Alexandria közel 25 kilométer hosszan terül el a Földközi-tenger partján. Itt nincsenek a fáraók idejéből származó emlékek, mint szinte mindenhol Egyiptomban. Görög-rómaiak vannak, de ezeknél is érdekesebbek az újkori látnivalók – például a 20. század első felének leromlott állapotú, de így is nagyon szép lakóépületei. A legfantasztikusabb azonban az európai (görög, francia, brit) és az arab hagyományok, életmód, városkép keveredése.
A városnak vannak "klasszikus" látványosságai: a Görög-Római Múzeum, az erőd, a római amfiteátrum romjai, ezek azonban önmagukban talán nem nyújtanak sok látnivalót. Többet tudunk meg a városról, ha végigsétálunk a Corniche-on, a tengerparti sétányon, bejárjuk alaposan a belváros utcáit, ahol a modern épületek között sok, a 20. század első felének megkopott pompáját árasztó bérpalota maradt fenn, és ahol elegáns boltok (sokszor régi francia cégtáblákkal) váltják egymást utcai sütődékkel és arab kávézókkal, amelyekben a vízipipa az igazi úr – ebből még a kisebb helyeken is több tucatot láthatunk.
A belvárost szegélyező kerületek már egészen más képet nyújtanak. A színes zászlócskákkal szépen feldíszített szűk utcákban rossz állapotú házak vannak padlózatlan műhelyekkel és apró boltokkal. A halpiac melletti iskolából hazatérő gyerekek és fiatalok ragyogó arccal közlik az erre tévedő idegennel, hogy "Welcome", "Hello" vagy "How are you"- majd mennek tovább. Kedvességük mögött nincsen semmilyen kereskedelmi szándék – egyszerűen csak örülnek, ha egy utazó a környékükre téved. Vannak olyan szegénynegyedek is, ahol nem kis eseményt jelent, ha egy idegen végigsétál az utcán, de a bizalom mindenhol érezhető. A legtöbb, légkondicionált busszal és csoportosan utazó turista messzire elkerüli ezeket helyeket, pedig sokat veszít vele.
*
Alexandria és Kairó között korszerű gyorsvonatok mennek. Az állomáson néhány szónál senki sem tud többet angolul, de mindenki szívesen segít, és vigyáz arra, nehogy az erre járó rossz jegyet vegyen, vagy rossz vonatra szálljon. A vonat 2 óra 45 perc alatt ér Kairóba. A kairói főpályaudvar messze nem olyan kaotikus, mint amilyen híre van – ez az egész városra elmondható –, és a turistainformáció előtt posztoló rendőrök örülnek, ha segíthetnek a külföldieknek.
Kairót szép városnak nehéz lenne nevezni, de az biztos, hogy nagyon érdekes. A Midan Tahrir, az egyik főtér és a Ramszesz pályaudvar közötti részen az elegáns boltok között utcai papírzsebkendő-árusok, gyümölcskereskedők és utcai sütődék vannak.
A piramisokhoz, amelyek Kairó határában vannak, minibusszal mehetünk ki. A sok egyforma busz közül könnyen meg fogjuk találni a megfelelőt: biztosan lesz, aki magától is azonnal segít. A piramisok alig ötven méterre vannak a város szélétől, és közvetlenül a túloldalukon már kezdődik a sivatag.
Kairó bővelkedik látványosságokban. Az Egyiptom Múzeumban addig nézhetjük a múmiákat, amíg el nem fárad a szemünk, és az emeleti termekbe benézve – itt már a tömeg is kisebb – hétköznapi tárgyakat, fa- és kőfaragásokat, szerszámokat is láthatunk. A Nílustól nem messze van az egyiptomi keresztények, a koptok negyede. Itt egymás mellett találunk több apró templomot (ezeket éppen most renoválják), és egy Kopt Múzeum is van, amelyben többek között az egészen csodálatos famennyezet vonja magára a tekintetet.
A város központjától húsz percre sincs az iszlám negyed, ami persze nem iszlámabb, mint a város többi része, de itt halmozottan látni régi és nagyon szép mecseteket, és itt van két bazár is – egy elegánsabb a turistáknak, egy másik a helyieknek.
*
Kairóból Luxor felé vehetjük az irányt – a legjobb az éjszakai vonattal. Az út sima, és reggel már Luxorban kereshetünk szállást. A hotelben biztosan el fogják magyarázni, hogy a túlparton található királysírokat kizárólag öszvérháton, az ő szervezésükben lehet bejárni. Jobban járunk azonban, ha a saját lábunkat választjuk, megalkuszunk egy csónakossal, aki olcsón átvisz a túlpartra, majd gyalog kapaszkodunk el előbb az első sírokig, majd a hegyeken átvágva alig két óra alatt a Királyok Völgyébe.
A táj végig gyönyörű. A kopár sziklákról jól látszik, hogy meddig terjed a Nílus hatása: a termőföldek végén azonnal kezdődött a kősivatag. A Királyok Völgyét is szép felülről megpillantani. Kicsit furcsa hirtelen becsöppeni a turistaforgatagba, de a királysírok látványa mindent megér. Az őrök mindenhol tartják a markukat egy kis baksisért – ez tökéletesen ellentétes az egyiptomiak nagy többségének magatartásával. Az emberek önzetlen kedvessége mindig ott a legnagyobb, ahol a legritkábban látnak turistát.
A bal parti kirándulás után elmehetünk a Karnak templomhoz, amely hatalmas faragott kőoszlopaival lenyűgöző látványt nyújt; csak az idegenvezetők hangoskodása és a népes turistacsoportok egy részének feltűnő unatkozása nem illik a képbe.
Luxorban a bazár már inkább a turistáknak szól. Sok mindent lehet venni, a hangulat sem rossz, de talán mégis érdekesebb azt látni, hogy a helyiek milyen piacokra járnak.
Valamelyik nap naplemente előtt kibérelhetünk egy felukkát, azaz kis vitorlást egy órára. A folyóról a város felé nézve a luxori templomot és a hatalmas luxushajókat látni, a másik oldalon pedig a pálmafák és a szegényes házak között tulajdonosaik a turistacsoportok tevegeltetésében megfáradt állataikat viszik itatni.
Gyakorlati tudnivalók
Formalitások
Magyar állampolgároknak az egyiptomi beutazáshoz vízumot kell kérniük. Ezt a budapesti egyiptomi konzulátus 6000 forint ellenében három munkanap alatt készíti el. A konzulátus címe: Budapest, I., Bérc u. 16. (a Gellérthegyen, közel a Hegyalja úthoz). Telefon: 381-04-75. Nyitva: hétfőtől péntekig 11–13 óráig.
Pénz és költségek
Egy egyiptomi font (rövidítése: LE) kbörülbelül 65 forintot ér. A legcélszerűbb dollárt vinni, de minden más ismert valutát is könnyen be lehet váltani. A bankkártyákat a nagyobb szállodákban, néhány boltban, illetve bankokban lehet használni.
Egyiptom európai mércével nem drága ország. A legolcsóbb szállások legfeljebb 15–30 LE-be (1000–2000 forintba) kerülnek, de a kicsit jobb helyeken már két személyre 100 egyiptomi fontot (6500 forintot) kérnek. A luxushotelekben a szobák ára 100 dollárnál kezdődik.
Az élelmiszer nagyon olcsó: egy egyiptomi fontért már kaphatunk egy kisebb szendvicset, fél kiló péksüteményt vagy négy banánt. Egy üveg ásványvíz 1,5 LE. Egy átlagos étteremben a levesekért és a desszertekért 2-3, a főételekért 6-9 fontot kérnek.
Hogyan utazzunk?
A vállalkozó kedvűek akár busszal is mehetnek Isztambul, Damaszkusz és Amman érintésével, de ennél azért lényegesen egyszerűbb repülővel menni. A Budapest–Kairó repülőjegy ára legkedvezőbb esetben illetékkel együtt 65 ezer forint.
A repülőtérről naponta több közvetlen buszjárat van Alexandriába (az első 4.30-kor), a buszjegy ára 22 egyiptomi font (1400 forint). Az út 4 óra. Ha már Kairóban vagyunk, legkényelmesebben a Ramszesz pályaudvarról szinte óránként induló vonatok valamelyikével jutunk el Alexandriába, 2,5-3 óra alatt. A vonatjegy ára egy útra másodosztályon 24 font.
Kairóból a 720 kilométerre fekvő Luxorba mehetünk repülővel is (a jegy ára egy útra 40 ezer forint), de az este induló és reggel érkező éjszakai vonattal is kényelmes az út. A jegy ára 32–51 LE (2000–3300 forint) egy útra másod-, illetve első osztályon.
Közlekedés a városokban
A 16 milliós lakosságú Kairóban utazhatunk
► metróval, ami nagyon tiszta;
► busszal, aminek a hátsó ajtaja mindig nyitva van, és a le- és felszálláshoz nem áll meg, csak lassít;
► minibusszal, azaz iránytaxival; ha tudjuk az irányt, ez az egyik legjobb lehetőség, ráadásul kiváló alkalom a kapcsolatteremtésre;
► taxival, amiből több tízezer van; ezek mind szakadtak, de olcsók;
► gyalogolhatunk is, ami a legjobb a városnézésre, de nem könnyű feladat. Ha át akarunk menni egy főút túloldalara, nagyon vigyázzunk, mivel az autósokban a gyalogosok láttán fel sem merül, hogy lassítsanak, inkább kürtölnek, gyorsítanak, és valahogy kikerülik az eléjük kerülő akadályokat;
► vízibusszal is mehetünk: fél fontért (32 forint) 50 percet hajókázhatunk a Níluson, és elmehetünk például a belvárostól a kopt negyedig.
Alexandriában a tengerpart hosszában futó minibuszokkal a legcélszerűbb közlekedni.
Luxorban, a város adottságaiból következően, az egyetlen tömegközlekedési eszköz, amire szükségünk lehet, a komp: ezzel mehetünk át a Níluson a Királyok Völgye felé egy-két fontért.
Szálláslehetőségek
Alexandria
► Hotel Union: 164, Sharia 26th July, tel.: (203) 480 73 12, fax: (203) 480 73 50. Néhány utcára a főtértől, közel a tengerhez, az 5. emeleten találjuk a szállodát. Lift van. Jól rendben tartott hotel, a szobák rendezettek és tiszták, bár nem túl kényelmesek. Az ebédlőből szép kilátás nyílik a tengerre, és a kétágyas szobákért elkért 60 egyiptomi font (reggelivel együtt) kedvező árnak mondható azzal együtt, hogy a fürdőszobák a folyosón vannak.
► Metropol Hotel: 52, Sharia Saad Zaghloul, tel.: (203) 482 14 65, fax (203) 482 20 40. A hotel, ha nem is közvetlenül a tengerparton, de hozzá közel található. A közös terek berendezése a jobb szállodákat idézi, a szobák jók, a kiszolgálás megfelelően figyelmes. A kiírt árak (190 LE egy, 210 LE két személyre) elfogadhatók, de nem tartalmazzák sem az adót, sem a reggelit.
► Cecil Hotel: Midan Saad Zaghloul, tel.: (203) 483 71 73, fax (203) 483 64 01. Alexandria leghíresebb szállodája. Kiváló helyen van: egyik oldala a főtérre, a másik a tengerre néz. A közös helyiségek és a szobák egy része gyönyörűen fel van újítva – ez utóbbiak tökéletesen megfelelőek. Az árak a kétségtelen elegancia ellenére is némileg magasak: 180–220 dollárt kérnek szobánként.
Kairó
► Happyton Hotel: 10 Ali al-Kassar, tel.:/fax (202): 592 86 71. Az olcsó szállodák közül a legelfogadhatóbb, a belváros szélén, a pályaudvartól tíz percre található. A szobák kicsik, de viszonylag tiszták és kényelmesek, és 45–60 fontért igazán nem drágák.
► Windsor Hotel: 19 Sharia Alfy, tel.: (202) 591 52 77, fax: (202) 592 16 21. A város egyik régi, hangulatos szállodája, öt percre a pályaudvartól, patinás belső tereket és enyhén megkopott szobákat kínál 110–145 fontért.
► A Nile Hilton – tel.: (202) 578 04 44, fax: (202) 578 04 45 – elhelyezkedése tökéletes: a Nílus, az Egyiptom Múzeum és a Midan Tahrir között van. A szobák ára 210–250 dollár, adó nélkül.
Luxor
► Venus Hotel : Sharia Yousef Hassan, tel.: (2095) 382 625. Közel a város közepéhez, de turisták által kevésbé látogatott környéken, korrekt szobákkal, nagyon kedvező áron: egy/két személyre mindössze 15/20 fontot kell fizetni.
► Hotel Pharaon – tel.: (2095) 381 177, fax: (2095) 376 477 – a belvárostól északra, a Nílus partján van. A hely nyugodt, a szobák kényelmesek, a kilátás a Nílusra felejthetetlen. Hátrány, hogy mindenhova taxival vagy szervezetten kell menni. Az egy/két személyre elkért 16/30 dolláros árból holtszezonban könnyen adnak engedményt.
► Winter Palace – tel.: (2095) 380 422, fax: (2095) 374 087 – a város legszebb szállodája, 1909 óta vonzza a külföldi előkelőségeket. Sokat meg tudott őrizni a századelő arisztokratikus eleganciájából, és rendelkezik a modern luxusszállodák legtöbb kellékével is. A szobák ára 160 dollárnál kezdődik.
Véleményvezér
Túl szemérmetlenül loptunk, lecsapott az OLAF
Felelőse vélhetően nem a milliárdos csalásnak.
Hivatalosan is az utolsó helyre került Magyarország a háztartások fogyasztására tekintve
Az utolsó helynél már nincs lejjebb.
Ukrajna felszólította Orbán Viktort, hogy fejezze be a békemisszónak nevezett trollkodását
A magyar külpolitikát Moszkvában írják az ukránok szerint.
A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet
A magyar humanitárius segítség az ukránoknak minimális.
Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint?
Az ortodox karácsony januárban van, a nyugati keresztény pedig decemberben.