Az ukrán-magyar kereskedelemben az igazi áttörést a 2003. év hozta meg, amikor a kétoldalú áruforgalom megduplázódott, és meghaladta az egymilliárd dollárt. Azután 2004-ben további öt és fél százalékkal bővült: 1181,2 millió dollárt tett ki. Ez elsősorban Magyarország erőteljes exportpolitikájának tudható be.

A klaszter megoldás lehet

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz új dimenzióba helyezte a kétoldalú gazdasági együttműködést és elsősorban annak egyik legfontosabb elemét, a határ menti kapcsolatok fejlesztését. Az uniós programok nyomán - PHARE, az ukrán TACIS-CBS, "Cooperation Bridge 2003", Nyíregyházi Kezdeményezés, melynek keretén belül létrejöhetett a EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány - lassan kezd kiépülni a határon átnyúló gazdasági és civil együttműködés intézményrendszere.

- Tagozatunknak is jó az ukrajnai kapcsolatrendszere, de tovább szeretnénk bővíteni, hogy a kis- és középvállalkozók megőrizhessék versenyképességüket. A tagozat 260 vállalkozást tömörít, többségben kkv-kat. Ezek között vannak olyanok, amelyek csak érdeklődnek az ukrán piac iránt, de van már jól működő vegyesvállalkozás is - mondja Gyabronka Tibor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ukrán tagozatának elnöke. - Ma az ukrán piacon a vállalkozói szférában koncentráció folyik. A nagyvállalatok számára pedig a tőkehiányos magyar kkv-k nem biztos, hogy partnerként szóba jönnek. Megoldás az új, a beszállítói körökben egyre népszerűbb, klaszterekhez hasonló üzleti modellek lehetnek. Természetesen nagy érdeklődéssel várjuk az új uniós pályázatokat, a Szülőföld-programot.

Nem hivatalos becslések szerint a szomszédos Kárpátalján 120-130 kisebb-nagyobb ukrán-magyar vegyesvállalat működik.

- Felméréseink szerint a kkv-k jelenléte a kétoldalú kereskedelemben egyre erősödik. 2003-ban az Ukrajnába irányuló magyar export 70 százalékát a nagyvállalatok adták, tavaly ez a mutató már csak 42,5 százalék volt - állítja Tóth Mihály, az ukrán gazdasági és kereskedelmi misszió budapesti vezetője.

Új, praktikus alapokra szeretné helyezni a két egymással határos megye együttműködését Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés és a határ menti együttműködés koordinálására létrehozott ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottság elnöke, aki utóbbi minőségében maga is tagja volt a Gyurcsány Ferencet kísérő magyar delegációnak. Gazda László a kooperáció fókuszában a Tiszát helyezi, mind az árvízi biztonság, mind a turizmus fejlődése szempontjából. A lehetséges közös programokról már tájékoztatta is kárpátaljai kollégáját, Viktor Balogát, akinek kinevezése után első külföldi útja Nyíregyházára vezetett.

A szomszédság programjai

A konzultációk során kiemelt fontosságot tulajdonítanak a közös feladatoknak, melyeket az V. európai közlekedési folyosóhoz tartozás ad a térségnek. Biztatóak azok az uniós források, például az Interreg IIIA programjai keretén belüliek, melyek nemcsak két, hanem többoldalú, határokon átnyúló gazdasági együttműködéseket támogatnak. A Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program például 2004 és 2006 között 4,2 milliárd forinttal támogatja többek között az üzleti kapcsolatok fejlesztését.

Ma az ukrán piacon a vállalkozói szférában koncentráció folyik. A nagyvállalatok számára pedig a tőkehiányos magyar kkv-k nem biztos, hogy partnerként szóba jönnek.