Gaál József elnök, Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Égető teendők
Több helyen látunk lehetőséget arra, hogy javuljanak a vállalkozási, befektetési feltételek Bács-Kiskun megyében. A Bács-Kiskun régióban betöltött szerepét - és ezen belül a Kecskeméti térség súlyát - jelzi, hogy a megye a vállalkozói bevételeknek a 43 százalékát adja a régióban, Kecskemét térsége pedig a megyei számból közel 50 százalékkal részesedik. Hogy ezen az aránytalanságon változtatni lehessen, első helyen az úthálózat kérdését említem. A megyének a Kiskunfélegyháza vonaltól délre fekvő részén vagy a nyugati, Duna menti területén tragikus állapotokat találunk. Minden lehetséges helyen lobbizunk a közlekedési infrastruktúra nagyon sürgős fejlesztése érdekében. Az M5-ös autópálya továbbépítése és a majdani 6-os gyorsforgalmi út a már megépült szekszárdi híddal fog valamit enyhíteni ezen. Ezen túl adottságainkat kellene kihasználni, és beruházási forrásokkal támogatni. További nagy lehetőségek vannak a termálturizmusban, a gyógyfürdőkben, a falusi és a lovas turizmusban. De minden adottság együtt van ahhoz is, hogy a megye Magyarország gyümölcsöskertje legyen, illetve a központja a biokultúrának, a biotermékek előállításának. Mindehhez a Széchenyi-terv átlátható, tervezhető támogatási rendszerére van szükség és a piaci, marketing-, menedzsmentismeretek átadására a vállalkozások részére. Ebben vállal szerepet a kereskedelmi és iparkamara is.
A megye gazdaságát érinti, és a közvéleményt is erősen foglalkoztatja a Bábolna Rt. kecskeméti baromfi-feldolgozójának helyzete. A régió gazdasága szempontjából is nagyon fontos, hogy mi történik a közel 700 foglalkoztatott dolgozón túl a céggel szerződéses, azaz szállítói kapcsolatban lévő termelőkkel. Aláírás közeli állapotban van a továbbműködtetésben érdekelt pulykatermelők által létrehozott cég és a Bábolna Rt. végelszámolója közötti adásvételi szerződés a baromfi-feldolgozó megvételére. A hírek szerint azonban az újabb és újabb felmerült igények miatt egyre csökken a végleges megegyezés esélye...
A megye gazdaságában a feldolgozóipar és a kereskedelem képviseli a túlsúlyt. Az ipar foglalkoztatja a munkaerő 40 százalékát, a kereskedelem a közel 20 százalékát, a mezőgazdaság a 11 százalékát. Olyan magyar és multinevek találhatók meg itt, mint a Graboplast, a Transelektro, illetve az Univer, a Fornetti, a Tigép, a Kész Kft., a Phoenix Mecano, a Knorr-Bremse, a Thyssenkrupp, a Hilti. Ezek a vállalkozások folyamatosan fejlesztenek, beruháznak, és jellemzően az olcsó munkaerő előnyein túl komoly K+F-tevékenységet folytatnak, és/vagy közép-kelet-európai logisztikai központként is működnek. A megyében működő kkv-k és mikrovállalkozások nagy számban kapcsolódnak beszállítóként hozzájuk. Ez azon túl, hogy számukra hosszú távú, biztos munkalehetőség, tanulási lehetőség is: azzal, hogy a megrendelő logisztikai rendszerét, minőségi követelményeit megismerjük, és megfelelünk annak, az uniós és a korszerű, globalizálódott gazdasághoz is megtanulunk alkalmazkodni.
Minden adottság együtt van ahhoz, hogy a megye Magyarország gyümölcsöskertje legyen, és központja a biokultúrának.
Dr. Szeri István elnök, Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Remény Schengenben
Szeged nem tekinthető a Dél-Alföld vízfejének, bár kétségtelen, hogy van fejlettségi különbség a különböző kistérségek között. Szeged előnye a környező térségekkel szemben befektetői szempontból ugyanis korántsem olyan erős, mint például Győré.
Szeged egyetemi város, de a befektetők ez idáig elsősorban a balkáni háborúk és az autópálya hiánya miatt elkerülték. Ma Szeged tőkevonzó képességben Budapest és a tizenkilenc megye közül a tizenötödik helyen áll.
Elsősorban a szolgáltatói (tercier) ágazatba jött a tőke néhány technológiai befektetést leszámítva. Az egyetem, Szeged városa és a kereskedelmi és iparkamara komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az alkalmazott és az alapkutatásokat befektetői szempontból is összehozza. Ennek jegyében született meg a Biopolisz gondolat, amely elsősorban a biológiai kutatások ipari technológiává fejlesztésében nyújthat nagy segítséget. A befektetésre érett vállalkozások azt remélik, hogy a schengeni határ idetelepülésével a befektetők érdeklődése fokozódik a térség iránt.
Kétségtelen, hogy a megye agrárstruktúrái kissé elavultak, és hatékonyságuk érdekében nem kevés a tennivaló. Ma a térségben sok az úgynevezett kistermelő, akiknek a termelékenységi hatékonysága megkérdőjelezendő. Ugyanakkor ez felszívja a munkaerőpiacról a tartós munkanélküliséggel fenyegetetteket. A hatékonyság problematikája a megyében megegyezik a régió problematikájával, vagyis egy nagy szerkezetváltás esetén az agráriumból jelentős munkaerő szabadulna fel, akik elhelyezésére a szolgáltatási szektor nyújthat jó megoldást.
Az országhatárok közelsége meghatározó a térség szempontjából, ezt viszonylag korán fel is ismerték a településpolitikusok és a gazdaságszervezők. Nem véletlen, hogy évekkel ezelőtt kialakult a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiós kezdeményezés, amelynek komoly gazdasági kihatásai lesznek a jövőben. A közigazgatás átszervezésével, az önkormányzati modellek javításával kínálkozó előnyöket térségfejlesztési programokkal kívánják kihasználni. Számos fejlesztési program működik a megye hét kistérségében, és többcélú kistérségi társulások például a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés stb. területén. Létrejött kilenc ipari park és egy támogatott gazdasági övezet: Makó, és PPP-tőke bevonásával a térség legnagyobb logisztikai központját kívánják létrehozni Szegeden.
A Biopolisz gondolat elsősorban a biológiai kutatások ipari technológiává fejlesztésében nyújthat nagy segítséget.
