettisége, mindkét típusú értékek mentén élés – úgy tünik, az ön szakmai életében harmóniában valósul meg. A pikantériát és politikumot sem nélkülöző Rajk László Szakkollégium-beli szerepköre nagyon izgalmas a kivülálló számára. Igaz, hogy a kollégiumban él, és nem a saját otthonában?

– Igaz. Van ott két szobám. 1970, a szakkollégium megalakítása óta ott élek, azóta vagyok az igazgatója az intézménynek. Életformám a kollégiumi lét, s ezzel kell a családi életet harmonizálni. Több mint negyedszázada párom, Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese már ezzel az adottsággal kapott és fogadott el engem. Gyermekeim pedig így szokták meg az apjukat. Este rendszerint a családdal vacsorázom, utána irány a kollégium. Hétvégén persze sokat együtt vagyunk

– Bölcs asszony.

– Bizony az. Nagyon hálás vagyok, hogy kiegyensúlyozott családi hátteret biztosít számomra, ilyen adottságok mellett is.

– S mi az a vonzerő a kollégiumban, ami még a meleg családi otthonnál is erősebb?

– Az életben sok mindent csinálhatunk, sok mindennek élhetünk. De legyenek az embernek prioritásai. Nekem, a legszemélyesebb kapcsolatokon túl, a kollégium az első és a legfontosabb. Szabó Kálmán, az akkori rektor, segített a létrehozásában. Ezt neki soha nem felejtem el. Jelen pillanatban is több mint nyolcvan fiatal emberrel van mindennapos személyes kontaktusom. Rengeteg elfoglaltságom, társadalmi, nemzetközi státusom ellenére a kollégiumi két kurzusomat mindig megtartom. Harminckét év alatt ötszázötven végzett hallgató került ki a kollégiumból. Amit itt biztosan megtanultak, az az értékalapú közösség tisztessége. A diákok öntevékenységére építő, közösségteremtő pedagógiai munka végeredményeképpen az egyetemi évek alatt mélyen belevésődik a hallgatókba mások tiszteletben tartása, a teljesítményorientáció és a tisztesség. Ezeket az értékeket csak kis közösségekben lehet elsajátítani. Az egyetemi nagyközösségek nem alkalmasak a rögzítésükre.

– Igazi pedagógiai munkát fejthet itt ki?

– Mondhatnánk. De ennél többről is szó van. A Rajk László Szakkollégiumnak komoly hatása volt és van a közéletre. Sokan kerültek ki innen a hazai gazdasági élet és a tudomány mai legkiválóbb képviselői közül. Ami országosan is ismertté tett bennünket, az a rajkosok politikai szerepvállalása. Ez mindig kritikus és pluralista volt. Ami közismert, hogy sokan a Fidesz vezető politikusai közül a nyolcvanas évek közepén-végén a szakkollégiumban érlelték rendszerváltó filozófiájukat.

– Akkor innen származik a jó kapcsolata a jobboldali politikusokkal?

– Személyes, jó kapcsolatban voltunk például Orbán Viktorral és Stumpf Istvánnal. A mai napig megmaradt a közvetlen, baráti hangvétel.

– Ön is jobboldali gondolkodású?

– Nem szeretem ezeket a címkéket. Nem vagyok sem jobboldali, sem baloldali. Konkrét kérdésekre konkrét válaszokat keresek. Bennem nagyon erős a nemzethez tartozás tudata. Bizonyos kérdésekben viszont inkább internacionalista vagyok. Nem tudom a dolgokat csak önmagukban nézni. Belehelyezem egy tágabb, globális összefüggésbe, s onnan értékelem a szituációkat. Ha úgy tetszik, rendszergondolkodó vagyok, s a globális megközelítés áll hozzám a legközelebb.

– De mégis szerepet vállalt egy jobboldali párt politikai sikerében, ami jelent valami elkötelezettséget.

– Nagyon meghatározó az ember életében, hogy mit kapott otthonról, milyen családban nőtt fel. Az én apám a negyvenes években, illetve 1956-ban követett magatartása miatt nagyon sokáig állástalan jogász volt. Hiába volt diplomája, az akkori politikai rendszer nem tűrte meg. Hatvanéves korára tudott csak ügyvédként praktizálni. Édesanyám az egri tanárképzőben volt pedagógus. Nehéz körülmények között neveltek fel bennünket. Ezekből a tényekből elég egyértelműen következik, hogy milyen neveltetést kaptam. Ennek ellenére nem volt politikailag motivált életképem diákkoromban. Sportoltam, hosszútávfutóként az utánpótlás-válogatottságig eljutottam. 1962-ben simán felvettek az egyetemre, s amikor azt elvégeztem, el kellett döntenem, a sport vagy a szakmai munka lesz az életem. Ez utóbbit választottam. Lényegében egész szakmai tudományos életem a Közgázhoz kötődik.

– Maradjunk még egy kicsit a politikai szerepvállalásnál. Miért lett miniszter, amikor tanszékvezetőként, számos szakkönyv szerzőjeként, legalább fél tucat nemzetközi szakmai tudományos társaság vezető tisztségviselőjeként és persze a kollégium igazgatójaként elérte a célját?

– Az előbb nem állt módomban elmondani, hogy harmincéves korom körül volt még egy fontos döntésem. Két út közül kellett választanom. Az egyik az igazi tudósi pályafutás, a másik egy erősebb közéleti szerepkör. Ezek igen eltérő életformát igényelnek. Az utóbbi volt számomra a vonzóbb: a gyakorlatban is használni a közéletnek. Tapasztaltam, hogy számos nemzetközi konferencián egyedüli magyarként – sőt többnyire egyetlen kelet-közép-európaiként – vettem részt, s nagyon fontosnak éreztem, amikor országunk imázsát javító módon kellett helytállni, megnyilvánulni, vitatkozni. Azon szerencsések egyike voltam, akik a hetvenes évek elején egy évre kimehettek az Egyesült Államokba – magam a Stanford Egyetemre – ösztöndíjasként. Jórészt ez az év motivált abban, hogy amióta tehetem, nemzetközi szakmai diplomáciai szerepeket töltöttem s töltök be. 1983-ban én alakítottam meg magyarországi székhellyel a Nemzetközi Készletezési Tudományos Társaságot. Kenneth Arrow Nobel-díjas közgazdász volt az elnöke, magam elnökhelyettese és főtitkára lettem, s ma is az vagyok. Elnöke voltam, jelenleg is aktív vezetője vagyok a negyvenöt ország nemzeti szervezeteit tömörítő Beszerzési Világszövetségnek, szintén elnöke voltam az Európai Termelési és Ipari Társaságok Szövetségének is. Ez utóbbiak egyébként menedzsmentszervezetek, vállalatvezetői tagsággal rendelkeznek. Ezt azért teszem hozzá, mert a tudományos munkát mindig igyekeztem a gyakorlati hasznossággal ötvözni. Értelmet csak a hasznos, széles rétegek számára előnyt hozó munkának tulajdonítottam egész életemben. S mindezt azért mondtam el, hogy válaszoljak a kérdésére. Soha nem szerveztem az életemet valamilyen tisztség vagy hivatal érdekében. Amikor felkértek a miniszterségre, a hasznos közéleti munka iránti vonzódásom miatt elvállaltam. Meggyőződésem volt, hogy hazai és nemzetközi vállalati tapasztalataimat jól fogom tudni hasznosítani miniszterként.

– Miniszteri felkérést az előbb említett kollégiumi barátság indokán kívül még azért is kaphatott, mert részt vett a Fidesz gazdaságpolitikai programjának kidolgozásában?

– A Fidesz kormányra kerüléséhez semmi közöm nem volt. Mármint szakmai hozzájárulásomat nem kérték, nem adtam. Jóval előbb, 1992-ben vezettem a Fidesz gazdaságpolitikai teamjét, sok ember együttműködésével dolgoztuk ki az akkori gazdasági programot. Járai Zsigmonddal és Urbán Lászlóval együtt képviseltük a Fideszt pártközi egyeztetéseken. Amikor 1998-ban informális úton megtudtam, hogy gazdasági miniszterként felmerült a nevem, érdekelni kezdett a dolog. Amikor a miniszterelnök hivatalosan felkért, s egyeztettük a gazdaságpolitikára vonatkozó nézeteinket, két személyes kérésem volt. Az egyik, hogy maradhassak a Rajk László Szakkollégium igazgatója, s ne kelljen kiköltöznöm onnan. A másik: megtartom a nemzetközi szervezetekben a tisztségeimet, és folyamatosan benne maradok az ott folyó munkában.

– Miért nem vitte végig a kormányzati ciklust miniszterként?

– Nem rajtam múlott. Lecserélésemet a miniszterelnök úr kezdeményezte. Váltani akartak, s ezt a más típusú gazdaságpolitikát én nem tudtam volna megvalósítani. Ennek ellenére sikeresnek tartom a miniszterségem alatti időszak gazdaságpolitikáját, s szívesen emlékszem vissza a kormányban töltött időre. Minden lelki probléma nélkül visszamentem az egyetemre tanítani.

– Azt beszélik, hogy rektori kinevezése a politikai kapcsolatainak is köszönhető.

– Furcsa, hogy ezt bárki állítja, a tények ennek teljesen ellentmondanak. Soha nem akartam rektor lenni, nem vonzott ez a pozíció. 1990-ben is visszautasítottam a jelölést, most is ez volt a reflexem. Az egyetem a csőd szélén állt, az előző rektor lemondott. Tanártársaim kerestek meg azzal, hogy vállaljam el a rektori jelölést. Persze nem titkoltan számítottak arra, hogy a politikai kapcsolataimat is fel fogom használni az egyetem helyzetének javítására. A kormány illetékesei is azt tanácsolták, hogy vállaljam el. Nagy nehezen igent mondtam. S ha már vállaltam, igyekszem rendesen csinálni. Munkatársaimmal stabilizáltuk az egyetem pénzügyi helyzetét, s számos fejlesztési kezdeményezést is beindítottunk.

– Az egyetemi oktatás iránya az ön vezetése alatt nagy fordulatot vett. Új tanszékek, intézetek nyíltak az információs technológia kiváltotta új jelenségeknek, tudományoknak a kutatására és adaptálására a tananyagba. Azt is mondhatnánk, hogy az egyetem élére állt az információs gazdaság vagy tudásalapú gazdaság értelmezésének és tankönyvben, oktatásban való megjelenítésének. A nemzetközi és hazai üzleti élet jeles képviselőiből álló tanácsadó testületek létrehozásával, valamint a hazai gazdasági gyakorlat szakembereinek oktatásba való bevonásával az elmélet és gyakorlat szerves ötvözetét kívánják a hallgatóknak átadni. S mindezt teszik, illetve tenni akarják duplájára növekedett hallgatói létszám mellett.

– Az egyetemnek erősek a pozíciói a szakmai világban. Az elmúlt évben otthont adtunk harminc minikonferenciának és számos saját és társszervezésű szakmai konferenciánk, tanácskozásunk volt a legkülönfélébb, a mát és a jövő érintő témákban. Tanszékeink megélénkültek. Erősítettünk az e-gazdaság, az informatika és környezettudomány területén. A hagyományos tanszékeink is új tankönyveket írtak az új gazdaság jelenségeinek értelmezésére, magyarázatára. Ma sokkal kevesebb idő marad a jelenségekből levont következtetések tudományos kiérlelésére és oktatásba való átültetésére, mint annak előtte. Ehhez szerintem nagyon is nagy sikerrel alkalmazkodtak tanártársaim. Alkalmazkodva a kor elvárásaihoz és igényeihez, ma sokkal gyakorlatiasabb felkészültségű embereket bocsátunk ki az egyetem padsoraiból, mint akár öt–tíz évvel ezelőtt. Tudom, hogy ez és a megnövekedett hallgatói létszám óriási terheket ró a tanárokra. A szűk keresztmetszeteket nem mindig mi alkotjuk. Nem kis mértékben az oktatáspolitika és az oktatásfinanszírozás gondjai miatt rendkívül szűkek a lehetőségek a minőségi és mennyiségi közgazdászképzés egyidejű megvalósítására.

– Tud róla, hogy állástalan egyetemi diplomások, köztük közgazdász diplomával rendelkezők sokasága keres ma a munkaerőpiacon végzettségét jóval alulmúló állásokat?

– Visszaáll az a nemzetközileg érvényesülő – s korábban hazánkban is tapasztalt – gyakorlat, miszerint végig kell menni az alacsonyabban kvalifikált munka megtanulásától a legmagasabbig tartó létrán. A nyolcvanas évek közepétől majd tizenöt éven át tartó konjunktúra időszakának vége, amikor az egyetem padsoraiból kikerülve villámsebesen akár bankigazgatóként lehetett leigazolni új munkahelyekre.

– Végezetül, térjünk rá az egyetem nemzetközi tekintélyét megalapozó, illetve emelő kapcsolatokra, melynek erős építése az ön rektorságának idejére esik, s valószínűleg a nemzetközi diplomáciai vénájának köszönhetően, erősíti az egyetem nemzetközi tekintélyét.

– Nagyon komolyan vesszük kollégáimmal, hogy nekünk európai szakembereket kell képeznünk, nem csak magyarokat. Olyan diákokat kell útjukra bocsátanunk, akik bármelyik európai tagállamban megállják helyüket, mert arra alkalmas látásmódot, gondolkodásmódot, képzést kaptak. Ezért teszünk meg mindent. Számos nemzetközi szervezetnek vagyunk nagyon elismert tagjai. A CEMS, az európai üzleti iskolák közössége, tizenhét ország legjobb iskoláit fogja össze, a PIM világméretű hallgatócserét bonyolít le. Ezekbe a szervezetekbe már bekerülni is nehéz. A közelmúltban megalakított Bordeaux-i Konzorcium az alapító mellett minden kontinensről egy-egy vezető egyetemet hívott meg. Európát mi képviseljük. Nemrég írtuk alá a Passau-i Egyetemmel a közös diploma kiadására vonatkozó megállapodásunkat. Napjaink nagy terve az Üzleti Tudományos Park. Remélem, hamarosan megvalósul ez az üzleti szférával erősen összekapcsolódó intézmény, mely európai mércével mérve is a legkorszerűbb gazdasági oktatáshoz járul hozzá.