Klímaváltozás Elleni Iparági Szövetséget (Climate Savers Computing Initiative) alakítottak az IKT iparág vezető szereplői - mások mellett a Microsoft, a Google, az Intel - és a természetvédelmi világalap, a World Wildlife Fund (WWF). A szervezet létrehozóinak célja a számítógépek és szerverek energiafogyasztásának csökkentése.
A szövetség összefogja mindazokat az iparági, kormányzati és természetvédelmi szervezeteket, amelyek az energiatakarékossági előírásoknak megfelelő termékek fejlesztése és gyártása, ilyen számítógépek használata mellett kötelezték el magukat. A vállalatok a vásárlókat és a számítástechnikai szakembereket megismertetik a számítógépek energiafelhasználásával kapcsolatos tudnivalókkal, és, ami ennél is fontosabb, megmutatják, hogyan optimalizálhatják a fogyasztást.
Michael Rawding, a Microsoft különleges projektekért felelős alelnöke 2007. június 12-én, az együttműködés létrejötte alkalmából elmondta: "Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a hatékonyabb energiafelhasználás segítségével - méretétől függetlenül - minden iparág és vállalkozás közös érdeke, a technológia pedig segít megoldást találni ehhez. Az, hogy a Klímaváltozás Elleni Iparági Szövetség programján most közösen dolgozunk, fontos módja annak, hogy versenytársak és partnercégek együtt találjanak technológiai megoldást erre a kritikus kérdésre."
A Google is bezöldülA Google stratégiája azt célozza, hogy a tiszta energiák a jövőben a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapjanak. A cég a tervei szerint már 2008-ra függetleníti magát a széntől, emellett támogatja a bolygónk érdekeit szolgáló környezetvédelmi fejlesztéseket.
Mindennek jegyében a Mountain View-i főhadiszálláson nemrég fejeződött be egy 1,6 megawattos napkollektor telepítésének első fázisa, de 2012-ig az energiaszükségletből további 50 megawattnyit - ez a mennyiség elég lenne 50 ezer lakás számára - megújuló energiából fedeznek majd. Ráadásul meghatározzák, hogy maximum mennyit hajlandók fizetni az adatközpontjaik számára vásárolt, szénből származó áramért, hogy ezzel is bátorítsák a tisztább energia használatát.
A vállalat felismerte, hogy az ellentételezés tökéletlen megoldás, de hiszi, hogy ha olyan környezetvédelmi fejlesztéseket finanszíroz, amelyek másképp nem valósulnának meg, az segít. Ráadásul most inkább befektet a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztési projektekbe, amelyek csökkentik a globális szén-dioxid-kibocsátást, mint hogy várjon addig, amíg maga fel nem tudja számolni azt a jövőben.
A nagy zöld projektAz IBM évi egymilliárd dollárt csoportosít át üzletágai között, és aktivizál, hogy lényeges mértékben megnövelje az informatikában felhasznált energia hatékonyságát. A terv részeként maga a vállalat és ügyfelei új termékeket és szolgáltatásokat akarnak bevezetni az adatközpontok energiafelhasználásának erőteljes csökkentésére, hogy az üzleti és egyéni technológiai infrastruktúrákat a világon mindenütt "zöld" adatközpontokká lehessen alakítani.
A megtakarítások látványosak lehetnek: egy átlagos, mintegy 2300 négyzetméteres adatközpontban 42 százalékos energiamegtakarítás várható, ami - az Egyesült Államok energiaeloszlását véve alapul - évi 7439 tonnányi szén-dioxid kibocsátásának megelőzését jelenti.
#page#
A "Project Big Green" (nagy zöld projekt) elnevezésű kezdeményezés a vállalati adatközpontokat célozza meg, azokat, ahol az energiakorlátozások és a növekvő költségek már komolyan veszélyeztetik a növekedési lehetőségeket. Mike Daniels, az IBM Global Technology Services vezető alelnöke így fogalmazott: "Számos adatközpont mostanra elérte teljes kapacitását, ami korlátozza a cégek növekedési lehetőségeit, és további tőkebefektetéseket igényel. Most ügyfeleinknek olyan akciótervet kínálunk, amellyel adatközpontjaik teljes mértékben hasznosíthatók, és energiatakarékosak maradhatnak." A feladat elvégzésére felállítandó új, globális "zöld csoport" az IBM mintegy 850 energiahatékonysági szakértőjéből áll.
Ma egyébként az IBM működteti a világ legnagyobb kereskedelmi technológiai infrastruktúráját: hat kontinensen közel 750 ezer négyzetméter alapterületnyi adatközpontot. A cég arra számít, hogy ha maga is alkalmazza az ügyfeleinek kínált energiatakarékossági kezdeményezéseket, a következő három évben meg tudja duplázni feldolgozási kapacitásukat anélkül, hogy megnövelné az áramfogyasztást vagy "szén-lábnyomát". Ha az adatközpontok méretét kellene megdupláznia, az a vállalat szerint évi több mint ötmilliárd kilowattóra többlet-energiafelhasználást jelentene.
Hűvösebb Intel szerverekAz Intel hardvergyártó is nagy figyelmet fordít eszközei energiafelhasználására. A cég új, 50 wattos, négymagos, "Low Voltage" Xeon processzorai akár tízszeres energiahatékonyság-javulást is eredményezhetnek magonként a három évvel ezelőtti szerverprocesszorokhoz viszonyítva. A hihetetlen energiahatékonyság-fejlődés következtében a szerverek "hűvösebben" működhetnek, és "tömörebben" csomagolhatók, így a helyigényük is csökken, amivel további költségek takaríthatók meg.
Az informatika gyakorlatilag tehát extraköltségek nélkül érhetett el gyors teljesítménynövekedést a többmagos szerverprocesszorok megjelenésével. Ez a haszon új üzleti modellek kidolgozását és a termelékenység javítását teszi lehetővé, mégpedig oly mértékben, ami néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt.
Szarka Attila, APC-MGE Magyarország rendszermérnöke szerint az energiabarát hardvert a jó hatásfok jellemzi. Egy rendszer megítélésénél érdemes figyelembe venni az üzemeltetési környezet, azaz az energiaellátó rendszer, hűtés stb. hatásfokát - illetve veszteségeit - is.
Adatközpont esetén a kiszolgáló infrastruktúra megfelelő megválasztásával, illetve tervezésével érhető el a legnagyobb energiamegtakarítás, ami hosszabb távon, néhány év alatt kedvezőbb teljes bekerülési költséget eredményezhet. A PC-tápegységek hatásfoka jellemzően elég alacsony (terheltségtől függően 55-70 százalék), de a neves gyártók ennél hatékonyabb tápokat építenek már eszközeikbe: az igen jó minőségű termékek hatásfoka még 20 százalék körüli terhelés mellett is 70 százalék felett van, teljes terhelésen pedig 90 százalék körül. Ezeknek többnyire még ventilátorra sincs szükségük, ami további előnyt jelenthet. Dolgoznak a rendszerek jelentős hatékonyságnövelésén az adatközponti megoldásoknál is.
Az Egyesült Államokban például fontolgatják, hogy a teljesítményelosztásban - 120 volt helyett - bevezetik az Európában használatos 230 voltos rendszereket, ami 5 százalékos növekedést hozna. Szükség is van erre, mert a hagyományos géptermi infrastruktúrák - különösen nagy teljesítménysűrűségű alkalmazások esetén - rendkívül rossz hatásfokkal működnek. A hatékony rendszerek drágábbak ugyan, de az adatközpontok szokásos 10-12 éves élettartama alatt a többletköltségük sokszorosan megtérül.
Az IDC előrejelzése szerint 2009-ben az adatközponti szerverek beszerzésére fordított összegeket jelentősen meg fogja haladni az energiaköltség. Szarka Attila véleménye ezért az, hogy a ma még sokszor uralkodó, csak a beszerzési költségeket figyelembe vevő gyakorlattal szakítani kell, és csak a teljes bekerülés költségek összehasonlítása után szabad dönteni.
