Széles összefüggésekre, a Földet veszélyeztető folyamatokra, a planetáris felelősségre világított rá megnyitó beszédében László Ervin professzor, a Budapest Klub alapítója és elnöke, a konferencia fővédnöke. Mondandójának lényege az volt, hogy a felelősségteljes és az üzletileg sikeres magatartás nemhogy nincs ellentmondásban egymással, hanem egyre inkább igaz, hogy hosszú távon az előbbi feltétele az utóbbinak, s mindez keretét adja és egyben feltételét is jelenti az elektronikus üzlet sikerességének.

Új e-pályázat kicsiknek

A konferencián jelentette be az internet, illetve az e-kereskedelem lehetőségeinek kiaknázásában a kis- és középvállalkozásokat segítő új, SZT–6-os pályázatot Fekete Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztossága (MEH IKB) programkoordinációs főosztályvezetője.
A december 1-jétől igényelhető támogatást (részletek a www.ikb.hu honlapon) csakúgy, mint a korábbi, 5-ös számú pályázatot „A” és „B” részre osztották. Az első csoportba kerülhetnek azok, akiknek eszközökre lenne szükségük, a másodikban azok a professzionális vállalkozások kérhetnek támogatást, amelyek más kisvállalkozások informatikai fejlesztéseit segítő alkalmazásokat, tartalomszolgáltatást kínálnak. Az „A” részben feltétel, hogy a nyertes pályázó saját üzleti beszámolóját nyilvánosságra hozza az interneten; a „B” részben pedig a cégnek egy bizottság előtt kell prezentációt tartania, és vállalnia kell, hogy a támogatott szolgáltatást minimum egy évig nem hagyja abba.

A pályázat kezelője a Regionális Fejlesztési Holding Rt. A pályázatok postai beadásának határideje: december 28.
Dessewffy Anna, a MEH IKB főcsoportfőnökének irányításával készülnek az informatikai jogszabálytervezetek, mint például a konferencia időpontjában a parlament előtt lévő e-kereskedelmi törvény; a szakember erről tartott előadást. A törvény hatálya alá tartoznak – a belföldi székhelyű szolgáltatók mellett – azok is, akik információs technológia útján nyújtott szolgáltatásaikat Magyarországra kínálják, ami kiderülhet például abból, hogy honlapjuk magyar nyelvű (is), a fizetés pedig forintban (is) teljesíthető.

A készülő törvény elsősorban a fogyasztók védelmét hivatott biztosítani – mondta a főcsoportfőnök –, ezért az információt nyújtó szervezet köteles közzétenni az azonosítását szolgáló adatokat, engedélyét (ha tevékenysége engedélyhez kötött), felügyelő hatóságát, szakképzettségét (ha ez feltétele annak, amit kínál), a szolgáltatásért kért ellenértéket stb. Nagyon fontos, hogy a szolgáltató rendszere tegye lehetővé a potenciális megrendelő számára, hogy a rendelés feladásakor elkövetett esetleges hibáit kijavíthassa; hogy az ajánlat ne legyen félreérthető, pontosabban: aki nem akar szerződni, az véletlenül – például egy figyelmetlen klikkeléssel – ne legyen erre rávezetve. A szolgáltatónak a vevői ajánlat beérkezését követő 48 órán belül vissza kell jeleznie, ez időn túl az ajánlattevő kötelezettsége megszűnik. A tartalomszabályozással a törvénytervezet nem kíván foglalkozni – utalt az e körül kialakult vitára Dessewffy Anna –, ezért a médiatörvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat kiveszik az e-törvény hatóköréből. (Bővebben lásd a Piac és Profit 2001/11. számában.)
A jogszabályok közötti összhang érdekében hamarosan sor kerül a számviteli és adótörvények módosítására is, az e-gazdasághoz igazítva azokat.

Adatok, csalódások, jövőkép

Az elektronikus kereskedelem nemzetközi és hazai elterjedéséről beszélt adatokat is ismertetve Csizmadia Csaba, a DotKom Internet Consulting ügyvezető igazgatója. A fejlett világban átlagosan a népesség egyharmadának, Magyarországon egyelőre mintegy 17 százalékának van internetelérése. A fejlettebb országokban az internetezők 13 százaléka vásárol a hálón, Magyarországon mindössze 3 százalékuk. A keresett áruk köre egyébként hasonló: könyv, CD, IT-alkatrész, ételrendelés. A hazai lemaradás okaként a bizalmatlanságot, illetve a biztonság vélelmezett hiányát említették a felmérésekben.

Meglehetősen pesszimista képet festett az internetes eszközök hazai banki alkalmazásairól Nemcsics Róbert, a K&H Bank Elektronikus Értékesítési Csatornák igazgatója. A fejlett technológiák tulajdonképpen rendelkezésre állnak, de sem az ügyfelek, sem a szolgáltatók nincsenek felkészülve következetes és hatékony kihasználásukra.
Az E-gazdaság csak azért is kifejező címet viselte Z. Karvalics László előadása, alcímként pedig: Gazdaságelméleti és humán megfontolások. Kissé távolibb és elméletiesebb képet rajzolt föl az internetes világról az e beállítottságáról nevezetes előadó. Újfajta módon kapcsolódik a termelő és a fogyasztó; az internet lehetővé teszi az egyediesített tömegtermékek értékesítését; drámaian megváltozhat a digitalizálható szellemi termékek fogalmazása és fogyasztása; nem lehetetlen, hogy az információs javak irtóztató bősége valami eddig nem sejtett és egyelőre csak homályosan látszó kultúra- és társadalomalakító hatással lesz az emberiségre; megvalósulnak a gazdaságfilozófia által régebben már fölvázolt nagy termelő közösségek, megagépezetek; a biztonság fontosabbnak látszik, mint amilyennek a legérzékenyebbnek vélelmezett bankok értékelik; az internet lényegesen kiterjesztheti a munkára alkalmas időtartományt – íme néhány téziseiből, gondolatébresztőnek.

Régi és új

Együtt a régi és az új – ez volt a konferencia délutáni programjában az egyes szekció témája. Fűrész Gábor, a Kód Gazdaság és Médiakutató Intézet igazgatója arról beszélt, hogy a különböző értékesítési csatornák együttesen hogyan eredményezhetnek hatékonyabb ügyfélkiszolgálást. Számos mítosszal kellett leszámolni, amelyek közül az egyik éppen az elektronikus kereskedelem szerepének túlértékelése.

A logisztika az utóbbi időkben felértékelődött, stratégiai jelentőségűvé vált. Erről beszélt dr. Szegedi Zoltán címzetes egyetemi tanár, az Ameropa Consulting ügyvezető igazgatója. Ma már a fejlett gazdaságok a logisztika elnevezés helyett az ellátásilánc-menedzsment (SCM – Supply Chain Management) kifejezést használják, jelezve: a hangsúly a költségoptimalizálásról a vevőkiszolgálás minőségére és a kis mennyiségű áruk pontos kiszállítására helyeződött.
Az e-piacterek kialakulását, működési mechanizmusát mutatta be a hallgatóságnak Kardos Zsolt, a Marketline Rt. vezérigazgatója. Nem valószínű, hogy monumentális nemzetközi piacterek alakulnának ki, sokkal inkább a piacterek hálózatos szerveződése várható.

Gyökeres tartalomváltozás

A második szekció témája a kereskedelem fogalom tartalmának gyökeres változása volt. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára előadásából többek között kiderült, hogy a magyar lakosság fogyasztása tíz év alatt, 2000-re érte el újra az 1990-es szintet. 1990-es árakon számítva ma kevesebb áru fogy, mint tíz éve, s ez a beruházási tétlenség következménye is, de szerepet játszik ebben az is, hogy Magyarországon még mindig rengeteg kistelepülés van a néhány nagy mellett.

Figyelmeztető jelzésekkel teli új világban élünk, mondta Mezriczky László, a Compaq Computer Magyarország Kft. marketingigazgatója. A világ tíz év alatt elkényelmesedett. A cégek túl optimisták voltak, nem gondolták át dolgaikat, mint ahogyan ezt a dotkomválság is bizonyítja. A marketingigazgató ennek ellenére optimista. Véleménye szerint a siker titka a márkával való törődés, amelyhez új vállalati kultúrát kell meghonosítani.
Az induláshoz szükséges költségek a hagyományos bolt esetében majdnem háromszor olyan magasak, mint az elektronikus esetében, számolta ki Stiller Ágnes, a Centrálnet Kft. oktatási igazgatója. Sőt az e-boltnál az üzemeltetési költségek is alacsonyabbak, így azonos árrés esetén az e-világban forgalmazott áru olcsóbb lehet.
A konferenciát és az Olof Palme Ház-beli estet – amelyen átadták az ez évi Üzleti Etikai Díjakat (lásd a 20–21. oldalon) – talk-show zárta, amelyen a konferencia tanulságait összegezték. Demcsák Mária főszerkesztő vendégei voltak: Dessewfffy Anna, Vámos György, Mezriczky László és Kardos Zsolt. Az elektronikus kereskedelem nélkülözhetetlen új értékesítési csatorna a hagyományos kereskedelem számára is, de lassú, ám biztos terjedése nem jelent veszélyt az üzletközpontokra, sőt a kisebb boltokra sem – állapították meg közösen.

(lr.–km.–so.–dg.)