Bartók zongoraművei 7.
PHILIPS

A hetedik „kötet” megjelenésével befejeződött a lemezcég és Kocsis Zoltán jelentős vállalkozása, Bartók összes szóló zongoraművének kiadása. A projektet már megkezdése előtt igazolta, hogy világhírű zongoraművészünk „anyanyelvi” szinten ismeri a földkerekség valaha élt egyik legnagyobb zeneszerzőjének műveit, melyeknek ezáltal ő a leghitelesebb megszólaltatója. A sorozat végére érve elmondhatjuk, hogy Bartók zenekarral kísért zongoraműveinek rögzítése után Kocsis most is etalon-előadásokat produkált. Mert míg az összkiadások hátulütőjeként a művész az adott szerző kevésbé jelentős vagy a megszólaltató által nem annyira kedvelt műveit rendszerint kötelező jelleggel ledarálja, addig Kocsis Zoltánnál minden hang a helyén van. A mívesség nem véletlen, hiszen a felvételek 1991-től 1999-ig készültek. „Egyetlen darab nincs a sorozatban, amit nem a legnagyobb szeretettel és gonddal játszottam volna el. Somfai László zenetudóssal mindig konzultáltam a soron következő művekről, s nem voltam hajlandó egyetlen darabot sem lemezre venni, amíg nem tettem a magamévá” – nyilatkozta a Piac és Profitnak a zongoraművész.


Bossi: Orgonaművek
HUNGAROTON

Három műbe foglalt összesen 13 orgonadarabot játszott lemezre a világon elsőként Áchim Erzsébet Marco Enrico Bossi (1861–1925) művei közül, aminek a jelentőségét kiemeli, hogy a Liszt halála és a Messiaen éretté válása közötti időszakban kevés igazán élvezhető muzsikát írtak erre a hangszerre. A művész pedig, aki előadja őket, karrierje ellenére ma is aktív templomi orgonista, fellépett már és rádiófelvételeket készített Európa számos országában, s németországi kiadóknál két lemeze is megjelent.


Dvořak: VIII. és IX. szimfónia
PHILIPS

Fischer Iván karmester nemcsak előadói kvalitásaiban hasonlítható a fiatalon elhunyt, világhírű Kertész Istvánhoz, hanem abban is, hogy mennyire szereti Dvořakot. Ennek azért is örülök, mert méltatlannak tartom, hogy a nagy cseh zeneszerzőt kevésbé becsülik, mint barátját, Johannes Brahmsot. E lemezen Dvořak két utolsó szimfóniája hallható, köztük a híres Újvilág.


Vanessa-Mae
EMI

Hogy kinek ajánljuk ezt a The Classical Collection (Part 1) alcímet viselő tripla albumot? Azoknak például, akik kíváncsiak arra, miként valósította meg Vanessa-Mae a hétéves korától dédelgetett álmát, hogy eljátssza Csajkovszkij és Beethoven hegedűversenyét. Vagy azoknak, akik világhírű előadóművész interpretálásában szeretnék beszerezni Kabalevszkij kevés felvételen kapható – s az említett két műtől jelentőségében elmaradó – hegedűversenyét, vagy egyáltalán megismerni Marius Casadesus (1892–1981) Mozart stílusában írt D-dúr hegedűversenyét. Vagy azoknak, akik arra kíváncsiak, hogy a hegedűművésznőt milyen virtuozitásra inspirálták klasszikus, film-, pop-, folk- és operazenék. Vagy azoknak, akik csak egyszerűen Vanessa-Mae-t akarják hallani, bármit is játszik.


Szilvási Gipsy Folk Band
FONÓ RECORD

A koncertfelvétel alapján készült lemezen az együttes remekül ötvözi az oláh cigány színpadi folklórt a cigányzenével. Így került az egyik számba a Hej, Rigó, Rigó című közismert cigány műdal egy szatmári oláh cigány és egy „romános” dal közé. A CD másik érdekessége, hogy több folklorizálódott vallásos dal is található rajta.


Kőműves Kelemen
HUNGAROTON

A Szörényi–Bródy szerzőpáros 1982-ben megjelent rockballadájának CD-változatán négy bónuszdal is hallható, amelyeket Szörényi Levente egy szál gitárral ad elő. A négy dal közül A márványtábla című szerzemény a végleges műből kimaradt, így most került először a közönség elé.


Hannibal
DECCA

A Bárányok hallgatnak című Oscar-díjas film folytatásaként a Hannibal is nagy sikert aratott, nem utolsósorban Hans Zimmer zenéjének köszönhetően. A film zenéjét – e lemez megjelenésével – most már nem csak a moziba járóknak ajánlhatjuk jó szívvel, hanem olvasóinknak is.