A Nemzeti Fejlesztési Terven (NFT) belül a gazdasági vállalkozásoknak szánt közvetlen források ugyan elfogytak, az Európai Unió azonban rendelkezik néhány központi támogatással, amelyekre még lehet pályázni. Ám mivel az EU költségvetési periódusa idén jár le, ezeken a területeken is egyre szűkösebbek a források. Ezek a pályázatok általában kevésbé direkt hatásúak, mint a gépbeszerzésre, telephely-kiépítésre meghirdetett közkedvelt hazai programok, áttételes hatásuk miatt azonban bizonyosan megragadják majd a vállalati, önkormányzati és egyéb intézményi vezetők fantáziáját.
Előtérben a K+F
Sokszor szóba került már a lisszaboni stratégia, amelynek legfontosabb célja volt, hogy az Európai Unió 2010-ig a világ vezető tudásalapú térségévé váljék. Az EU a kutatás és technológiafejlesztés támogatását több évig tartó keretprogramokon keresztül valósítja meg. A 2002-ben kezdődött 6. keretprogram ez év végéig tart, eredetileg 17,5 milliárd eurós költségvetéssel. Ezt az összeget az új tagállamok csatlakozásával 19,235 milliárd euróra emelték.
A 6. keretprogram az Európai Kutatási Térség megvalósításának egyik fontos eszköze, az európai kutatás integrálását és koncentrálását szolgálja, valamint az összeurópai innovációs rendszer fejlesztését is, technológiatranszfer és jobb hálózati együttműködés révén. Nem tudományterületek szerint tagolódik, hanem néhány innovatív, jövőbe mutató kutatási területet és társadalmi-gazdasági célt megnevezve három nagy fejezetre oszlott: az európai kutatás integrálása és koncentrálása, az Európai Kutatási Térség szerkezetének kialakítása és az Európai Kutatási Térség alapjainak erősítése.
Az utóbbi területen, sajnos, elfogytak a pályázatok, és a másik kettőn is elég szűkös a kínálat: a valaha volt több száz pályázat közül alig 13 maradt nyitva. A keretprogramról és a még nyitott pályázatokról (angolul) a http://cordis.europa.eu/fp6 címen lehet bővebb információkat szerezni.
Határ menti fejlesztések
Kevesen tudják, de valójában az Interreg-programok sem tartoznak a Nemzeti Fejlesztési Terv irányítása alá, bár a megvalósításuk hazai közreműködő szervezetek segítségével történik. Az Interreg-együttműködés ugyanis egyike az EU négy közösségi kezdeményezésének, amelyek fejlesztési céljainak közvetlen megvalósítására törekszenek. Az Interreg-kezdeményezéseket - szemben a regionális és egyéb strukturális programokkal - az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket. Az unió a pénzkeretet és a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait határozza meg, az érintett tagállamok - a szomszédos nem EU-tagállamok támogatásával - ezek alapján nyújtanak be közös, részletes javaslatot a bizottsághoz a programok megvalósítására.
A vállalkozások szempontjából legfontosabb Interreg IIIA kezdeményezés négy fő területre tagolódott. Sajnos azonban a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program, a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia-Montenegró Határ menti Együttműködési Program, a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program és az Ausztria-Magyarország Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezés közül már csak ez utóbbiban van elérhető pályázati ablak, ahol a források a kimerüléséig, de legkésőbb szeptember elsejéig állnak rendelkezésre.
Pályázni a határon átnyúló gazdasági együttműködés, az elérhetőség javítása, a határon átnyúló együttműködési struktúrák és hálózatok fejlesztése, az emberi erőforrások fejlesztése és a fenntartható térségi és környezeti fejlesztés témakörökben lehet. A pályázat benyújtására jogosultak: a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében helyi, térségi és határon átnyúló hatású tevékenységet végző, Magyarországon bejegyzett köz- vagy magánjog által meghatározott, közhasznú vagy meghatározott közfeladatok ellátására létrehozott nonprofit jogi személyek (önkormányzatok, kamarák, egyesületek, alapítványok stb.). A pályázó szervezetnek legalább egy, az osztrák határterületről származó projektpartnerrel kell rendelkeznie. A jogosult osztrák határterületek a következők: Burgenland és Bécs, a kapcsolódó NUTS III régiók, Alsó-Ausztria déli része, a Bécs környéki területek déli része.
Az Interreg IIIA forrásául szolgáló Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által nyújtott támogatás mértéke a projekt összköltségének legfeljebb 75 százaléka lehet, melyet a magyar kormány társfinanszírozása egészít ki a projekt összköltségének - intézkedésenként különböző - további 15-20 százalékával. A pályázónak tehát legalább 5-10 százalék saját hozzájárulást kell biztosítania.
A jövő projektjei
Május 31-én zárult le a legutóbbi COST-kiírás előpályázatainak leadási határideje, ám ne csüggedjenek azok, akik lemaradtak: a legközelebbi kiírás leadási határideje várhatóan jövő év március 31-e. A program célja az új, innovatív és interdiszciplináris európai kutatói hálózatok tevékenységének ösztönzése. A COST kutatást nem finanszíroz, de támogatja a nemzeti finanszírozású kutatások hálózatépítését. A mintegy négyéves futamidőre az új akciók átlagosan 90 ezer euró/év támogatásra számíthatnak.
A COST Iroda olyan új akciójavaslatok benyújtását várja, amelyek hozzájárulnak Európa tudományos, gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődéséhez. A fiatal kutatócsoportok ötleteire épülő javaslatokat különösen örömmel látják.
Szintén lejártak az EU környezetvédelmi programjának, a LIFE II-nek a beadási határidői is. A LIFE immár 1992 óta segíti a környezetszennyezést és -terhelést minimálisra csökkentő kezdeményezések életre hívását. Eddig olyan innovatív ötleteket finanszírozott, amelyek megoldást jelenthetnek a földhasználat fejlesztése és tervezése terén, a felszíni és felszín alatti vizek fenntartható gazdálkodásában vagy a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatásainak minimalizálásában. Jó hír, hogy a legújabb kiírás, a LIFE+ már az Európai Parlament előtt van, így valószínűleg nemsokára további forrásokra lehet számítani a létfontosságú környezetifenntarthatóság-projektekre.
